1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Róma I-II.

Egy világbirodalom politikai, erkölcsi és történelmi eszméi - Antik államelméleti antológia (egyetemi segédkönyv)

Szerző

Kiadó: Kossuth Egyetemi Kiadó
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 527 oldal
Sorozatcím: Agatha
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-472-297-0
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A római állam a világtörténelem egyik legállandóbb és leghatalmasabb alakulata volt, amelynek kibontakozása kb. a Kr. e. 7. századra tehető, s hosszú időn keresztül az egész Mediterráneumot, de a... Tovább

Előszó

A római állam a világtörténelem egyik legállandóbb és leghatalmasabb alakulata volt, amelynek kibontakozása kb. a Kr. e. 7. századra tehető, s hosszú időn keresztül az egész Mediterráneumot, de a mögöttes területeket is, magába foglalta. Ez az állam Nyugat-Európában egészen Kr. u. 476-ig fennállt, sőt Kelet-Európában még ezt követőleg is képes volt csaknem ezer éven át továbbélni a Bizánci Birodalom keretei között. Ám Kr. u. 476. Nyugat-Európában sem hozott magával tökéletes törést, hiszen a Nyugat-Római Birodalom területén létrejövő utódállamok mind intézményrendszerükkel, mind politikai közgondolkodásukkal, majd pedig civilizációjuk megannyi elemével rendkívül szorosan kapcsolódtak az antik hagyományokhoz, továbbvíve ezt a kulturális örökséget. Sőt az ókori civilizáció bizonyos vívmányainak kisugárzása a középkor államai révén még olyan területeken is érezhető volt, amelyek nem vagy csak részben tartoztak a Római Birodalomhoz, gondoljunk a kijevi Ruszra, Lengyelországra, vagy éppen a Magyar Királyságra. A római államiság tehát kitörölhetetlen nyomot hagyott Európa civilizációjában, s politikai műveltségünk egyik lényeges összetevője mind közvetlen hatása révén, mind pedig későbbi: reneszánsz, barokk, felvilágosodáskori, pozitivista vagy éppen marxista értelmezéseink keresztül. Mindez érthetővé teszi azt az érdeklődést, mely évszázadok óta él a köztudatban az antik politikai gondolkodás iránt, és napjainkban különösen tanulságos lehet tisztázni az egyetemes történelem egyik világhódító és világbíró nagyhatalmának politikai ideológiáit, amikor az országok nagy többsége a nagyhatalmak által kijelölt, befolyásolt kényszerpályákon mozog. Bevezetőnk és az ezt követő antológia ennek az antik hagyatéknak a feltérképezését tűzte ki célul. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy csak a legfontosabb törekvések, felfogások bemutatására nyílik lehetőség a terjedelem kötöttsége miatt. Vissza

Tartalom

Bevezetés5
Szempontok a szövegösszeállítás és a jegyzetek használatához59
A római városállam berendezkedése és a kialakuló világhatalom politikai eszméi a köztársaság idején61
Egy városállam alaprendelkezései
A XII. táblás törvények töredékei63
Alapvető erkölcsi normák a költészetben, a feliratokon valamint a korai retorikában, történetírásban és szakirodalomban
Az igazság és a kor összefüggései65
A költők az ősi római arisztokratikus erények megszólaltatói, a bűnök elítélői65
Naevius
Töredékek66
Ennius
Az Évkönyvek töredékei67
Lucilius
A Szatírák töredékei69
Az arisztokrata mint a közerények megtestesítője
A Scipiók sírfeliratokból70
Cato
A rhodosiak érdekében mondott beszédből71
Cato
Beszédek (töredékek)72
A hanyag állampolgárokkal szembeni szigorúság
Cato
Q. Minucius Thermus ellen 'A jogtalan botbüntetésekről'73
A szövetségesek jogainak a megsértése bűn73
Az eszményi polgár mértékletes72
Férj és feleség vagyoni kapcsolata74
A senatusi titoktartás74
Az államérdek és az egyéni érdek összeütközése75
A közvagyon megdézsmálói ellen76
A népszerűséghajhászás ellen76
M. Porcius Cato
Részletek az Államok születése c. művéből76
A római katona halálmegvetően bátor és agyafúrt az állam érdekében76
A kiváló állampolgár szerény elismerése a korai Rómában77
A római állam más államokhoz való viszonyát irányítsa a józanság és a kegyesség (clementia)78
Az ellenségtől való félelem megfontoltságra készteti az államot79
M. Porcius Cato
A földművelésről79
A jó parasztgazda a legjobb polgár79
C. Cassius Hemina
Évkönyvek
A korai városállam és a jó királyság a nép egyetértésén alapul80
Fabius Pictor
A főpapi jog81
A vallás a polgárok közösségének érdekét szolgálja81
A Iuppiter papjára vonatkozó szigorú előírások81
L. Calpurnius Piso
Részlet az Évkönyvek-ből
Egy alacsony származású tisztségviselőnek is kijár a nemesség elismerése82
Q. Fabius Maximus Servilianus
A római világhatalom szerény kezdetei
Részlet az Évkönyvek-ből83
Cn. Gellius
Részlet az Évkönyvek-ből
Az állam létének alapja: a béke és a szerencsés házasság84
L. Coelius Antipater
Részletek A második pun háború története c. műből84
A népből választott első dictator84
Az állam épületét is alá lehet ásni85
Az államok szerencséje fejlődésük idejéhez kötött85
Sempronius Asellio
Részet a Történeti események-ből85
Az igazi, oknyomozó történetírás az államérdeket szolgálja85
Az államérdek józan és sikeres hadvezetést igényel86
A hadvezér utasításait feltétel nélkül végre kell hajtani86
M. Aemilius Scaurus
Saját életéről ill. Beszédek
A Q. Caepio elleni második tárgyalásból
A haza testét ellenségek fenyegetik87
L. Cornelius Sulla
Tetteinek följegyzése88
Saját érdemei teszik az igazi polgárt88
Az állam halandó88
Q. Claudius Quadrigarius
Részletek az Évkönyvek-ből89
Az erények a politikai életben bűnbe is átcsaphatnak89
Az államot mételyező hibák89
A római állam tisztességes eszközökkel harcol ellenségeivel szemben90
A közállapotok változnak90
A tisztségviselő a római nép tekintélyét testesíti meg és felette áll az atyai hatalomnak91
L. Cornelius Sisenna
Részletek a Történeti följegyzések-ből
Sors - istenek - erények a politikában92
Q. Aelius Tubero
Részletek a Történeti följegyzések-ből93
Servius Tullius reformja az életkort is figyelembe vette a polgárok beosztásában93
Egy állam életének megvan a maga időtartama, illetve a kóros elváltozása93
Q. Caecilius Metellus
L. Caecilius Metellus temetési búcsúztatója
Egy róma politikus erényei
Tib. Sempronius Gracchus
A köznépnek is részesülnie kell a római világbirodalom gazdagságából94
C. Sempronius Gracchus
C. Gracchusnak a lex Aufeia elleni beszédéből95
A senatorok korruptságának leleplezése95
Egy eszményi helytartó alakja96
Egy világbirodalom politikai berendezkedése97
Polübiosz
"Egyetemes történet"
(Részletek a VI. könyvből)99
Róma politikai berendezkedésének köszönheti birodalmát99
A különféle államformákról100
Az egyes államformák a természet rendjének megfelelően fejlődnek101
Az államok születése. A monarchia102
Az arisztokratikus hatalom létrejötte104
A demokrácia kibontakozása104
Az államformák természetes körforgása 105
Lükurgosz spártai állama105
A tapasztalat alakította ki a rómaiak kevert államformáját106
Róma kezdetei107
A római állam leírása109
A rómaiak "kevert" államformája109
A római állam a legtökéletesebb113
A római és más államok összehasonlítása113
Théba politikai berendezkedése113
Athén114
A krétai államrend115
Platón ideális állama a valóságban nem létezik116
A spártai állam116
A lakedaimóni állam belső gyengesége: a hatalomvágy és mások gazdagságának a kisajátítása117
Csak a római állam alkalmas világhatalom kialakítására118
Karthágó politikai berendezkedése. Virágzása megelőzte Rómát118
A karthágói és a római állam összevetése. A római haderő ütőképesebb119
A római polgárok kiválóbbak a punoknál, mert ébren tartják a hírnevet és a dicsőségvágyat119
Róma a pénzügyekben is felülmúlja Karthágót121
Róma mindenekelőtt a vallásban utasítja maga mögé a többi népet121
Római államról folytatott értekezés végkövetkeztetése122
A politikai rendszerek felbomlása természeti törvény. Az állam betegségei122
M. Tullius Cicero
Részlet a Verres ellen intézett beszédekből124
Az igazságszolgáltatás korruptsága megbontja az állam összhangját124
Elsősorban a senatori rendnek kell tiszteletben tartani a törvénykezés tisztaságát125
M. Tullius Cicero
Részlet a Cluentius érdekében elmondott beszédből
Rang és törvény127
M. Tullius Cicero
Murena védelmében 128
A katonai és a szónoki dicsőség egyaránt a politikai tekintély forrása128
Az erények illetve a polgári és katonai tevékenység szerepe az állami életben128
M. Tullius Cicero
A Catalina elleni beszédek
Részlet a III. beszédből
A politikus legfőbb elismerése: polgártársainak emlékezete és a birodalom sértetlensége129
Negyvenedik beszéd A rendek egyetértése megmenti az államot, ha a consul is eleget tesz kötelességének130
Részlet a Béljósok válaszáról című beszédből
A római állam az ősök vallásának és az isteneknek köszönheti a nagyságát130
Beszéd Sestius érdekében
Optimaták - popularisok 131
A népakarat fórumai133
M. Tullius Cicero
Piso ellen133
Cicero consulként megmentette az államot133
A római birodalom és szövetségeseinek az önkormányzata134
Beszéd Plancius érdekében
Egy politikus tekintélyét a római közszereplés adja135
Marcellus érdekében
Caesarnak helyre kell állítania a polgárháborúban megrendült államot
Személye az állam épségének záloga136
Részletek a M. Antonius ellen írt II. beszéd-ből138
Egy ember is megfertőzheti az államrendet138
A zsarnok Caesar és consula: Antonius138
M. Tullius Cicero
Részletek Az államról című dialógusból142
Az állam a nép ügye142
Az állam eredete az emberi természetben rejlik143
A három alapvető államforma és mindegyik belső gyengesége143
Az államformák változása és körforgása
Az ún. kevert államforma145
A demokrácia értékelése 145
A királyság méltatása146
Az arisztokratikus állam érdemei147
A három alapforma közül a királyság a legjobb148
Az egyszerű államformák átalakulása és elfajulása152
A kevert államforma a legjobb154
A "kevert" államforma legtökéletesebb megvalósulása: Róma154
Második könyv Róma mint a legjobb állam megannyi ember tehetségén alapul
Történeti áttekintés155
Az eszményi politikus feladata: az államon belüli összhang szavatolása163
Harmadik könyv Az igazságosság kérdése164
Hatodik könyv Az elsőszámú kötelesség a haza szolgálata
Az állam megmentőire mennyei elismerés vár165
M. Tullius Cicero
Részletek A törvényekről c. dialógusból169
Első könyv A törvény alapja a természet, melyet az istenek ereje igazgat
A világmindenség az istenek és az emberek közös állama169
A természettel ellentétes törvény nem igazságos
A valódi törvény: a józan értelem170
Második könyv A római polgárság "két haza" elmélete171
"Az első és végső törvény: az isteni szellem"173
A római állam belső életét szabályozó alaptörvények - Cicero szerint175
Cicero arisztokratikus jellegű "kevert" római államformája177
M. Tullius Cicero
Tusculumi beszélgetések
Az egyes polgár és a közvagyon178
M. Tullius Cicero
Az öregségről
Az öregek szerepe az állami életben178
A barátságról180
A barátságnak az államérdekhez és az erényhez kell igazodnia180
Az igazi barátság: kölcsönös politikai segítségnyújtás, nem pedig elvtelen hízelgés181
Mit jelen egy politikus számára a barátság?182
M. Tullius Cicero
Részlet A kötelességekről c. értekezésből184
Az emberek a természettől vezérelve, tulajdonuk védemlében hozták létre az államot184
Az állam egészségét veszélyeztető kór: a pénzsóvárság185
M. Tullius Cicero
Részlet A szónokról című dialógusból186
Az ékesszólás és a közélet. A beszéd és az emberi társadalom186
A történetírás és a politikai ékesszólás188
A történetírás és a politikai oknyomozás189
Cicero levelezése
Az államügyekbe nem szólhatnak bele személyes érzések190
Atticushoz Cicero consulsága és a korabeli római propaganda 190
Atticushoz A változás állapotában lévő, elgyengült állam192
Atticushoz Az állam valamiféle új betegségben haldoklik193
Curióhoz Az elvetemül erkölcsök súlyos betegségbe taszították az államot193
Az államérdek a politikai megbékélés helyreállítását kívánja a jó polgártól194
Cicero Varrónak Ha az állam gyógyíthatatlanul beteg, a tudományok adhatnak megnyugvást195
Cicero Varrónak A bölcs az államelmélet tanulmányozásával hozzájárulhat a polgárháborútól elgyötört állam helyreállításához195
Cicero Paetushoz Caesar dictatúrája idején milyen szerep vár az állam hajóján Ciceróra?197
Cicero Atticushoz Van-e remény a fennmaradásra a fenyegető újabb polgárháborúban?197
M. Tullius Cicero
Részletek a Quintushoz szóló levelek-ből
A provinciaigazgatás alapelvei198
Q. Tullius Cicero
Feljegyzés a hivatali pályázásról (részletek)202
Milyen szempontokat vegyen figyelembe a consulságra pályázó "új ember"202
A szónoki képesség szerepe a politikai pályán202
Az előkelő személyek megnyerése203
Az ellenfelek befektetítése203
A politikai "barátok" fogalma a köztársasági Rómában203
A népszerűség keresése205
C. Iulius Caesar
Feljegyzések a polgárháborúról - Első könyv206
Pompeius visszaél a rendkívüli állapottal
Caesar serege a fővezér hírnevét és becsületét védi206
Harmadik könyv Caesar mint "a nép jogait tiszteletben tartó dictator"207
Lucretius
A természetről (részletek)
Az emberi haladás jellemzője: az állam és a kultúra fejlődése erkölcsi hanyatlással jár208
C. Sallustius Crispus
Az állam kérdésével összefüggésben a meglett korú Iulius Caesarhoz intézett levelek
Részletek az I. levélből210
A polgárháború győztesének békével, nem pedig fegyverrel kell megerősítenie az államot210
Csak a jóindulaton és a megbocsátáson alapuló hatalom tartós211
Rómát csupán a belső egyetértés mentheti meg a természetes pusztulástól212
Az egyetértés a pénz megszüntetésével állítható helyre213
A gyógymód sikere egy emberen: Caesaron múlik213
Részletek a II. levélből215
Az állam természetének megismerése215
Az állam testének felépítése
Az összhang megőrzésének szükségessége216
Az egyetértés legfőbb mételye: a pénzimádat216
Az államok virágzásának a bölcs belátás, hanyatlásának a rossz erkölcs az oka217
Caesar feladata: a szabadság helyreállítása, újraélesztve a haldokló Rómát218
Részletek a Catilina összeesküvése c. műből219
A római társadalom romlottsága219
Egy ún. popularis politikai program220
Egy ún. popularis megmozdulás mozgató rugói221
A pártvezérek hatalmi harca megbontotta az állam egyensúlyát222
Caesar állásfoglalása: az egyéni szenvedély és a közösség haszna kizárja egymást223
Cato álláspontja: az állam és a senatus érdeke mindenekfölött áll225
C. Sallustius Crispus
Korunk története (részletek)228
Ha megszűnik az ellenségtől való félelem, megbomlik az állam belső egysége228
Róma kiváló személyiségének révén állt helyt a bajban228
A római állam erkölcsi hanyatlása229
Lepidus consul beszéde a római nép előtt229
Egy popularis jelszó: a veszélyes szabadság többet ér a nyugalmas szolgaságnál229
M. Terentius Varro
Részletek A Mezőgazdaságról c. műből230
Első könyv A pásztori társadalom korábbi, mint a földműves közösség230
Második könyv Civilizációs fokozatok230
M. Terentius Varro
A római nép életéről
A szilárd erkölcsi elvek és a közjó232
A Principatus politikai eszméi235
Imperator Caesar Augustus
Az isteni Augustus tettei238
Augustus tisztségei és kitüntetései238
Augustusnak a római államot gyarapító intézkedései240
T. Livius
A római nép története a város alapításától (részletek)243
Előszó A világ első népe államának hétszázéves organikus fejlődése243
Első könyv A Rómát alapító Romulus istenné válása
A város a földkerekség jele lesz245
Numa Pompilius vallási alapokra helyezi Rómát245
Tullus Hostilius háborúkban acélozza meg Róma erejét246
Az ún. Servius Tullius-féle alkotmány247
Második könyv A római állam szervezet különféle szervekkel (Menenius Agrippa meséje)248
Negyedik könyv A fejlődés záloga: a polgárjogi nyitottság249
A nagy egyéniségeket a nagy tisztségek formálják254
Ötödik könyv Patrícius álláspont: a néptribunusok megbontják a rendek összhangját, gyógyíthatatlanul beteggé teszik az államot255
Feladata teljesítéséhez az istenek jelölték ki Róma helyét (Camillus beszéde)257
Hatodik könyv Róma megerősödve születik újjá a gall katasztrófa után261
A népszuverenitás popularis elve (Manlius anakronisztikus beszéde)262
Egy optimata érvelés: a patríciusok jogainak korlátozása sérti az isteneket263
Vergilius
Aeneis264
Első ének Iuppiter jóslata: A Római Birodalom időben és térben nem ismer korlátokat264
Hatodik ének Augustus az új aranykor megteremtője. Róma múltja és történelmi küldetése265
Nyolcadik ének Újabb fejezetek Róma történetéből. Augustus fegyvereit diadalra viszik az istenek a Kelet erői fölött267
Horatius
Carmina (Ódák)270
A princeps Iuppiter földi képmása - Augustus Caesarhoz270
A római erények (Az augustusi principatus értékrendje)271
A római nép és állam mindig új életre támad (Drusu dicsérete)27
P. Ovidius Naso
Részlet az Átváltozások c. műből273
A világ négy korszaka273
Sztrabón
Geógraphika275
Ötödik könyv Rómát nem fekvése, hanem polgárainak fegyverei és vitézsége tették naggyá275
A római építkezések az urbanizációt és a birodalmat szolgálják276
Diodorus Siculus
Történeti könyvtár (részletek)278
Miként maga az állam, a történetírás is teljességre törekvő élő szervezet278
Az arisztokrácia és a demokrácia összeütközése a C. Gracchus korabeli Rómában279
Dionysius Halicarnassensis
Részlet a Római régiségek-ből280
A jó államforma teremti meg a jó polgárokat. Romulus elismertetése280
Philón
Józsefről (részletek)282
Az államformáknak és a törvényeknek a népekhez kell igazodniuk a természetnek megfelelően
A politikus legyen sokoldalú282
Az államférfinak szabadon, az igazság és a közérdek alapján kell eljárnia a benne lévő értelem révén283
Velleius Paterculus
Római történelem (részletek)284
Az állami életen belül is érvényes a természeti törvény: a fejlődés és a hanyatlás284
Ha megszűnik a külső ellenségtől való félelem, az erkölcsök lehanyatlanak286
A kiemelkedő politikus különleges helyzetet élvez286
Az első triumviratus286
Valerius Maximus
Emlékezetes tettek és mondások (részlet)
A római hódítás egyik következménye: a női fényűzés elterjedése288
Idősebb Plinius
Természetkutatás
A méhek természetes állama csak azt ismeri, ami közös289
Curtius Rufus
Nagy Sándor
Róma virágzásának alapja a császári hatalom: egy testhez egy fő tartozik X könyv290
Seneca
Erkölcsi levelek291
7. levél A tömeget kerülni kell291
9. levél A természet egybekovácsolja az embert az emberrel293
31. levél Formálja magát az ember az istenhez méltóvá!293
71. levél A természet törvénye szerint változik az államforma is297
L. A. Seneca
A haragról
A haza és a társadalom organikus egység297
L. A. Seneca
A visszavonultságról
A bölcs viszonya a politikai élethez298
A lélek nyugalmáról299
A polgár legyen hasznára mind az egyes embernek, mind az emberiségnek: teljesítse a kötelességét299
Az egyik legfőbb polgári erény a mértékletesség: mindenki érje be tulajdon társadalmi helyzetével302
A polgár kötelessége, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez305
Seneca
Vigasztalások307
Helvia vigasztalása
"A bölcsnek hazája széles e világ"307
Seneca
A kíméletességről309
A birodalom és a nép jólétének alapja a princeps természetében rejlő kíméletesség309
Rómát és a birodalmat az uralkodó személye tartja össze: ő az állam lelke, míg az állam a princeps teste311
Az uralkodó fő erénye a kegyesség, ezt kell gyógymódként alkalmaznia312
Az uralkodó a természet rendje szerint áll az állam élén313
A princeps kegyessége szétárad a birodalom testében315
Seneca
A jótéteményekről
Ha a császárról van szó, ajánlatos lakatot tennünk a szánkra315
Seneca
A természet kérdései
A történelem uralkodók, és államok virágzása illetve pusztulása316
Lucanus
A polgárháború (részletek)
Rómát a polgárháborúban saját súlya dönti le317
Quintilianus
A szónoki oktatásról (részlet)
Az állam hajója321
Ifjabb Plinius
Traianus magasztalása (részletek)322
Az utód kiválasztása322
Traianus, az eszményi uralkodó323
A principatus megengedi, hogy a jó polgárok erkölcsei jussanak érvényre323
Az igazi uralkodó maga is engedelmeskedik a törvénynek324
A princeps felüdülése is hasznos a közügynek325
A jó császár barátokkal veszi körül magát325
Egy testőrparancsnok leváltása - "baráti" érdemei elismerésével326
Bár az uralkodó adja a tisztséget, a megbízatás egyfajta kölcsönviszony327
A principatuson belül a szabadonbocsátottak csak helyzetüknek megfelelő szerepet kaphassanak327
Mivel érdemelte ki Traianus a "legjobb" jelzőt?328
Ijfabb Plinius
Levelek (részletek)
Kilencedik könyv A történetírás kegyetlenül leleplezi a politikát329
Tizedik könyv A császár szerencséje az egész emberiségnek üdvös329
Traianus véleménye: a névtelen feljelentések kivizsgálása méltatlan az államhatalomhoz330
Tacitus
Iulius Agricola élete331
Az államok hibája, hogy nem ismerik el a személyes értékeket331
A könyvégetés nem fojthatja el a nép szavát és a senatus szabadságát332
Az államrend újjászületésének alapja: a principatus és a szabadság egyesítése 332
Egy eljövendő senator fő erénye: a mérték333
A szabadság elvesztése és a nyugalom a barbárokat is megfosztja tetterejüktől333
A frissen meghódított britannok nem viselik el az igazságtalanságot334
A római nép a királyok segítségével teszi szolgává a barbár népeket334
A britannok nem hajlandók eltűrni a kettős szolgaságot335
Barbárok felkelése egy colonia, a szolgaság székhelye ellen335
A római megtorlás336
Egy eszményi helytartó: Agricola336
A helytartó feladata: jóhírt szerezni a római békének337
Az urbanizáció mint a provinciák fékentartásának eszköze338
Calcagus beszéde: a britannok a rómaiakkal szemben a szabadságot védelmezik338
Csak a barbárok széthúzása miatt válhatott híressé a római hadsereg339
Agricola népszerűsége és hírneve kiváltja az uralkodó irigységét 340
Rossz uralkodók alatt is élhetnek azért nagy emberek340
Egy kiemelkedő személyiség halotti dicsérete a principatus idején341
Tacitus
Germania342
A germánok társadalmi és hadi szervezete342
A germánok politikai berendezkedése 342
A germánok szigorú és tiszta erkölcsei343
Rómát a végzet szorongatásából csak a barbárok viszálya mentheti meg344
Tacitus
Beszélgetés a szónokokról Részletek345
A politikusnak a társadalomtól kijáró külső elismerések345
Az ékesszólás szabadságát kellene megvalósítani345
Az erkölcsök süllyedése okozza az ékesszólás, a műveltség hanyatlását345
Az ékesszólás igazi táplálója: a politikai szabadság348
Az ékesszólás idegen a jól elrendezett államtól349
Egy jó erkölcsű államban kisebb az ékesszólás jelentősége349
Tacitus
Korunk története350
I. könyv
Az egyszemélyi hatalom okozta torzulások350
Még a kor erényei is tragédiákhoz kapcsolódnak351
A hatalom titkának lelepleződése: nemcsak Rómában lehet urakodót választani351
A hajdani fegyelem elvesztette tekintélyét352
A birodalom teste megköveteli, hogy a princeps gondoskodjék utódjáról352
II. könyv
Gyávaság pusztulni hagyni az államot354
IV. könyv
A "római béke" fenntartásának eszközei356
Tacitus
Évkönyvek357
I. könyv
A princeps a polgárháborúkban kimerült birodalmat kerítette hatalmába357
A principatus egyik alapja a szolgaságra való készség358
Augustus utódlásának kérdése358
Az egyeduralommal megváltoztak az erkölcsök: Róma a szolgaságba rohan359
A principatus rákfenéje: A felségsértési perek360
III. könyv
Erkölcsök és törvények360
Tiberius levele az államot megfertőző fényűzésről362
Az erkölcsök körforgásáról364
IV. könyv
A principatus rosszabra változik364
A "kevert" államformát nehéz megvalósítani és fenntartani365
V-VI. könyv (Töredék)
A zsarnokság fokozódik366
A századok körforgását kifejező néphagyomány: a phoenix madár366
A tiberiusi zsarnokság álsága367
XI. könyv
A romanizáció megokolása: friss erő kell a megfáradt birodalomnak367
XV. könyv
A zsarnokgyilkos terv indoka: a princeps bűnei a birodalom, közelgő végét jelzik369
XVI. könyv
A szolgai tűrés sokak pusztulását vonja maga után370
Suetonius
A Caesarok élete371
Hatodik könyv
Nero A princepsi hatalom és a kegyelet színjátéka371
Nyolcadik könyv
Domitianus Egy zsarnok megölését követő boldogabb időszak372
Florus
Róma háborúi373
Első könyv
A hét király kora Romulus uralkodásától
A római nép és életének egyes szakaszai373
Visszapillantás a hét király korára
A római nép gyermekkora
Az állam korai fejlődése
Az ifjúvá serdült Róma
Az első pun háború374
Visszapillantás
A római állam férfikorának betegsége375
Appianosz
A római polgárháborúk376
I. könyv
A római nép és a senatus küzdelme: a hatalmi egyensúly keresése376
A polgárháborúk kezdete377
A Sulla-féle káros gyógymód: az önkényuralom377
Caesar, "a nép barátja" hatalmával átmenetileg megszünteti a pártviszályt378
A Caesar halálával feléledő pártharcok
Augustus monarchiája379
Egyeduralom és egyetértés379
Aelius Aristides
Rómára (részletek a beszédből)380
A kitűnően szervezett és az összhangra épülő Római Birodalom örök380
Az uralkodás művészetét a rómaiak találták fel380
Róma hatalma az idegeneket is római polgárrá tevő hadseregen nyugszik382
A római állam azért kiváló, mert egyesíti az egyes államformák előnyeit383
Plutarkhosz
Szókratész daimónjáról (részlet)384
Epameinóndasz tanácsa: nem szabad polgárvérrel tenni szabaddá az államot384
A monarchiáról, a demokráciáról és az oligarchiáról
Mindig a helyzetnek leginkább megfelelő államformát kell választani385
Plutarkhosz
Politikai tanácsok (részletek)387
A birodalom városainak vezetői tartsák tiszteletben Róma és a császár fennhatóságát387
A politikus tegyen engedményeket, hogy biztosíthassa az összhangot388
Epiktétosz
Kézikönyvecske (részlet)
Az emberi szabadság záloga: a hatalmunkban nem lévő dolgok megvetése389
Marcus Aurelius
Elmélkedései
Hetedik könyv A helyes szemlélet kialakításának fontossága389
Kilencedik könyv Az uralkodónak a természetet kell követnie
Platón állama a Földön megvalósíthatatlan390
A hírnév viszonylagos és korlátozott390
Tizedik könyv Minden szervesen beleilleszkedik a világmindenség egészébe - ez a közjónak is az alapja391
Tizenegyedik könyv A társadalmon belül az emberek hierarchikus kölcsönviszonyban állnak egymással - ez összhangban van a természettel391
Milyen alapelveket tartson szem előtt az uralkodó?393
Az ókori és a középkori Európa határán: kései antik és korai keresztény politikai gondolatok395
Plótinosz
Kilenc értekezés397
Az államok törvényei nem egyformák397
A szép és az igazság az Istentől ered397
Az egységre való törekvés mindenre, tehát az államra is érvényes398
A háborúk oka, hogy a mindenség a szellem ellentéteinek az egysége399
A társadalomban és az államban - a drámához hasonlóan - betöltött ellentétes szerepek a szellem ellentétes részeinek egységével magyarázhatók402
A szellem formanélküliségéről404
Mikor marad távol a lélek a politikától?404
Cassius Dio
Római történelem405
XLIV. könyv (részlet)
A demokrácia fogyatékossága. A monarchia előnye405
LII. könyv (részletek)
Az augustusi monarchia igazolása 406
Maecenas tanácsa406
Ulpianus
Részlet a Digesta-ból ("Törvénykönyv")
A császári rendeletekről409
Philosztratosz
Apollóniosz élete
Az első római császárok értékelése410
Iulianus császár
Konsztantiosz vagy az uralkodásról
Igazi uralkodóvá nem a származás teszi az utódot, hanem tulajdon erényei411
Iulianus
A Caesarok
M. Aurelius megmagyarázza politikai tévedéseit413
Historia Augusta
A császárok története414
Részlet egy császárportréból: Antoninus Pius414
Carus élete (részlet)
Az államot a sors igazgatja
Róma történetének fordulói415
Ammianus Marcellinus
Római történeti események (részletek)417
XIV. könyv A római állam elérte a tisztes életkort
Bár betegsége nyilvánvaló, élvezi a császárok gondoskodását417
A történelemben a növekedést és a hanyatlást a végzet irányítja420
XV. könyv Kudarcba fullad a római állam tekintélyének elismertetése421
XIX. könyv A népek felsorakoztak a római világ elpusztítására421
Az udvaroncok szerint: a császár felette áll minden veszélynek421
Az állam eltorzulására utaló csodajelek422
XX. könyv A veszélyhelyzetben feltétlenül engedelmeskedni kellene az uralkodó akaratának422
Uralkodjék egyetértés a császári családon belül422
Az állam biztonságának talpköve: az uralkodók egyetértése423
A barbárok támadásai után megújuló római állam423
XXI. könyv A jogrend megsértése gyors és határozott ellenintézkedést követel423
Az állam felfakadó kelevényei: a polgárháborúk és a rossz uralkodó424
XXII. könyv Iulianus hatalomra jutása425
A császár környezete a bűn melegágya, mely megfertőzi az államot428
A hadsereg züllése429
Iulianus valláspolitikája429
Iulianus állhatatossága429
XXIII. könyv A római állam nem szorul rá mások segítségére430
XXV. könyv Egy államférfi nem engedhet át az ellenségnek római földet430
Symmachus
Előterjesztések a császároknak (részlet)432
Rómát ősi vallása őrizte meg
Aurelius Victor
Rövid történet vagy a Caesarok élete (részletek)433
Az igazi császár az értelmetlen hódítás érdekében nem bontja meg a békét433
Aurelianus uralkodása is bizonyítja a történelem és a politika körforgását433
Tertullianus
Védőirat (részletek)435
Az államok földi törvényei a körülményekhez kapcsolódnak, ezért jogosságuk korlátozott435
Az emberi akarat függvénye, hogy az állam elismeri-e a pogány isteneket436
A történelmi események időbeli láncolata436
Minucius Felix
Octavius (részlet)
A földi monarchia az égi királyság példáját követi437
Lactantius
Az isteni tanítások (részletek)439
A régiek nem ismerték fel a teljes igazságot, mert az csak az Isten vallása révén érhető el439
Az Isten akarata szerint minden ember egyenlő: ez az igazság alapja440
A római állam életének szakaszai
A birodalom halála441
Euszebiosz
Egyháztörténet
X. könyv Constantinus győzelméről és azokról a jótéteményekről, melyekben a római uralom alattvalóit részesítette442
Ambrosius
Levelek (részlet)
Az agg Róma is legyen Isten katonája 444
Hieronymus
Levelek (részlet)
A római állam nagy volt kiemelkedő egyéniségekben445
Augustinus
Az Isten államáról (részletek)447
Harmadik könyv
A pogány istenek alatt Róma kegyetlen volt, csak az egyes polgárok tanúsítottak jóságot447
Ötödik könyv Constantinus esete bizonyítja: a földi hatalom nem feltétlenül a Sátántól ered, hanem az igaz Isten is megadhatja annak, aki őt tiszteli449
XV. könyv Az egy Isten kezében van a megmásíthatatlan igazság, s ezt az angyalok közvetítik a földi világnak450
Az Isten állama és a földi állam
Az emberek két fajtája451
Az Isten népe, illetve állama történetének korszakai452
XIX. könyv A szolgaság oka a bűn454
A pogány Róma nem ismerte az igazságot, ezért állama sohasem lehetett igazi köztársaság455
Az I/A * (212/A) levél A "De civitate Dei" elrendezéséről és tartalmáról457
A 2* (272) levél Isten államának megvalósulásához a jók hitbeli újjászületése szükséges458
Orosius
Történelem a pogányok ellen
A világtörténet és Róma korszakai466
Boethius
A filozófia vigasztalása469
Első könyv A filozófia szerepe a kormányzásban469
A filozófia szerint: az alattvaló számára örömet kell, hogy okozzon az engedelmesség470
Az isteni értelem kormányozza a világot - ez adhat erőt a száműzöttnek471
Második könyv Az erény szerez megbecsülést a tisztségnek és a hatalomnak - nem pedig fordítva472
A tisztségek nem természettől fogva jók473
A politikában szerzett hírnév esetleges és mulandó474
A Római Birodalom híre korlátozott - ezért polgáraié is474
Harmadik könyv Az állami tisztségek csak még jobban kiemelik a hitvány ember gyengeségét475
Az uralkodói hatalom nem feltétlenül boldogít, sőt veszélyt hozhat kiszolgálójára476
Jegyzetek479
Jegyzetszótár483
A kötet összeállítójának megjegyzése527
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv