Szöveggyűjtemény a zsidó történelem tanulmányozásához

Előszó

Négy évezreddel ezelőtt Ázsiának és Afrikának azokon a részein, melyek a Földközi-tenger körül terülnek el, hatalmas és jelentékeny népek éltek, melyek ott két nagy birodalomnak vetették meg alapját: egyik oldalon Babilóniának, a másikon Egyiptomnak. E két nagy birodalom között kisebb országok terültek el, így Aram (Szíria) és Kánaán vagy Palesztina, a föníciaiakkal és egyéb népekkel. Kívülük egész sor kisebb népcsoport és törzsi alakulat is élt itt, melyeknek nem volt saját országuk, hanem egyik területről a másikra vándoroltak nyájaikkal és az óriási mezőségeken nomád pásztoréletet éltek. Ilyen kis nomád nép volt a héberek (ivrim) törzse is, mely Babilónia és Egyiptom között vándorolgatott ide-oda, véneinek, az áboknak (Abram) vezetésével. A nép e legrégibb ősatyák idejét mintegy megszemélyesítette első „atyjának", Ábrahámnak alakjában, kit már korán „Ábrahám atyánk" néven ismert a héber, majd zsidó nép, s kinek történetét, családjáéval, utódaiéval együtt, részletesen megőrizte a zsidó Szentírás. Eszerint Ábrahám családja Babilóniából származik, a kaldeusok Ur nevű városából; egy ideig Mezopotámiában (Aram-Naharájim), az Eufrát és Tigris folyamok között él, majd elválik az arambeliektől és Kánaán földje felé húzódik. Ábrahám itt olyan korban, mikor körülötte a népek még a természeti tüneményeket imádják, vagy bálványokat tisztelnek, felismeri az igaz Istent, természet és ember alkotóját és ez az Isten megnyilatkozik Ábrahámnak, kijelöl számára egy országot: Kánaánt és megígéri, hogy utódaiból nagy népet teremt, mely áldásává lesz a világnak. Ábrahám bejárja Kánaánt, egészen Egyiptomig eljut, majd visszafordul, megtelepszik Dél-Palesztinában, Hebron városa körül, ahol állattenyésztő, sátorlakó nomádok életét folytatja. Az akkori idők szokása szerint több neje van; Sára feleségétől születik Izsák fia és Hágár nevű egyiptomi szolgálójától Izmael fia. A nők viszálykodása miatt Ábrahám Hágárt és gyermekét a sivatagba küldi, ahol Izmaelből vad harcos, a nomád arabok őse válik. Izsák egy arambeli rokonát, Rebekát veszi nőül és szülei halála után megmarad déli Kánaánban, földmunkával és állattenyésztéssel tartva fenn magát. Két fia közül Jákob, a fiatalabb, szelíd, otthonülő ifjú, Ézsau, az idősebb pedig Izmaelhez hasonlóan kóbor, csatangoló vadász. Vissza