| A szövetkezetek kialakulása és fejlődése | |
| A szövetkezeti mozgalom előhírnökei | 1 |
| A szövetkezeti mozgalom kezdete | 1 |
| A szövetkezetek jellege a XIX. század végén és a XX. század elején | 3 |
| Szövetkezetek a XX. század második felében | 4 |
| A szövetkezetek jogi szabályozása Magyarországon | |
| A magyar szövetkezetek kialakulása és jogi szabályozása 1945-ig | 8 |
| A szövetkezetek jogi szabályozása 1945-1959 között | 11 |
| A mezőgazdaság átszervezése és a szövetkezeti viszonyok 1959-1968 között | 15 |
| A szövetkezetek jogi helyzete 1968-1989 között | 17 |
| Koncepcióváltás a szövetkezetpolitikában | 18 |
| A szövetkezetek helye és szerepe a nemzetgazdaságban | |
| A szövetkezetek formái és száma 1990. december 31-én | 21 |
| A szövetkezetek formái és száma az átalakulás után | 22 |
| A szövetkezeti tagok és alkalmazottak száma 1990. december 31-én | 24 |
| A szövetkezeti tagok száma 1993. január 1-én | 24 |
| A szövetkezet szerepe a nemzetgazdaságban az 1990. december 31-i adatok alapján | 25 |
| A szövetkezetek szerepe az átalakulás után | 26 |
| A szövetkezetek fogalma és tartalmi ismérvei, a gazdasági társaság és a szövetkezet közös és eltérő vonásai | |
| A szövetkezet fogalma | 29 |
| A szövetkezet fogalmából következő tartalmi ismnérvek | 31 |
| A szövetkezet fogalma a hatályos törvény szerint | 32 |
| A szövetkezet és a gazdasági társaság közös és eltérő vonásai | 33 |
| A levonható konklúziók | 36 |
| A szövetkezetek perspektívái - az új szövetkezeti modell | |
| A működő szövetkezeti formák és a piacgazdaság | 38 |
| Az új modell szabályozási módszere | 41 |
| Az új szövetkezeti modell tartalmi kérdései | 42 |
| Az új modell megjelenési formái | 43 |
| A szövetkezetek létrehozásának társadalmi és normatív feltételei, a szövetkezet jogi személyisége és törvényességi felügyelete | |
| A szövetkezet megalakulásának szabályai | 45 |
| A szövetkezet jogi személyisége | 50 |
| A szövetkezet törvényességi felügyelete | 51 |
| A szövetkezet státusváltozásai és megszűnése | |
| A szövetkezet státusváltozásainak történelmi előzményei | 54 |
| A státusváltozás jogi formái | 56 |
| A szövetkezet megszűnése | 63 |
| A szövetkezeti tagsági jogviszony | |
| A szövetkezeti tagsági jogviszony alapkérdései | 66 |
| A tagsági jogviszony keletkezésének feltételei | 67 |
| A tagsági jogviszony tartalma | 70 |
| A tagsági jogviszony megszűnése | 75 |
| Tulajdonviszonyok a szövetkezetben | |
| Történeti előzmények dióhéjban | 82 |
| A szövetkezeti tulajdon létrehozásának módjai | 88 |
| A szövetkezeti tulajdon sajátosságai | 90 |
| A szövetkezeti tulajdon fogalma | 93 |
| A tag és a szövetkezet közötti vgyoni viszonyok | |
| Vagyoni viszonyok a szövetkezetekben 1948-1989 között | 95 |
| Koncepcióváltás a vagyoni viszonyok megítélésében | 96 |
| A vagyoni hozzájárulás különböző formái | 97 |
| A tagokat megillető vagyoni jogosultságok | 102 |
| A szövetkezeti gazdálkodás alapvető szabályai | |
| Az 1945 utáni időszak rövid történeti áttekintése | 114 |
| A szövetkezetek tevékenységének ágazati jellege | 118 |
| A szövetkezetek gazdálkodása | 120 |
| A szövetkezet gazdasági tevékenysége a hatályos törvény szerint | 123 |
| A szövetkezeti önkormányzat rendszere | |
| Az önkormányzat fogalmi elemei | 127 |
| Az önkormányzat testületi szervei | 132 |
| A tisztségviselők | 148 |
| A szövetkezeti felelősségi viszonyok | |
| A szövetkezeti jogi felelősség régi modellje | 151 |
| A szövetkezeti felelősség mai modellje | 153 |
| A felelősségre vonás feltételei | 156 |
| A szövetkezeti érdekviszonyok, érdekképviselet | |
| Érdekviszonyok a szövetkezetben | 159 |
| Az érdekek csoportosítása | 159 |
| Az érdekképviselet formái | 160 |
| A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek feladatai | 162 |
| Az érdekképviselet mai formái | 164 |
Folytatás Microsoft-tal