| Általános szövetkezeti fogalmak (Dr. Nagy László) | |
| Szövetkezeti szektor | 7 |
| A szövetkezeti szektor mint a szocialista népgazdaság szerves része | 7 |
| A szövetkezeti szektor társadalmi tartalma | 8 |
| A szövetkezetek gazdasági és társadalmi céljai | 9 |
| A szövetkezetek gazdasági célja | 9 |
| A szövetkezetek társadalmi célja | 11 |
| A szövetkezetek kettős természete | 13 |
| A kettős természet összetett volta | 13 |
| A vállalati és a társadalmi oldal egysége | 13 |
| A szövetkezeti kollektíva sajátos vonásai | 14 |
| Szocialista szövetkezeti elvek | 16 |
| Fogalma | 16 |
| Jellegük | 17 |
| Kialakulása, fejlődése | 17 |
| Rochdalei elvek | 18 |
| Eredete | 18 |
| Az SZNSZ által történt első megfogalmazás | 18 |
| A második megfogalmazás | 18 |
| Viszonyunk a rochdalei elvekhez | 19 |
| A lenini szövetkezeti terv | 20 |
| Lenin és a szövetkezetek | 20 |
| A szövetkezeti terv lényege | 20 |
| A szövetkezeti terv jelentősége | 21 |
| Az önkéntesség és a nyitott tagság | 22 |
| A fokozatosság | 23 |
| Az elv eredete és hatóterülete | 23 |
| A fokozatosság összetevői | 24 |
| A tagsági közreműködés | 24 |
| A vállalati tevékenység | 25 |
| A vállalat fogalma | 25 |
| A szövetkezet mint vállalat sajátos vonásai | 26 |
| Másodlagos szövetkezeti vállalatok | 26 |
| A szövetkezetek társadalmi tevékenysége | 26 |
| A társadalmi tevékenység helye a szövetkezetben | 26 |
| Megvalósításának fő területei | 27 |
| Szövetkezeti demokrácia, önkormányzat és demokratikus önigazgatás | 28 |
| Fogalma | 28 |
| Forrásai | 28 |
| A szövetkezeti demokrácia főbb összetevői | 29 |
| A társadalmi, a szövetkezeti és a tagsági érdek kötelező összhangja | 30 |
| A szocialista érdekstruktúra és a szövetkezet | 30 |
| Az érdek mozgáspályája | 31 |
| Az érdekösszhang és a szövetkezet | 31 |
| A kölcsönös támogatás és együttműködés | 31 |
| Lényege | 31 |
| A kölcsönös támogatás formái | 32 |
| Az állam és a szövetkezet aktív és pozitív kapcsolata | 33 |
| Szövetkezetelmélet | 34 |
| A kooperativizmus | 34 |
| Semleges irányzat | 35 |
| Struktúrális irányzatok | 35 |
| Marxista - leninista szövetkezetelmélet | 35 |
| Szövetkezeti jog, szövetkezeti törvények | 36 |
| A szövetkezeti jog fogalma | 36 |
| Szövetkezeti törvényhozás | 37 |
| A szövetkezetek csoportosítása (Dr. Nagy László) | |
| A csoportosítás jelentősége | 41 |
| A tipizálás ismérvei | 43 |
| A szövetkezeti típusok és azok lényegi vonásai | 44 |
| A vizsgálat módszere | 44 |
| A termelői típus lényegi vonásai | 45 |
| Mezőgazdasági termelőszövetkezet | 45 |
| Halászati termelőszövetkezet | 47 |
| Szakszövetkezet | 47 |
| Szakcsoport | 47 |
| Ipari szövetkezet | 48 |
| A lakásszövetkezet mint önálló típus | 49 |
| A fogyasztási típusú szövetkezet jellemző vonásai | 50 |
| Áfész | 51 |
| Takarékszövetkezet | 52 |
| Szövetkezeti ágazat | 53 |
| Szövetkezeti forma | 54 |
| A szövetkezet megalakulása, működése és vezetése (Dr. Molnár Imre) | |
| Alapító tagok | 59 |
| Az alapító tagság | 59 |
| Felvételi korhatár | 59 |
| Felvételi kötöttségek | 60 |
| Az alakulás feltételei | 60 |
| Koncepcionális feltételek | 60 |
| Normatív feltételek | 62 |
| Speciális feltételek | 62 |
| Eltérő megoldások | 63 |
| Alapszabály | 64 |
| Az alapszabály rendeltetése | 64 |
| Az alapszabály tartalma | 64 |
| Megállapítása és jóváhagyása | 65 |
| Belső szabályzatok | 66 |
| Szabályozási mód | 66 |
| Szabályzattípusok | 67 |
| A szabályzatok megalkotása | 67 |
| Törzskönyv | 68 |
| A törzskönyv hatálya | 68 |
| A törzskönyv tartalma | 69 |
| A törzskönyv felhasználása | 69 |
| Jogi személyiség | 69 |
| Kritériumai | 69 |
| Szövetkezeti tartalma | 70 |
| Jogképesség | 70 |
| Képviselet | 71 |
| Képviseleti könyv | 72 |
| Tagsági vezetés | 72 |
| A vezetés alapvonásai | 72 |
| Vezetési funkciók | 74 |
| Vezetési hatáskörök | 74 |
| Választás, megbízás, felelősség | 76 |
| A vezető szervek létrehozása | 76 |
| A választás és a megbízás alanyi köre | 77 |
| A vezetők felelőssége | 77 |
| Közgyűlés | 78 |
| A közgyűlés szerepe | 78 |
| A közgyűlés hatásköre | 79 |
| A közgyűlés működése | 80 |
| Részközgyűlés | 81 |
| A részközgyűlés indokoltsága | 81 |
| A részközgyűlés működése | 81 |
| A szavazatok összeszámlálása | 82 |
| Munkahelyi tanácskozás | 82 |
| Létesítése | 82 |
| Feladata- és hatásköre | 83 |
| Jogállása és működése | 84 |
| Küldöttgyűlés | 84 |
| A küldöttgyűlés hatásköre | 84 |
| A küldöttek | 85 |
| A küldöttgyűlés működése | 85 |
| Vezetőség | 85 |
| A vezetőség jogállása | 85 |
| A vezetőség feladatai | 86 |
| A szövetkezet elnöke | 87 |
| Bizottságok | 88 |
| A bizottságok rendszere | 88 |
| Nevesített bizottságok | 88 |
| Ellenőrzés | 90 |
| Az ellenőrzés rendszere | 91 |
| Állami ellenőrzés | 92 |
| Belső ellenőrzés | 94 |
| Ellenőrző (felügyelő) bizottság | 95 |
| Az ellenőrző bizottság rendeltetése | 95 |
| Az ellenőrző bizottság jogállása | 95 |
| Az ellenőrző bizottság kapcsolatai | 96 |
| A vizsgálatok realizálása | 96 |
| Ellenőrző szolgáltatások | 96 |
| Tisztségek | 97 |
| A tisztségek köre | 97 |
| A tisztségviselők jogállása | 98 |
| A megbízatás megszűnése | 98 |
| Tisztségek a szövetségben és társulásokban | 99 |
| Vezetői munkakörök | 99 |
| A vezetők köre | 99 |
| Általános hatáskörű vezetők | 100 |
| Felső szintű szakvezetők | 100 |
| Szervezeti egységvezetők | 101 |
| Beosztott szakvezetők | 101 |
| Magasabb vezetői munkakörök | 101 |
| Közös foglalkoztatás | 102 |
| Tisztségek és vezetői munkakörök betöltése | 102 |
| Kizáró okok | 102 |
| Összeférhetetlenség | 103 |
| Büntetlen előélet | 104 |
| Képesítési feltételek | 104 |
| Képviseleti tilalom | 104 |
| Vezetői határozatok és utasítások | 105 |
| Tartalmi és alaki kellékek | 105 |
| A rendelkezések típusai | 106 |
| A rendelkezések végrehajtása | 107 |
| Kisebbségi jog | 107 |
| A szocialista szövetkezeti tulajdon (Dr. Nagy László) | |
| A szövetkezeti tulajdon szocialista jellege | 111 |
| Egyenrangúság és társadalmi tartalom | 111 |
| A szövetkezeti tulajdon tárgya | 112 |
| A szövetkezeti tulajdon alanyai | 112 |
| A szövetkezeti tulajdon két oldala | 113 |
| A szövetkezeti tulajdon forrásai | 113 |
| A szövetkezeti tulajdon közvetett és közvetlen volta | 114 |
| A szövetkezeti tulajdon lépcsőzetessége | 115 |
| A szövetkezeti tulajdon oszthatatlansága | 116 |
| A termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat | 117 |
| Vegyes tulajdoni állapot | 117 |
| A földtulajdonjog tárgya és tartalma | 117 |
| Szerzési jogcímek | 118 |
| Megszűnése | 120 |
| A termelőszövetkezeti tag földbeviteli kötelezettsége | 120 |
| Termelőszövetkezeti földhasználat | 121 |
| A lakásszövetkezeti földtulajdon és földhasználat | 121 |
| A szövetkezeti tulajdon védelme | 122 |
| A szövetkezetek vállalati gazdálkodása | |
| A szövetkezet mint a szocialista vállalati forma egyik alapegysége (Dr. Nagy László) | 127 |
| Viták a vállalati jellegről | 127 |
| A vállalat fogalmáról | 128 |
| A szövetkezeti vállalati gazdálkodás szabályozásának gazdasági eszközei (Dr. Csete László - Babai Mihály - Dr. Juhász Jánosné) | 130 |
| A szövetkezeti vállalati gazdálkodás szabályozásának eszközrendszere | 130 |
| Az ár | 131 |
| Az állami támogatások rendszere | 131 |
| A jövedelemelvonás | 132 |
| A vállalat anyagi érdekeltségi rendszere | 132 |
| A hitelpolitika | 133 |
| A termékforgalmazás | 133 |
| A szövetkezeti vállalati gazdálkodás néhány fő kategóriája | 134 |
| Termelési érték | 134 |
| Árbevétel | 135 |
| Termelési költség | 135 |
| Önköltség | 136 |
| Vállalati eredmény | 136 |
| Jövedelmezőség | 137 |
| A ráfordítások hatékonysága | 137 |
| Munkatermelékenység | 137 |
| Racionális cselekvés | 137 |
| A vállalati (gazdasági, üzemi) tevékenység köre és jellege | 138 |
| Mezőgazdasági szövetkezetek | 138 |
| Ipari szövetkezetek | 139 |
| Általános fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek | 139 |
| Takarékszövetkezetek | 141 |
| Lakásszövetkezetek | 141 |
| A vállalati tevékenység gyakorlása | 141 |
| Külső tényezők | 141 |
| Belső tényezők | 142 |
| A tervszerű gazdálkodás és tervkészítés a szövetkezetekben | 143 |
| Lényege | 143 |
| A tervkészítés folyamata | 144 |
| A szövetkezeti tervek fajtái | 145 |
| A komplex vállalati tervek | 145 |
| A munka- és az üzemszervezés operatív tervei | 146 |
| A beruházási alapokmány | 146 |
| A szövetkezeti alapképzés rendszere | 146 |
| Általános szabályok | 146 |
| A takarékszövetkezet | 147 |
| Alapképzés a mezőgazdasági szövetkezetekben | 148 |
| Lakásszövetkezetek alapképzése | 148 |
| A szövetkezeti alapok | 149 |
| Fogalma | 149 |
| Álló- és forgóeszközök alapja | 149 |
| Tartalékalap | 149 |
| Fejlesztése alap | 150 |
| Részesedési alap | 150 |
| Jóléti és kultúrális alap | 151 |
| Egyéb alapok | 152 |
| Elkülönített alapok | 152 |
| Közös alap | 152 |
| Munkadíjazás és jövedelemrészesedés a szövetkezetekben | 152 |
| A személyi jövedelem | 152 |
| A munkadíjazás rendszere | 153 |
| A mérlegbeszámoló | 155 |
| A veszteséges gazdálkodás, szanálás | 156 |
| Fogalma | 156 |
| A veszteségrendezés szanálási eljárás keretében | 157 |
| Számvitel és nyilvántartás | 158 |
| Számvitel | 158 |
| Nyilvántartás | 160 |
| Üzem- és munkaszervezés a szövetkezetekben | 161 |
| A szervezés | 161 |
| Szervezési alapelvek | 161 |
| Személyi feltételek | 162 |
| Szervezéstudomány | 162 |
| A háztáji és kisegítő gazdaságok (Csizmadiáné Dr. Székely Magda) | |
| A háztáji és kisegítő gazdaságok a mezőgazdaság vállalati struktúrájában | 167 |
| A kisgazdaságok száma, területe, főbb jellemzői | 168 |
| A mezőgazdasági kistermelés szükségessége és népgazdasági jelentősége | 170 |
| A háztáji gazdaság mérete, vagyontárgyai | 172 |
| Szervezett kapcsolatok a szocialista szektor és a kistermelők között | 173 |
| Fejlődési irány és lehetőségek | 174 |
| A szövetkezetek gazdasági együttműködése (Csizmadiáné Dr. Székely Magda) | |
| Az együttműködés gazdasági és társadalmi okai, lehetőségei | 179 |
| Az együttműködés lehetősége | 179 |
| Az integráció | 179 |
| A szövetkezetek szerződéses kapcsolatai | 180 |
| A szövetkezeti társulások célja és jellege | 183 |
| A társulások formái | 185 |
| A szövetkezeti társulások működése | 187 |
| A fogyasztási szövetkezetek társulásai | 180 |
| Az ipari szövetkezetek társulásai | 192 |
| A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulásai | 194 |
| Iparszerű termelési rendszerek, agrár-ipari egyesülések és kombinátok | 196 |
| Iparszerű termelési rendszer | 197 |
| Agráripari egyesülés | 198 |
| Kombinát | 199 |
| A kooperáció hatása a szocialista társadalmi viszonyokra | 199 |
| A szövetkezet társadalmi tartalma (Dr. Molnár Imre) | |
| Szövetkezeti mozgalom | 205 |
| A mozgalom jellege és bázisa | 205 |
| A szövetkezetek gazdasági és társadalmi tartalma | 206 |
| Szövetkezeti együttműködés | 207 |
| A mozgalom perspektívája | 208 |
| Társadalmi összetétel | 208 |
| Rétegződés a szövetkezetekben | 208 |
| A tagság rétegei | 209 |
| Nemzedékváltás | 210 |
| Egységes szövetkezeti parasztosztály | 211 |
| Az osztállyá alakulás folyamata | 211 |
| Egytípusú osztályok | 212 |
| Munkás-paraszt szövetség | 213 |
| Szövetkezeti munkásság | 213 |
| Osztálygyökerek | 213 |
| Meghatározó tényezők | 213 |
| Osztályhelyzet | 214 |
| Szövetkezeti kollektíva | 215 |
| Kollektívatípusok | 215 |
| A szövetkezeti kollektíva szervezete | 216 |
| A kollektíva vezetése | 216 |
| Szakszervezet a szövetkezetekben | 217 |
| Tagsági érdekvédelem | 217 |
| Társadalmi érdekkörök | 217 |
| Az érdekvédelem rendszere | 218 |
| Egyéni érdekvédelem | 218 |
| Nevelés és művelődés | 219 |
| Általános célok | 219 |
| Formák és eszközök | 220 |
| Képzés és továbbképzés | 221 |
| A szakismeretek megszerzése | 221 |
| A szakképzés formái | 222 |
| Tanulmányi kedvezmények | 222 |
| Szociális gondoskodás | 223 |
| Szociális funkciók | 223 |
| Szociális létesítmények | 223 |
| Társadalombiztosítás | 223 |
| Segélyezés | 224 |
| Kultúrális bizottság | 224 |
| Nőbizottság | 225 |
| A nőbizottság jellege | 225 |
| A nőbizottság feladatai | 226 |
| Versenymozgalom | 226 |
| A munkaverseny célja | 226 |
| A munkaverseny formái | 227 |
| Kitüntetések | 227 |
| Sportmozgalom | 227 |
| Mozgalmi kapcsolatok | 228 |
| Mozgalmi szervek | 228 |
| Kultúrális kapcsolatok | 228 |
| Állami kapcsolatok | 229 |
| A szövetkezeti tagsági viszony (Dr. Nagy László) | |
| A szövetkezeti tagsági viszony | 233 |
| Általános fogalma | 233 |
| Termelőszövetkezeti tagsági viszony | 233 |
| Lakásszövetkezeti tagsági viszony | 234 |
| Fogyasztási szövetkezeti tagsági viszony | 234 |
| A tagsági viszony keletkezése | 234 |
| Általános előfeltételek | 234 |
| A felvételi eljárás | 235 |
| Többszörös tagság | 235 |
| Próbaidős tagság | 236 |
| A szövetkezet tevékenységében való közreműködés | 236 |
| A vagyoni közreműködés | 236 |
| Vagyonbevitel | 239 |
| A vagyonbevitel célja és jellege | 239 |
| A jelenlegi szabályozás | 239 |
| Részjegy | 242 |
| A célrészjegy | 243 |
| A tagsági kölcsön és formái | 243 |
| Földjáradék | 244 |
| Fogalma | 244 |
| Mértéke | 244 |
| A tagsági szervezeti közreműködés | 245 |
| Fogalma | 245 |
| Közvetett és közvetlen részvétel | 246 |
| A tagsági megállapodás | 246 |
| Bedolgozói tagsági viszony | 247 |
| Családtagi munkaviszony | 247 |
| Jelentősége | 247 |
| Jogi szabályozottsága | 248 |
| Munkavégzési és foglalkoztatási kötelezettség | 248 |
| A jog és a kötelezettség egysége | 248 |
| Sajátos szabályok a mezőgazdasági szövetkezetekben | 249 |
| A háztájiban végzett munka beszámítása | 250 |
| Foglalkoztatás szüneteltetése az ipari szövetkezetben | 250 |
| Munkaidő | 250 |
| A mezőgazdasági termelőszövetkezeti szabályozás | 250 |
| Az ipari szövetkezeti szabályozás | 250 |
| Fizetett szabadság | 251 |
| Fogalma | 251 |
| Fizetett szabadság a mezőgazdasági szövetkezetben | 251 |
| Pihenőidő | 252 |
| Gondoskodás a tagokról | 252 |
| Munkavállalás engedélyezése | 253 |
| Szövetkezeti alkalmazott | 254 |
| Alkalmazottak a magyar szövetkezeti mozgalomban | 254 |
| A jogi szabályozás | 254 |
| A tagsági viszony megszűnése | 254 |
| Általános szabályok | 254 |
| Kilépés | 255 |
| Törlés | 255 |
| A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése | 255 |
| Halál | 255 |
| Elszámolás | 256 |
| A szövetkezetek egyesülése, szétválása, átalakulása, megszűnése (Dr. Szép György) | |
| A szövetkezet státusának (azonosságának) megváltozása | 259 |
| A változások formáinak osztályozása | 259 |
| A változások elvei | 260 |
| Egyesülés | 260 |
| Jelentősége | 260 |
| Előkészítése | 261 |
| Lebonyolítása | 261 |
| A beolvadás | 262 |
| A szétválás | 263 |
| A kiválás | 264 |
| Feltételei | 264 |
| Lebonyolítása | 264 |
| A szövetkezet átalakulása | 265 |
| Fogalma | 265 |
| Az átalakulás ágazati sajátosságai | 165 |
| A szövetkezet megszűnése | 266 |
| A szövetkezet megszüntetése | 267 |
| A szövetkezet feloszlatása törvényességi okból | 268 |
| A szanálás | 268 |
| Nem mezőgazdasági szövetkezetek szanálása | 268 |
| Mezőgazdasági szövetkezetek szanálása | 269 |
| A felszámolás | 270 |
| A felszámolás menete | 270 |
| A szövetkezeti vagyon sorsa a felszámolás után | 271 |
| A szövetkezetek érdekképviseleti szervezete (Dr. Vándor Péter) | |
| Szövetkezeti összefoglalás | 275 |
| Fogalma | 275 |
| A központkényszer | 275 |
| A szövetkezeti központok és szövetségek alapvető típusai | 275 |
| Az érdekképviseleti szervek rendeltetése, feladata és szervezeti tagolódása | 276 |
| Rendeltetése | 276 |
| Feladata | 276 |
| Szervezeti tagolódása | 277 |
| A területi szövetség | 278 |
| Fogalma | 278 |
| Működése | 278 |
| Szervezete | 279 |
| Feladatköre | 280 |
| Fenntartási költségei | 280 |
| Aktusai | 280 |
| A koordinációs bizottság | 280 |
| Szakmai szövetség | 281 |
| Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanács (OKISZ) | 282 |
| Kialakulása | 282 |
| Szervei | 283 |
| Feladatai | 284 |
| A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (SZÖVOSZ) | 284 |
| Kialakulása | 284 |
| Szervei | 285 |
| Feladatai | 286 |
| Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT) | 287 |
| Kialakulása | 287 |
| Szervei | 287 |
| Feladatai | 288 |
| Szövetkezeti Kongresszus | 289 |
| Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) | 290 |
| Szövetkezeti Kutató Intézet | 291 |
| Szövetkezeti Tudományos Tanács | 291 |
| Anyagi eszközök | 292 |
| Szövetségi aktusok, ajánlások | 293 |
| Egyeztetési kötelezettség | 294 |
| Szövetkezeti oktatás és kutatás | 295 |
| Szövetkezeti versenymozgalom szervezése, értékelése | 296 |
| Szociális, kultúrális, sportintézmények | 296 |
| Szövetkezeti kiadványok | 297 |
| Kitüntetések adományozása | 298 |
| Szövetségi vállalatok | 298 |
| Kölcsönös Támogatási Alap | 299 |
| A SZÖVOSZ-nál kezelt közös alapok | 299 |
| Az OKISZ-nál kezelt alapok | 299 |
| A TESZÖV-ök mellett működő alapok | 300 |
| A szövetkezetek és a szocialista állam viszonya (Dr. Szép György) | |
| A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység célja | 303 |
| Az állam és a szövetkezetek viszonyának alapvető szabályai | 304 |
| Az alkotmány rendelkezései | 304 |
| A szövetkezeti törvény | 305 |
| A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység kategorizálása | 305 |
| Történeti előzmények | 305 |
| Az egységes szövetkezeti törvény kategóriái | 306 |
| A szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás fejlődése | 307 |
| Az egységes szövetkezeti törvény | 308 |
| A törvény lényege | 308 |
| A törvény külső hatásai | 309 |
| A szövetkezeti ágazatok szabályozottsága | 310 |
| Közös vonások | 310 |
| Ágazati sajátosságok | 311 |
| Szövetkezeti belső szabályozás | 312 |
| A belső szabályozás jogalapja | 312 |
| A szövetségi aktusok és a bels szabályozás | 313 |
| A belső szabályozás formái | 314 |
| Gazdasági irányítás | 315 |
| Fogalma | 316 |
| A funkcionális szervek szerepe | 315 |
| Az ágazati irányítás | 316 |
| Fogalma | 316 |
| Az ágazati irányítás eszközei | 317 |
| Az ágazati szakmai felügyelet gyakorlása | 318 |
| Az igazgatási tevékenység | 318 |
| Osztályozás | 318 |
| Tartalma | 319 |
| A törvényességi felügyelet feladatköre | 320 |
| Törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárása | 321 |
| Az eljárás szervei | 321 |
| Módja | 322 |
| Az eljárás szabályai | 322 |
| A törvénysértés jogkövetkezményei | 323 |
| A figyelmeztető jellegű intézkedések | 323 |
| Az önkormányzati rendelkezéseket kiigazító felügyeleti intézkedések | 324 |
| A szövetkezeti önkormányzatot érintő felügyeleti intézkedések | 325 |
| Felelősség és jogviták a szövetkezetben (Dr. Szép György) | |
| A felelősség szabályozása és rendszere | 329 |
| A tag fegyelmi és anyagi felelősségének közös vonásai | 330 |
| Lényegi különbségek a fegyelmi és az anyagi felelősség között | 331 |
| A tag fegyelmi felelőssége | 332 |
| A fegyelmi jogkört gyakorló szervek | 332 |
| Fegyelmi eljárás | 333 |
| Fegyelmi büntetések | 334 |
| Fegyelmi felelősség a nem termelői típusú szövetkezetekben | 335 |
| Az anyagi felelősség szövetkezeti szabályozása | 335 |
| A tag kártérítési felelőssége | 35 |
| Általános fogalma | 335 |
| Sajátos vonásai | 336 |
| Korlátozott felelősség | 336 |
| A vezetők kártérítési felelőssége | 337 |
| A vagyonkezelők felelőssége | 338 |
| Fogyasztási szövetkezetek tagjainak kártérítési felelőssége | 338 |
| Kártérítési eljárás | 339 |
| A szövetkezet kártérítési felelőssége | 339 |
| Fogalma | 339 |
| Az eljárás | 340 |
| Az alkalmazottak felelőssége | 340 |
| Tagsági viták | 341 |
| A szövetkezeti döntőbizottság hatásköre | 342 |
| Termelői típusú szövetkezetek | 342 |
| Fogyasztási típusú szövetkezetek | 343 |
| Békéltető bizottság a lakásszövetkezetben | 343 |
| Döntőbizottsági eljárás | 344 |
| A magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatai (Dr. Karcsai Károly) | |
| A szocialista szövetkezetek közötti kapcsolatok | 347 |
| Jellege | 347 |
| Formái | 247 |
| Kialakulása | 348 |
| Az ENSZ második fejlesztési évtizedének szövetkezetfejlesztési célkitűzései és az SZNSZ szövetkezetfejlesztési évtizede | 348 |
| Lényege | 348 |
| Stratégia és akcióprogram | 349 |
| Részvételünk | 350 |
| Szövetkezeteink és a harmadik világ szövetkezeteinek kapcsolatai | 351 |
| Jellege | 351 |
| Formái | 351 |
| A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (SZNSZ) | 352 |
| Jellege és kialakulása | 352 |
| Tevékenysége és szervezete | 352 |
| Részvételünk | 353 |
| Szervezetközi Szövetkezetfejlesztési Bizottság (COPAC) | 353 |
| Jellege és kialakulása | 353 |
| Feladatai | 354 |
| Részvételünk | 354 |
| Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) | 354 |
| Jellege és kialakulása | 354 |
| Tevékenysége és szervezete | 354 |
| Részvételünk | 355 |
| Nemzetközi kapcsolatok a tőkésországok szövetkezeteivel | 356 |
| Jellege | 356 |
| Formái | 356 |
| Kialakulása | 356 |
| A magyar szövetkezeti mozgalom tudományos kapcsolatai | 356 |
| Lényege | 356 |
| Formái | 356 |
| Nemzetközi Szövetkezeti Nap | 358 |
Folytatás Microsoft-tal