1.034.670
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Sztrájk és szociálpolitika I.
| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 529 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Néhány esztendővel ezelőtt a Budapesti Magyar Kir. Tudomány-Egyetem pályázatot írt ki a következő kérdésről: »Fejtessenek ki a társadalmi rend biztosítékai a sztrájkok ellen.« Ezen a pályázaton e... TovábbElőszó
Néhány esztendővel ezelőtt a Budapesti Magyar Kir. Tudomány-Egyetem pályázatot írt ki a következő kérdésről: »Fejtessenek ki a társadalmi rend biztosítékai a sztrájkok ellen.« Ezen a pályázaton e műnek első vázlata nyerte el a kitűzött Pasquich-díjat. A munkáskérdésnek hazánk egész gazdasági, társadalmi és politikai jövőjére kiható, egyre fokozódó fontossága indított bennünket arra, hogy az egykori szerény pályamunkát alapul véve, vizsgálódásainkat a sztrájkkérdésnek egészére kiterjesszük, annak fokozatos fejlődését kifejtsük és a lehetőleg legújabb állását is bemutassuk. Az évek során kiszélesedett és mélyített tanulmányoknak eredménye ez a munka.Első törekvésünk arra irányult, hogy az élesen szembenálló társadalmi felfogások között lehetőleg a tudományosan igazat megállapítsuk. Nem volt ez könnyű feladat, mert az egyének osztályhelyzete és eszményei a társadalmi gazdaságtan egyik terén sem befolyásolják annyira a tárgyilagos megítélést, mint a szociálpolitika terén. Kiinduló pontunk a fent említett pályakérdés volt, amely kötelességünkké tette, hogy a társadalmi rend és a sztrájk egymáshoz való viszonyával foglalkozzunk. E vizsgálódásnak szükségképen az volt a sarkpontja, hogy mennyiben van mai társadalmunkban, nevezetesen a munkaviszony terén rend, amely a sztrájkok veszedelmei ellen biztosítandó; illetve mennyiben okozza ép a munkaviszonynak mai rendezetlensége a tömeges sztrájkmozgalmakat. Így jutottunk amaz általános társadalompolitikai reformok érintéséhez is, amelyeknek megvalósítása nélkül a tömeges sztrájkmozgalom elleni közvetlen biztosítékok teljes hatásukat nem érvényesíthetik. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | |
| A mű keletkezése | |
| Módszere | |
| Rendszere | |
| Gyakorlati háttere hazai szempontból | 1 |
| Szociális kérdés és sztrájk | |
| A szabad kereseti társadalom természete és veszélyei | |
| A társadalmi összeműködés | |
| Az eszményi társadalmi rend | |
| Miért fokozódtak a társadalmi összeműködés veszélyei a szabad kereseti társadalomban | |
| A munkamegosztás haladása | |
| A differenciált munka társadalmi szükségességének emelkedése | |
| A felvilágosodás terjedése | |
| A kapitalisztikus szabad versenyre való átmenet szociális kinövései | |
| Az individuális-liberális társadalmi koncepciónak téves reményei | |
| A szabad egyéni munkabérszerződésen nyugvó munkaviszony szervezetlensége | |
| A tomeges sztrájkmozgalom, mint ennek a szervezetlenségnek következménye | |
| Nem lehet erőszakosan elnyomni | |
| Lehet-e a munkabérviszonyt szociális szellemben továbbfejleszteni? | |
| A marxizmus tagadó álláspontja | |
| A forradalmi szindikálizmus sztrájkelmélete | |
| Megállanak-e ezek a felfogások? | 6 |
| A marxizmus, szindikálizmus és revizionizmus tudományos elemeinek bírálata | |
| A kollektivizmus mint a »szabad« bérmunkásságnak lélektanilag adott politikai és gazdasági eszménye | |
| E világfelfogás ideológusai | |
| Marx Károly tudományos és politikai jelentősége | |
| Kell-e és mely tanaival kell e műben foglalkoznunk? | |
| A gazdasági materiálizmus | |
| A többletérték tana | |
| A tőke akkumulációjának törvénye | |
| Bizonyítja-e ez a törvény a kollektivizmus szükségképeni bekövetkezését? | |
| Tévességének deduktív igazolása | |
| Követ-e a szociáldemokrácia e mereven fenntartott tannak megfelelő taktikát? | |
| Tagadólagos bizonyítás a szindikálizmus bírálatával | |
| Ez a taktika a munkásság forradalmi szakszervezkedése a generális-sztrájkra | |
| Célravezethet-e ez a taktika? | |
| Összeütközése a tudományos marxizmussal | |
| Az akkumuláció törvényének induktív cáfolata, tekintettel a revizionistákra | |
| A revizionizmus jelszó-opportunizmusa | |
| A szociáldemokrácia közeledése politikai és gazdasági téren a szociális liberalizmushoz | 25 |
| A szociális liberalizmus | |
| A szociál-liberális felfogás jellemzése; kiindulópontja a munkásság politikai és gazdasági egyenjogúsága | |
| Az általános és titkos választójog hatása az osztály-ellentétekre és a társadalom békés fejlődésére | |
| A társadalmi összeműködést közvetve biztosító alapvető szociális intézmények | |
| A szociálpolitikai reálizmus térfoglalása a munkáspártokban | |
| Az összeműködés lehetősége politikai téren | |
| Gazdasági téren | |
| A sztrájkkérdés, mint a szociál-etikai probléma modern gyakorlati megnyilvánulása | |
| A szolidáris elv nagyobb érvényesülésének szüksége | |
| A szociálizmus etikai tényezői | |
| Etika és osztályharc | |
| A szociálpolitika, mint a szociál-liberális fejlődési elmélet gyakorlati fegyvere | |
| A szociálpolitika fogalma | |
| Szociálpolitika kontra összeroskadási elmélet és manchesterizmus | |
| A szabad kereseti társadalmi rend jogalapjainak szükségszerű továbbfejlesztése a békés társadalmi haladás érdekében | |
| A sztrájkok veszélyei a termelési és jogrendre | 55 |
| Termelési rend és sztrájk | |
| A gazdasági osztályharc | |
| A modern munkaviszályok arányai és kárai | |
| A nemzeti harcok csökkenése, az osztályharcok fokozódása korunkban | |
| A sztrájkmozgalom növekedése | |
| Sztrájkstatisztikák | |
| Nagybritannia, Franciaország, Egyesült-Államok, Németország, Ausztria, Olaszország, Belgium, Hollandia | |
| A mammutsztrájkok | |
| A sztrájkok időtartama | |
| A sztrájkok eredményességének nemzetközi vizsgálata | |
| A munkások közvetlen sztrájkveszteségei | |
| A munkabeszüntetések egyéb hátrányai a munkásságra nézve | |
| A munkáltatók gazdasági veszteségei | |
| A munkaviszályok nemzetgazdasági kárai | |
| A fogyasztókra háruló hátrányok | |
| A munkaviszályok erkölcsi árnyékoldalai | 70 |
| A sztrájk és lockout fogalma és fajai | |
| A sztrájk köznapi megítélése az egyének osztályállása szerint | |
| A sztrájk, mint a bérrendszernek természetes gazdasági jelensége | |
| Az egyéni egyezkedés korrektívuma a munkásszervezkedés | |
| E szervezkedés gazdasági, társadalmi és erkölcsi okai | |
| A munkáltatók hallgatag koalíciói | |
| A koalíciósjog elismerésének hatása | |
| A sztrájkfogalom elemzése | |
| Alanyai | |
| Jogi előfeltételei | |
| Megkülönböztetése a múlt és jelen rokonjelenségeitől | |
| A sztrájkok osztályozása alanyi szempontból | |
| A sztrájkok közvetlen céljai | |
| A politikai sztrájkok fogalmi elbírálása | |
| A munkabér- és munkaidőkérdés döntő szerepe | |
| A májusi ünneplés | |
| A rokonszenvező sztrájk | |
| A szakmák határvillongása | |
| A sztrájk meghatározása | |
| A lockout meghatározása | |
| A sztrájk és lockout azonos elbírálásának és tárgyalásának megokolása | 85 |
| A sztrájk jogosultsága | |
| A sztrájk jogi szabadsága | |
| Szociális jogosultságának kérdése | |
| Támadó és védelmi sztrájk | |
| Gazdasági előfeltételeik | |
| Hatalmi előfeltételeik | |
| Jogosultságuknak erkölcsi tényezői | |
| A sztrájkelhárítás első feladata | |
| A sztrájkok értékének végső elbírálása a munkásság szempontjából | |
| A sztrájktól való félelem hatásai | |
| A sztrájkok kulturális és erkölcsi eredményei | |
| A sztrájkok nemzetgazdasági előnyei | |
| A versenyviszonyok megtisztítása | |
| A technikai haladás rúgója | |
| Biztosító szelep politikai forradalmak ellen | |
| Helyettesítendő, de különben ma szükséges rossz | 107 |
| Sztrájk és szakszervezet | |
| A munkabérviszony tényleges továbbfejlődésének irányát kell kutatnunk | |
| A szakszervezeti mozgalom jelentősége e tekintetben | |
| Eredete a Webb-féle megvilágításban | |
| A Brentano-féle gilda-elmélet | |
| A szakszervezetek fogalmi elhatárolása | |
| A szakszervezeteknek járulékos funkciói | |
| A szakszervezeteknek tulajdonképeni funkciója | |
| A munkafeltételek javításának békés eszközei | |
| A munkapiac szabályozása | |
| A munkanélküliek segélyezése | |
| A sztrájkot nagy horderejű kérdéssé mindenütt csak a szakszervezeti mozgalom tette | |
| Ez téves megítélésének eredő oka | |
| A szakszervezetek szerepe a békésebb fejlődés biztosítása körül | |
| Az összeroskadási és manchester-tanok és a szakszervezeti mozgalom értéke a munkásságra | |
| A munkáltatók és a munkások érdekharmóniájának vizsgálata | |
| Leroy-Beaulieu és Kautsky Károly azonos nézetei a munkafeltételek javításának hatásáról | |
| Mikor fokozhatja a munkafeltételek javítása a vállalkozói nyereséget? | |
| Mikor csökkenti a vállalkozó nyereségét? | |
| A versenyviszonyok befolyása eredményeinkre | |
| A munkabér kívánatos minimuma és lehetséges maximuma termelési szempontból | |
| Az állami élet legfőbb irányzásának döntő befolyása az osztályok viszonyára | |
| A munkaviszony közvetlen továbbfejlesztésének alapiránya | |
| Munkásszervezetek kontra egyéni egyezkedés | |
| Álláspontjuk a munkáltatók szervezeteivel szemben | |
| Eszményük nem a sztrájk, hanem a hatalmi viszonyoknak megfelelő kollektív egyezmény | |
| Az angol trade-uniók történetének tanulságai a sztrájkelhárítás szempontjából | 119 |
| Az angol eszmény | |
| A tilalmi korszak | |
| Tanulságossága agrárius és céhszerű ideológiáktól vezetett nemzetekre nézve | |
| A trade-uniók a kapitalizmus termékei | |
| Korai fellépésük az angol kézműiparágak tanult bérmunkásai között | |
| A gyáripari munkások és a parlamenti patriarchálizmus | |
| Ez utóbbi megszűnése 1756-ban a nagyiparos érdekek befolyása folytán | |
| A liberális tanok szerepe | |
| A munkásszervezkedés üldözése közjogi statutumok alapján | |
| Az 1799-iki évi általános büntetőjogi tilalom | |
| Hatása a régi minősített kézművesmunkásokra | |
| A tanulatlan agrár-eredetű gyári munkások nyomora | |
| Az ipari sztrájkok osztályharccá szélesednek | |
| Francis Place agitációja a szervezkedési szabadság törvényes elismeréséért | |
| Az 1824-25. évi reform | |
| Place csalódása | |
| A szakszervezkedés és a sztrájkok szaporodása | |
| A rosszul szervezett és tudatlan munkásság oktalan szertelensége | |
| Visszahatás a munkáltatók részéről | 150 |
| A jogi elismerés kora | |
| A formális elismerés elégtelensége | |
| 1825-ik évi válság | |
| A fiatal trade-uniók nagy vereségei | |
| Az angol munkásság a társadalmi forradalomra készülődik | |
| Az általános munkás-egyesületek (trades union) tehetetlensége | |
| A munkásság politikai csalódása a választójog 1832-ik évi reformja alkalmával | |
| A chartizmus és owenizmus kora és hanyatlása | |
| A munkáltatók, a kormányhatalom és a bíróságok a szakszervezetek ellen | |
| Az angol munkásmozgalom mindazonáltal megerősödik | |
| Nagybritannia világgazdasági hegemóniája | |
| A szakszervezetek megtalálják a helyes szervezkedési formát | |
| Az Egyesült Gépépítők Szövetsége (1852.) a trade-uniók mintaképévé válik | |
| A trade-uniók döntő válsága 1866-ban | |
| A parlament vizsgálata fényesen igazolja az unionizmust | |
| A választójog kiterjesztése a városi munkásokra | |
| A trade-uniók teljes törvényes elismerése 1871. és 1875-ben | 163 |
| A nemzeti elismerés kora és tanulságai | |
| A békéltető intézmények elterjedése | |
| Az angol munkásság felmenő osztálymozgalma | |
| Újabb fellegek | |
| A new-unionism | |
| Eredő okai | |
| A régi uniók szűkkeblűsége és a tanulatlan munkások nyomora | |
| Az új unionizmus jellemzése | |
| Az 1889-iki docker-sztrájk hatása | |
| A szakszervezeti mozgalom fellendülése | |
| Ennek statisztikai jellemzése | |
| Békés gazdasági jellegük | |
| Összefoglalás: a trade-uniókkal szemben való állásfoglalás és az ipari béke kifejlődésének tipikus fázisai | 174 |
| Az autonóm egyeztető- és döntő-hivatalok | |
| Mundella és Kettle fellépésének jelentősége | |
| A korábbi békéltető intézmények és hibáik | |
| Mundella és Kettle rendszerének keletkezése | |
| Szervezetbeli különbségek | |
| Ez intézmények sikere és elterjedése az angol világiparágakban | |
| Alapjuk a kétoldalú erős szervezkedés | |
| Eme nagy ipari ágak munkásainak helyzete a szabad egyéni egyezkedés korában | |
| A kollektív egyezmények kialakulása | |
| Az angol békéltető intézmények jellemzése | |
| Jogi viták és kollektív érdekellentétek | |
| Az előbbiek elintézésének mechanizmusa | |
| A kolletkív egyezkedés módszerei | |
| A döntés (arbitration) | |
| Az állandó egyeztetés (conciliation) | |
| Az egyeztető hivatalok berendezése példákkal | |
| E módszer értéke elvi jelentőségű viták elintézésénél | |
| A munkabeszüntetések megrövidítése és etizálása | |
| A közvetítés, mint az egyeztetés úttörője | |
| Az új unionizmus ismeretének szükségessége a békéltetés végleges megértékelhetése végett | 184 |
| A new- (és newer-) unionizmus és a békéltetés újabb iránya | |
| Az új unionizmus politikai irányzata | |
| Hyndman és a szociáldemokrácia | |
| John Burns, Tom Mann és Keir Hardie az új-unionizmus politikai szervezői | |
| A szociálisztikus eszmék diadala a trade-uniók kongresszusain | |
| Az unionizmus gazdasági tekintetben hű maradt békés szelleméhez | |
| Politikai neutralitása | |
| A General Federation of Trade Unions befolyása | |
| Nagybritannia mértékadó tényezőinek ítélete az unionizmusról | |
| A békéltetés nyilvánjogi iránya | |
| A londoni egyeztető-hivatal és a vidéki kereskedelmi kamarák | |
| Az 1896-ik évi angol törvény a békéltetésről és eredményei | |
| A trade-uniók legújabb válsága | |
| Vádak az új és még újabb unionizmus ellen | |
| Mi az igazság a ca' canny politika vádjában | |
| A Taff-völgyi határozat | |
| Az új önálló munkáspárt keletkezése | |
| A trade-uniók parlamentáris győzelmei | |
| Az angol szociálizmus jellemzése | |
| Közeledés a kontinentális szakszervezeti mozgalomhoz | |
| Nagybritannia viszonylagos gazdasági békéje | |
| Tanulságai a kontinens szempontjából | 219 |
| A munkáskérdés a többi kulturállamban | |
| A szakszervezkedési jog és mozgalom | |
| A kontinentális államok két csoportja | |
| A teljes szakszervezkedési jogot külön törvénnyel biztosító államok | |
| A koalíciósjog viszontagságai Franciaországban | |
| Az 1884-ik évi szakszervezeti törvény méltatása | |
| A szakszervezkedési jogot teljesen biztosító egyéb államok | |
| A sztrájkjogot elismerő államok | |
| A szakszervezetek jogi korlátai Németországban | |
| Káros hatással a atársadalmi békére | |
| A szakszervezeti mozgalom történeti kialakulása Franciaországban | |
| Németországban | |
| Ausztriában | |
| A többi európai kultúrállamban | |
| Az Egyesült-Államokban | 238 |
| Szakszervezet és szociálizmus | |
| Miért nincs az Egyesült-Államokban szociálizmus | |
| E tény elméleti jelentősége | |
| A munkásság politikai egyenjogúsága | |
| Társadalmi viszonyok | |
| Kispolgári jólét az iparban s a nem kapitalisztikusan művelt szűztalaj a mezőgazdaságban | |
| A szociálizmus jövője az Egyesült-Államokban | |
| Szakszervezési kísérletei | |
| Erőteljesebb »ration du travail« | |
| A munkástőzsdék | |
| A parlamentáris és osztálypolitika valószínűsége | |
| Az amerikai munkásmozgalom válságának visszahatása Európára | |
| Mért függ Európában a szakszervezeti és a szociálisztikus munkásmozgalom szorosan össze? | |
| A román és a germán szakszervezeti mozgalom eltérő fejlődési irányai | |
| Az előbbi rossz organizációja, gazdasági tehetetlensége és forradalmi hajlamai | |
| A »Conféde«-gazdasági munkásmozgalom ellenségeskedése | |
| Hasonló fejlődés Olaszországban és Spanyolországban | |
| A német szakszervezeti mozgalom kialakulása | |
| A Hirsch-Duncker-féle vagy német szakszervezetek | |
| A keresztényszociális szervezetek | |
| A szociáldemokrata vagy szabad szervezetek | |
| Az utóbbiak túlsúlya és behatóbb jellemzése | |
| Tanult vezetők, erős szervezettség, magas tagjárulékok, pénzügyi virágzás | |
| A szakszervezetek szerepe a német szociáldemokráciában | |
| Egykori elutasításuk a lassaleánusok és marxisták részéről | |
| A szakszervezetek emancipációja a pártszervezet alól | |
| Doktrina nélküli szocializmusuk | |
| A pártvezérek mai felfogása a megizmosodott szakszervezetek politikai jelentőségéről | |
| A német gazdasági munkásmozgalom közeledése az angol eszményhez | |
| A német nemzet szociális irányzata | |
| Hatása a munkáspolitikára | |
| Összefoglalás | 255 |
| A munkáltatószervezetek | |
| A munkáltatószervezetek keletkezése | |
| A munkásszervezetek érdeme ezen a téren | |
| A kezdetleges munkáltatószervezetek elvi ellenségeskedése a munkásszervezetekkel | |
| A kétoldalú szervezkedés szükségessége | |
| A munkáltatószervezetek fogalma | |
| Fejlődésük az Egyesült-Államokban | |
| Franciaországban | |
| Németországban | |
| Magyarországon | |
| Uszító szervezetek és parlamentáris szervezetek | |
| Az előbbiek harcmodora | |
| Eljárásuk a sztrájkok kitörésénél | |
| A sztrájkkártalanítás módjai és eszközei | |
| A megrendelések felosztása | |
| A sztrájkzáradék | |
| A sztrájkbiztosítás | |
| A kizárások taktikai értéke a részleges sztrájkokkal szemben | |
| A lockoutok különös fajai (a százalékos, az A-B-C és korosztályok szerinti lockout) | |
| Az uszító szervezetek kilátástalansága | |
| A parlamentáris szervezetek a fejlődés képviselői | 286 |
| A kollektív egyezmények rendje | |
| A kollektív egyezkedés kialakulásának fajképe | |
| Kulturális jelentőségük | |
| Üzemi és ipari alkotmány | 306 |
| Az üzemi alkotmány | |
| Térfoglalásának ideológus akadályai | |
| A patriarchálizmus | |
| Ennek szubszidiárius sztrájk-elhárító jellege | |
| A munkarend, mint az üzemi alkotmány első eleme | |
| Az állandó munkásválasztmányok | |
| A Weller-féle rendszer | |
| Egyéb szociális mintaüzemek | |
| A nagyüzemek kifogásai a kollektív egyezkedés ellen | |
| Pótolhatják-e a jóléti berendezések a szervezkedést? | |
| A munkásosztalékrendszer | |
| Relatív értéke a szociális béke szempontjából | |
| A szorosabb értelemben vett jólétintézmények | |
| Szociálpolitikai fogalmuk és értékük | |
| Alkotmányos és feudális jóléti intézmények | |
| A munkásválasztmány, mint az ipari alkotmány minimuma | |
| Hatályos érvényesülése feltételezi azonban az egész ipar megszervezését | 309 |
| Az ipari alkotmány | |
| A kollektív egyezmények előnyei a munkáltatókra nézve | |
| Technikai előnyök | |
| Anyagi előnyök | |
| Erkölcsi és politikai előnyök | |
| A trade-alliance-ok | |
| A kollektív ipari rend értéke a szociális fejlődés szempontjából | |
| A munkáltatók hagyományos előítéletei a kollektív egyezkedés ellen: megszünteti rendelkezési jogukat; csak saját munkásainkkal tárgyalunk; a szakszervezetek a szociáldemokrácia előcsatárjai; a munkabérek állandóságát és egyenlőségét követelik; az akkordbérek eltörlésére törekednek | |
| A munkateljesítményt korlátozzák (ca' canny) | |
| A nyolc órás munkanap kérdése | |
| A kollektív munkaegyezmények jogi rendezetlensége | |
| A kollektív egyezmények áldásosságának igazolása példákkal | |
| A német könyvnyomdás-bérszabályközösség | |
| A National Civic Federation az Egyesült-Államokban | |
| Dánia országos bérszabály-közössége | |
| Érdekképviseletel és kormányférfiak a kollektív egyezmények mellett | |
| A közhatalom feladatai közgazdasági fejlesztésük terén | |
| A tisztességes bérek záradéka | |
| Elterjedtdsége az egyes államokban | |
| Az alkotmányos munkaközvetítés | |
| A kollektív egyezmények szokásjogi elismerése | |
| Az állam közvetlen beavatkozása létesítésük végett | 329 |
| A közhatalom békéltető szerepe | |
| Az állami egyeztető- és döntő-hivatalok | |
| A közhatalom békéltető beavatkozásának kérdése | |
| A teljes pártatlanság a siker előfeltétele | |
| Az állami beavatkozás fokozatai | |
| Az államok két csoportja | |
| A békéltető törvényhozás Franciaországban és annak eredményei | |
| Ugyanaz Németországban | |
| Olaszországban | |
| Ausztriában | |
| Svájcban | |
| Az Egyesült-Államokban | |
| Ezen békéltető intézmények közös hibái | |
| A szakszervezeteken felépülő fakultatív békéltetés Ausztráliában és Dániában | |
| A békeközvetítésről szóló svéd törvényjavaslat | 352 |
| Munkakamara vagy munkáskamara? | |
| A fogalmak körülhatárolása | |
| A tudomány eddigi fogalomzavara | |
| A kérdés komplikálása a kereskedelmi és iparkamarák és a kereskedelmi és műszaki alkalmazottak érdekképviseletének problémája által | |
| Ellentétes funkciókra külön szervek kellenek | |
| Érdekképviselet-munkáskamara | |
| Érdekkiegyenlítés és közigazgatás-statisztikai segédfunkció-paritásos munkakamara | |
| Igazolása e javaslatoknak az eddigi törvényhozási tapasztalatokkal | |
| A belga és hollandi munkakamarák jellemzése | |
| Békéltető funkcióik kudarca | |
| A francia munkakamarák | |
| A munkakamaráknak, mint felsőbb egyeztető hivataloknak, organikus felfogása | |
| A törvényesen elismert szakszervezetek fontossága ezen a téren | |
| A hivatalos békeközvetítés szerepe | |
| A közhatalom beavatkozásának betetőzése országos munkahivatalokkal | |
| Lehet-e ma továbbmennünk Európában? | 365 |
| Ausztrália | |
| Ausztrália és Új-Zéland gazdaságtörténeti fejlődése | |
| Az ötödik világrész szociálpolitikai fontossága | |
| Gazdaságtörténeti fejlődések ismeretének szükségessége | |
| Ausztrália és Új-Zéland együttes tárgyalásának megokolása | |
| A fegyencgyarmat | |
| A bennszülöttekkel való harcok | |
| Az állam korai mindenhatósága a gyarmatokon | |
| A bevándorlási politika ingadozásai | |
| E. G. Wakefield »rendszeres gyarmatosítása« | |
| Sikere Új-Zélandon, kudarca Ausztráliában | |
| A szabad bérmunkások első győzelme | |
| A föld- és csordatulajdonos-osztály politikai hegemóniája | |
| Az aranybányák felfedezésének hatásai | |
| A választójog demokratizálása | |
| Nagyszabású állami ipari vállalkozások | |
| Új-Zéland kisbirtok- és iparfejlesztési politikája | |
| A trade-unionizmus átültetése | |
| Az ausztráliai munkásszervezkedés jellemzése | |
| Az államszociálisztikus munkáspárt keletkezésének okai | |
| Henry George befolyása | |
| A trade-uniók válsága a 90-es évek nagy sztrájkjai alkalmával | |
| Az államhatalom pártoskodó beavatkozása | |
| A munkás-liberális koalíció Új-Zélandon | |
| Ausztrália tisztább politikai tagozódása az osztályok szerint | |
| A Commonwealth létrejötte | |
| A munkáspárt szociálradikális programmja | |
| Álláspontja a marxizmussal szemben | |
| Taktikája a burzsoáziával szemben | |
| Az ausztráliai munkásmozgalom elméleti jellemzése | 380 |
| Az állami kényszerdöntés | |
| Új-Zéland mint a kényszerdöntés előharcosa | |
| A parlament habozása | |
| Reeves sikere 1895-ben | |
| A munkásság rokonérzése a reform iránt | |
| Nyugat-Ausztrália 1900-ban követi Új-Zélandot | |
| A kényszerdöntő eljárásnak és szerveinek leírása, tekintettel az újabb reformokra | |
| A kényszerdöntő hivatalok illetékessége és hatásköre | |
| Új-Dél-Wales reformja 1901-ben | |
| A kényszerdöntés forradalmi szakítás a római jogi bérszerződéssel | |
| Legfőbb problémája a bérminimum közjogi szabályozása | |
| A bérminimum elméleti alapjai | |
| Megállapításának gyakorlata | |
| A szervezett munkásoknak nyújtott kedvezmények | |
| Összefüggése a törvény szellemével | |
| A munkáltatókra háramló előnyei | |
| A rivális szakszervezetek kérdése | |
| A kényszerdöntő eljárásnak általánosan elismert nehézségei | |
| A munkáltatók panaszai | |
| A munkások nézetei | |
| Az ausztráliai kényszerdöntés összefoglaló megítélése | |
| Az ipar nyugalma és virágzása | |
| A sztrájkok teljes megszűnése | |
| Senki sem gondol e törvények eltörlésére | |
| Maga az ausztráliai Commonwealth is áttért 1904-ben erre a rendszerre | |
| A szövetségi törvény elvi újításai és jelentősége | 400 |
| A victóriai bérminimumhivatalok | |
| Eltérésük a kényszerdöntő-hivataloktól cél és szervezet tekintetében | |
| Eredeti feladatuk: az otthonipar verseny- és munkásviszonyainak a szanálása | |
| Közvetve a sztrájkokat is megszüntették | |
| Elvi közeledésük a kényszerdöntő eljárás felé | |
| Hatásuk a munkások helyzetére | |
| Az osztályellentétekre | |
| A gyarmat közgazdaságára | |
| Előnyei a kényszerdöntéssel szemben: 1. alkotmányjogi, 2. pénzügyi, 3. általános szociálpolitikai tekintetben | |
| Összefoglaló ítélet az ipar állami szabályozásáról | |
| Végső ítélet még Ausztráliára nézve sem mondható róla | 422 |
| Kényszerdöntés vagy kényszerbékéltetés Európában? | |
| A rendes iparágak | |
| Az újzélandi és ausztráliai kísérletek méltatása | |
| Átültethetők-e Európa összes iparaiba? | |
| Az 1900. évi genfi törvény és a Millerand-féle törvényjavaslat | |
| Ismertetésük és bírálatuk | |
| Gyengébb alkotások az ausztráliai törvényeknél | |
| Az ausztráliai eszmény európai megvalósításának politikai és magánjogi akadályai | |
| Közgazdasági nehézségei | |
| Európa szabadkereseti társadalmi szerkezete | |
| Az érdekelt osztályok ellenérzése | |
| Kikényszeríthető-e a felek közötti békéltető kísérlet? | |
| A mellette szóló érvek | |
| Keresztülvitelének leküzdhetetlen nehézségei | |
| De még ha létre jön is a békéltetés, céltalan félrendszabály | |
| Nem a munkaviszályok időleges elsimítása a főcél, hanem az állandó béke biztosítása | |
| Ez csak az adott hatalmi viszonyok világos átlátásából és az ebből folyó önkéntes megegyezéstől várható | |
| Az ötödik világrész reformjainak tanulságai Európa szociális jövőjére nézve | |
| A munkaviszony állami szabályozásáról Európában egyelőre hol lehet szó? | 429 |
| Az otthonmunka | |
| Az otthonmunka keletkezése | |
| A velejáró nyomor és közegészségügyi kinövések | |
| Közgazdasági hátrányai | |
| Az állami szabályozás szükségessége | |
| A beavatkozás minimuma: az otthonmunkások kötelező lajstromozása és a műhelyeik egészségügyi ellenőrzése | |
| Nagybritannia | |
| Ausztria | |
| A munkabér és a munkaidő állami szabályozására vonatkozó német és angol javaslatok | |
| Francke-Schwiedland-Dilcke-Smitka-féle javaslatok | |
| Van der Borght érvelése a bérminimum kötelező megszabása ellen | |
| Cáfolata | |
| Nemzetközi otthonmunkás-védő egyezményt kívánunk | |
| A társadalom kisegítő tevékenysége | |
| A fogyasztók ligái | |
| Fehér liszták és fekete liszták | |
| A szervezett munkásság szerepének kijelölése ebben a mozgalomban | 454 |
| A nélkülözhetetlen termelési ágak | |
| A koalíciósjog nem abszolút emberi jog | |
| Kivételek tehetők az állam biztonsága és a társadalmi összérdek szempontjából | |
| A kivételes szabályozás erkölcsi alapjai és feltételei | |
| A közszolgálat, a forgalmi és községi üzemek és kőszénbányák | |
| Az aratósztrájk magyar szempontból való tárgyalásának megokolása | 464 |
| A közszolgálat | |
| Az állami alkalmazottak és a francia szakszervezeti törvény | |
| Arthure Fontaine elmélete és a francia gyakorlat | |
| A közhatalom letéteményesei és az egyszerű alkalmazottak | |
| A szerző distinkciója | |
| A közhivatalnokok sztrájkjoga | |
| A nemzeti és társadalmi szempontból nélkülözhetetlen állami alkalmazottak (tanítók, vasutasok, katonai üzemek alkalmazottai stb.) koalíciósjogának elbírálása | |
| A francia minisztériumok ellentmondó gyakorlata | |
| A siker itt is a szociális rekompenzáció mértékén múlik | |
| A rendes állami iparvállalatok alkalmazottainak sztrájkjoga | |
| Az állam nem vonhatja ki magát az alkotmányos ipari rendből, sőt elől kell járnia a jó példával | 466 |
| A közlekedési és községi üzemek | |
| Ez üzemek sztrájkjainak jellemzése | |
| E sztrájkok elhárításának két módja van | |
| Az egyik az államosítás, illetve a községesítés | |
| Az alkalmazottak hivatalnoki fegyelem alá kerülnek, de egyébként is hivatalnoki elbánásban részesítendők | |
| Az államszociálizmus túltengésének veszélyei | |
| Nem a hivatalnoki címen és jellegen, de a megfelelő anyagi helyzeten múlik a siker | |
| Magánvállalatok alkalmazottainak koalíciói egyáltalán nem helyezhetők a büntetőjog tilalma alá | |
| A hollandi 1903. évi vasutas-sztrájktörvény és bírálata | |
| Az obstrukció, mint sztrájkszurrogátum | |
| A mozgósítás és a katonaság kirendelése szociálpolitikai szempontból | |
| Mikor feltétlenül vis major a vasúti sztrájk? | |
| Szociális szellemű államosítást legfeljebb a kényszerdöntés vezethet csak sikerre | |
| Schmoller és Ely javaslatai | |
| A fakultatív döntés az Egyesült-Államokban és Kanadában vasúti sztrájkok alkalmával | |
| E rendszabály elégtelen | |
| Az államosítás fölénye a kényszerdöntés felett | |
| Tisztes alapfizetések, rendszeres és kedvező előléptetési viszonyok | |
| Jólétintézmények | |
| Ez utóbbiak főbb nemei | |
| Kilátások | 473 |
| A kőszénbányák | |
| A bányászsztrájkok jellemzése | |
| Politikai hatásaik | |
| A kartellkérdés és a sztrájk-kérdés | |
| Az államosítás hívei a polgári és a szociálista táborban | |
| Ellenfelei mindkét oldalon | |
| Kilátásai a sztrájkelhárítás szempontjából | |
| A hivatalnoki minőség kiterjesztésének nehézségei | |
| Nem teljes egyedáruság | |
| A konjunkturák befolyása | |
| A kőszénsztrájkok rendszerint jogosultak | |
| Ez a sikerük előfeltétele | |
| A kényszerdöntés itt kevesebb kényelmetlenséggel jár, mint az államosítás | |
| Az állam egyszerűen szociális korlátok között engedményezze a bányák mívelését | |
| A kényszerbeavatkozás kezdetei a kötelező munkásválasztmányok és munkásellenőrök formájában | |
| Ausztria, Franciaország, Poroszország | |
| Hogy intézkedik az új magyar bányatörvényjavaslat? | |
| A nyolcórás munkaidő kötelezőleg kimondandó | |
| Poroszország, Ausztria, Franciaország | |
| A munkásjólétintézmények | |
| A gyakori visszaélések megszüntetése | 488 |
| A politikai tömegsztrájk | |
| A politikai tömegsztrájk tárgyalásának megokolása | |
| Vitatásának haszna | |
| Mikor merült föl ez az eszme először és miért vált oly aktuálissá napjainkban | |
| A kérdés tudományos tárgyalásának hiányai | |
| A sztrájk válfajai politikai szempontból | |
| Hol van a gazdasági sztrájknak is politikai jelentősége? | |
| Jogi tekintetek | |
| A résztvevők nagy száma | |
| A munkáltató nyilvános jellege | |
| Az iparág nélkülözhetetlensége | |
| A gazdaságpolitikai sztrájk | |
| Példái hazánkban, Hollandiában és Spanyolországban | |
| A társadalomfelforgató generális-sztrájk elmélete | |
| A román nemzetek utópiája | |
| Az anarchisták taktikája. Briand | |
| Antiparlamentárizmus és közvetlen akció | |
| A szociáldemokraták állásfoglalása | |
| Gyakorlatilag kivihetetlennek találják | |
| Elméleti kifogások ellene | |
| Anarchisztikus sztrájkkísérletek | |
| A politikai tömegsztrájk | |
| A chartisták »szent hónapja« | |
| Hogyan előzte meg az angol nemzet a tömegsztrájkot? | |
| Az első sikeres kísérlet Belgiumban történt | |
| A második belga tömegsztrájk kudarca | |
| A svéd, a magyar, az osztrák és a finn tömegsztrájk | |
| Az orosz forradalom jelentősége ebben a kérdésben | |
| Hatása az európai munkásságra | |
| Államforradalmi és alkotmányos politikai tömegsztrájk | |
| Az utóbbi célja lehet főkép az általános és titkos választójog, illetve egy háború megakadályozása | |
| Az utóbbit csak a szindikálisták hirdetik | |
| A mérsékelt szakszervezetek érvei a tömegsztrájk ellen | |
| A szociáldemokraták érvei a tömegsztrájk mellett | |
| Nincs más eszköz a választójog kivívására és megvédelmezésére | |
| Németországban a radikális szociáldemokraták a politikai diktatúra megszerzésére akarják felhasználni | |
| Az ilyen tömegsztrájk lényegileg azonos a generális-sztrájkkal | |
| Az ortodox marxisták kudarca | |
| A revizionisták a parlamentáris tömegsztrájk pesszimisztikus híve | |
| Bernstein, Jaurés és Turati etikai felfogása e tömegsztrájkról | |
| A tömegsztrájk-vita gyakorlati eredménye: csak a választójog érdekébebn alkalmazható | |
| A politikai tömegsztrájk jogi szabadsága | |
| Erkölcsi jogosultságának, a nép lelkesedésének és a polgári közvélemény támogatásának fontossága a siker szempontjából | |
| A megismétlődésétől való félelem hatása | |
| Az uralkodó osztály erkölcsileg köteles magatartása a tömegsztrájkkal szemben | |
| Megelőzhető előrelátó gyakorlati szociális politikával | |
| A szociális reform sarkalatos követelményei | |
| Végérvényes menedék csak a szociális nevelés és belátás terjedésétől várható | 498 |
Témakörök
Ferenczi Imre
Ferenczi Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ferenczi Imre könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.