Szöveggyűjtemény - Tanulmányok a marxista kultúraelméletből

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar/Egységes jegyzet

Szerkesztő

Fordító

Lektor

'Ágh András: Szöveggyűjtemény - Tanulmányok a marxista kultúraelméletből ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	384 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J 2-1192.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A MARXISTA KULTÚRAELMÉLET TÖRTÉNETE
A szocialista országok kultúrafelfogása az ötvenes évek végéig megmaradt a kultura hagyományos polgári felfogásánál, kanti tipusu - "a kultura a társadalom ill. az egyén szellemi élete" - meghatározásánál. Az első kulturális forradalomhoz, amely a szocialista országokban meghozta a közművelődési rendszer radikális átalakítását és megkezdte a történelmi késés felszámolását, ez az igen korlátozott, az anyagi és szellemi világ, termelés és művelődés ellentétében megragadott meghatározás is elegendőnek bizonyult. A szocialista országok társadalmi közvéleménye és társadalomtudománya ekkor még más problémákon és kategóriákon keresztül fogalmazta meg a szocialista fejlődés adott szakaszának ellentmondásait (társadalmi törvény és emberi cselekvés, humanizmus), s csak az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, amikor olyan élesen vetődött fel az elidegenedés problémája a marxista közgondolkodásban, kezdődött meg a kultúrafogalom vitája. A kapcsolat nyilvánvaló és közvetlen, az elidegenedés fogalma éppen egyén és nem, termelés és művelődés feszültségét, ,a korábbi kultúrafelfogás statikus mivoltát és elit-jellegét hozta felszinre, s megteremtette egy dinamikus, átfogó, azaz rendszer-jellegű kultúrafogalom igényét is.
A kultúrafelfogás tradicionalizmusa kétségtelenül mindmáig érzékelhető. Gyakorta találkoztunk az azóta eltelt közel két évtizedben nemcsak a "kulturális élet" hétköznapi filozófiájával, hanem annak filozófiai rendszerezési kísérleteivel is: "a kultura, a szó tágabb értelmében, sokoldalú társadalmi jelenség, amely a társadalom fejlődésének meghatározott történelmi fokán elért intellektuális színvonalát fejezi ki, az anyagi és szellemi javak termelésében kifejtett egész alkotó tevékenységét tükrözi és értékeli. A szó szűkebb értelmében vett kultura a társadalom életében kialakult szellemi formák összességeként, azaz az illető társadalom által a tudomány, a filozófia, az irodalom és a művészetek fejlődésében elért színvonalként fogható fel." Az intellektuális színvonalra és az alkotóképességre hivatkozó kultura meghatározás ok különösen az NDK-beli szakirodalmat jellemzik, mindmáig, még a jelentős szerzők is (Mühlberg) ezen a szűk bázison akarják a marxista kultúraelmélet egész gazdagságát kibontakoztatni. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
Ágh Attila: A marxista kultúraelmélet története 3
A kultura értékelméleti fogalma 5
A funkcionalizmus 6
A kultura tevékenységelméleti fogalma 8
A kultura lételméleti fogalma 9
A kultúrafogalom szaktudományosodása 12
A szovjet kultúraelméleti irodalom bibliográfiája 22
I. A kultúraelmélet története
M.A.Lifsic: A kultura 27
A.F.Loszev: A társadalmi kultura és fejlődése
Platónnál 30
Arisztotelész kultúrtörténeti koncepciója 31
R.Sz.Knabe: Kultúrafelfogás az ókori Rómában 35
Tacitus. Barbárság és kultura 38
Cicero.Görög műveltség és római kultura 40
Vergilius. A klasszikus alapelv a római
kulturában 43
Quintilianus. A klasszikus alapelv felbomlasztása 46
A polisz bukása és a korai Tacitus 50
V.M.Boguszlavszkij: Montaigne és a kultur filozófia 55
J.P.Michalenko: A kultura eszméje Bacon tanitásában 59
E.V.Gutnova: A német kultúrtörténeti iskola 67
A.Sz. Amalrik-A. L.Mongajt: Régészeti kultúrafogalom 74
J.P.Averkijeva: Etnográfiai kultúrafogalom 83
T.Bielicki: Antropológiai kultúrafogalom 97
„ V. A. Karpusin: Szociológiai kultúrafogalom 101
E. M. Stájer mann: A kultura problémái a nyugati
szociológiában 104
A kultura és a kulturtipológiák
Kultura modell és értékrendszer 113
Kor és stilus 120
G. Francev: Filozófiai kultúrafogalom 131
D.B.Zilberman, V.M.Mezsujev: Altalános kultúrafogalom
marxizmus előtti tételei I39
A.I.Arnoldov, M. A. Batunszkij: Altalános kultúrafogalom
marxista-leninista elmélete 144
II. A marxista kultúraelmélet alapjai
E.Sz.Markarjan: A kultura fenoménje 151
A.K.Uledov: A kultura, mint szociális jelenség 160
M.Sz.Kagan: Az emberi tevékenység és a
kultura 171
A kultura három rétege 175
Az anyagi kultura belső felépítése 179
A szellemi kultura belső felépítése
A művészeti kultura belső felépítése 188
A kultura - a tevékenység technológiája 190
A kultura funkciói 196
A történelmi-kulturális tipológia 199
D.Mühlberg: A kultúrafogalom vitájához 206
A marxista-leninista kultúraelmélet
tárgya 210
Kultúrafogalom és értékelés 214
A kultúrafogalom fejlődése az
NDK-ban 216
A munkásosztály kultúraelmélete 223
Tágabb vagy szűkebb kultúrafelfogás 225
A.Tanase: Bevezetés a kulturfilozófiába 234
Előzetes meghatározások 247
Természet, társadalom, kultura 253
Viselkedés, személyiség és jelentés 262
V.Sz.Szemonov: Társadalom, történelem és kultura 275
V.A.Karpusin: A kultúraelmélet kidolgozásának
aktuális problémái 277
M.LKovalzon: A kultúrafogalom helyének kérdése
a történelmi materializmus kategória rendszerében 279
III. A kultura hordozója: a személyiség
E.V.Szokolov: Kultura és személyiség 285
A kultura- és civilizáció elképzelések 287
A kultúrafogalom funkciói 300
Axiológizmus és relativizmus 306
Társadalom és kultura 309
Kulturális tevékenység és
kulturális alkotás 315
Anyagi és szellemi kultura 321
A kultura mint rendszer 344
M.Sz.Kagan: A konkrét ember 356
A TTF és a művelődés
A kulturális forradalom körvonalai 356
A művelődés új rendszere 360
Technika és oktatás 365
Nevelés és önnevelés 368
A TTF és az ember fejlődése 371
Az ember életmódjának változása 371
Az ember fejlődésének történelmi
szerepe 372
Az emberi élet tartalmi változásai 376