Előszó
Részlet a könyvből:
Brucknerné harmadszor futott a nagyszobába, megnézni, Ilus készen van-e a terítéssel, díszítéssel.
Ilus valamennyire el is készült már a munkájával; a két asztalból...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Brucknerné harmadszor futott a nagyszobába, megnézni, Ilus készen van-e a terítéssel, díszítéssel.
Ilus valamennyire el is készült már a munkájával; a két asztalból összetolt nagy-asztal megterítve, a tányérok rendben, ital, kenyér az asztalon, a virágok is szétosztva vázákban, a vázák asztalon, éjjeliszekrényen, nagyszekrények tetején, még a kisszobában is, ahonnan kitették a fehér vaságyat, az albérlő, a villamoskalauz ágyát, hogy több legyen a férőhely, mert ma sokan lesznek itt. Ilus egy vékony vázában őszirózsát tartogatott a kezében s topogott vele, nem tudta hová tegye, mert olyan igen-igen tele volt virággal minden, mintha csak esküvőre készülődnének.
- Hová tegyem ezt? - kérdezte lányos gonddal nénjétől.
- Te lány, te lány, hát nincs szemed? Ahun van ni a pianinon, tedd a tetejére, hadd illatozzék Szunyog orra alatt, amikor játszik! - pergett Brucknerné nyelve.
Ilus már tette is a vázát a fekete lakkozású pianinóra, kényesen helyezte el, kicsit gyönyörködött benne, hogy milyen jól fest fekete alapon a fehér virág...
Vissza