Szabad királyi Debreczen város történelme I.

Tartalom

Előszó XIII-XVI lap.
Vezérgondolatok és előismertetések.
Első Fejezet.
Tudatja szerző, mikép ő Debreczen város történetének megirását tüzte feladatul. 1-7.
I. Rövid elmélkedés, Debreczen városról, 1-3. II. Pusztákat képző határterületeiről. 3-7.
Második Fejezet.
Melyben előadatik, hogy bár sok nehézséggel legyen is öszvekötve, a város
történetének megírása; arra mégis érdemes e város. 7-18.
I. Történet megírás nehézségei. 7-10. II. A város történelmi érdemei.
10-14. III. Városi főbiró hajdani tekintélyes állása. 14-18.
Harmadik Fejezet.
Debreczen város helyrajzi fekvése, határterületének körülirása, a varos helynevének magyarázata, czimere és pecséte. 18-35.
I. Helyrajzi fekvése, s határterülete körülírása. 18-26. II. A város helynevének magyarázata. 26 - 28. III. Czimere és pecséte. 28-29. IV. Czimerének eredete, ó és uj czimer. 29 - 35.
Negyedik Fejezet.
Debreczen város történetének korszakokra felosztása. 35.
Első korszak.
A legrégibb időktől kezdve, a reformátiónak Debreczenbe behozataláig. (1536-dik évig.)
Első Rész.
Debreczen város külélete.
Első Fejezet.
A legrégibb időktől Zsigmond király koráig. 36-59.
I. Nagy valószinüség, hogy hajdan e város helyén, római telep létezett. 36-41. II. E város vidékének magyar őseink bejövetekori lakóiról. 41 -43. III. E magyar alföldnek magyar őseink bejövetele utáni állapotáról; idegenek és héberek ide költözéséről. 43 - 46. IV. Debreczen város alatt felfedezett kő-korszaki és bronz-korszaki maradványokról, - Debreczennek a váradi regestrumban felemlitéséről, Debreczennek Árpád házbeli királyok alatti állapotáról, különösebben Dósa Mátyásról mint Debreczen akkori véduráról. 46-54. V. Debreczennek Róbert Károly és I. Lajos királyok alatti állapotáról 54-57. VI. Debreczen városnak földesuraihozi viszonyairól. 58 - 59.
Második Fejezet.
Zsigmond király korától I. Mátyás király koráig. 59-84.
I. Debreczen város a Dusa család hübér-urasága alól kikerül. 59-62. II. Zsigmond király lesz a városnak földesura. E király rendelete, a város körülkerítése iránt. Ugyan e király szabadalom leveleket ad a városnak, s azt elzálogosítja Baliczky Andrásnak. 62-66. III. A város ismét vissza kerül Zsigmond király földes-uri birtokába. Zsigmond
király több ízben megfordult Debreczenben 66-69. IV. Debreczen város Brankovics Györgynek adományoztatik. 69-72. V. Zsigmond királynak Debreczen város iránti kedvezményei. 72 75. VI. Brankovics György viszontagságai. 75-77. VII. Brankovics György a magyar haza és Hunyady János iránti háládatlan viselete miatt elesik Debreczen város birtokától, s Debreczen Hunyady Jánosé lesz 77-80.
VIII. Brankovics György elismeri Debreczen városnak Hunyady János
birtokába jogszerüleges jutását 80-83. IX. Brankovics György utóélete. 83 84.
Harmadik Fejezet.
I. Mátyás király korától a reformátiónak Debreczenbe behozataláig 84-104.
I. Debreczen városnak a Hunyady ház iránti tántorithatlan hűsége, s ennek I. Mátyás király által ünnepélyesen lett beismerése 84-89. II. I. Mátyás király, folytatja Debreczen város iránt jóságos indulatját. 89-92.
III. Debreczen város állapota Corvin János, Horvát Márk, Frangepán
Beátrix, Szakmáry György és Sznpolyai János alatt. 92-96. IV. II. Ulászló királynak Debreczen város részére kiadmányozott kiváltságlevelei, s évenként hét izbeli országos vásár tarthatási szabadságot tartalmazó szabadalom-levele. 96 - 98. V. Szapolyai János szabadalom-levelei, s Laszky Jeromosnak a város némely polgárain elkövetett zsarolása. 98-103.
Második Rész
Debreczen város beléléte legrégibb időktől a reformátiónak behozataláig (1536-dik évig.)
Első Fejezet.
Gazdászati- ipar- és kereskedelmi állapot. 104-132.
I. Átalános tekintet Magyarországra. 104-106. II. Közelebbről Debreczenre. 106-109. III. Czéhrendszer. 109-111. IV. Ennek a múltra nézve becsértéke. 111 - 114. V. Debreczeni czéhek: Timár és gubacsapó czéhek. 114-118. VI. Posztó-szabók és posztó-nyirok czéhe. 118 - 125. VII. Mészáros czéh, - Finomabb müiparok, s mindezeknek becses volta. 125-128. VIII. Pénzviszonyok. 128 - 132.
Második Fejezet.
Debreczen város belélete, társadalmi vallási és közművelődési tekintetben. 132-159.
I. Társadalmi állapot 132 -137. II. Vallási élet. 137-142. III. Ugyanez. 142-144. IV. Közművelődési állapot, iskolák. 144-146. V. Tudományos műveltség, debreczeni codex. 146-150. VI. Belügyek rendezése. 150 - 152. VII. Hűbérúri viszony. 152-155. VIII. E korszakbeli érdemesb polgárok s városi elöljárók névsora. 154 - 156. IX. Emlékezés a mohácsi vészről. 156-160.
Második korszak.
A reformátionak Debreczenbe behozatalától. (1536.) Debreczen városnak királyi városi rangra lett emeltetéséig. (1693.)
Első Rész.
Debreczen város külélete.
Első Fejezet.
Általános tekintet e korszakra. 160- 164.
Második Fejezet.
Enyingi Török Bálint és családjának, mint Debreczen város védurainak ismertetése. 164-169.
I. Enyingi Török Bálint és neje 164 -169.11. Török Bálint utódai. 169- 173.
Harmadik Fejezet.
Részletezése Debreczen város történetének I. János király korától kezdve, a Szapolyai-ház kihalása idejéig. 173-204.
I. Szapolyai János kora. 173 - 176. II. Szulejman török császár Erdélyországot s a részeket Szapolyai János özvegyének Izabellának, s annak kisdedének János Zsigmondnak adja. 176-179. III. Debreczen város mint a részek kiegészítője, Erdélyhez számíttatik. 179-182. IV. Izabella Erdélyt s a részeket I. Ferdinánd király biztosainak átadja, s
Erdélyből kimegy. Ujra visszajön, s előbbi birtokait elfoglalja. Debreczen városnak ez idő folyásábani viszontagságai. 182-185. V. Debreczen város Izabella királynétól szabadalmakat nyer. 185-187. VI. Izabella elhaltával utóda lesz János Zsigmond II. János király név alatt. Ettől Debreczen város szabadalmakat nyer. 187 -191. VIII. Debreczen
város többször szenved a jogtalanul megrohanok dúlása, és tűz vész miatt. 191 - 196. VIII. Karácson György garázdálkodása, és haramiák erőszakoskodása folytán Debreczen város sanyargattatik. 196-199. IX. Debreczen városnak, mint török hódoltságnak hódoltsági viszonyai. 199 - 204.
Negyedik Fejezet.
A Szapolyai-ház kihalása idejétől, Bethlen Gábor fejdelemségre emeltetése idejéig. 204 -249. I. Báthory István erdélyi fejdelem s később lengyel király idejébeni állapota Debreczen városnak. 204 - 208. II. Tegzes Antal esete. 208-210. IIl.
Báthory Kristóf erdélyi vajdának, és Báthory István lengyel királynak Debreczen város részére kiadmányozott szabadalom-leveleik. 210-214. IV. Báthory Zsigmond fejedelem változékony uralkodása. 214-218. V. Debreczen város népének futása. Nádasdy Ferencz a debreczeni határban megveri a szolnoki törököket a hajdúság ismertetése. 218-222. VI. Debreczen város Rudolf magyar király kormánya alá jut. Miksa főherczeg s Rudolf császár és magyar király által Debreczen városnak engedélyezett szabadalmak. A város népének régi szabadalmaihoz ragaszkodása. 222-226. VII. Rudolf császár és magyar király Debreczen város régi czimerét megerősiti, s ujabb hozzáadásokkal megtoldja. Ugyan ő, és Mátyás főherczeg több rendbeli kegyleveleket adományoznak Debreczen város részére. 226-229. VIII. Erdélyben Básta Györgynek, Magyarországban pedig Barbiáninak szigorú kormányzata, az ország népénél elégedetlenséget támaszt Barbiáni Debreczent megzsarolja. 229-231. IX. Bocskay István üldözőbe vétetik. Bocskay jellemzése. Fölkelése. Ennek szerencsés kezdete. 231-237. X. Bocskay elébb Magyarországon majd Erdélyben is fejedelemnek elválasztatik. Debreczen városnak Bocskay alatti állapota. Bocskaytól nyert kiváltságlevelei. Bécsi béke által a magyarországi protestánsok vallás szabadsága biztosittatik. Bocskay halála. 237-244. XI.
Rákóczy Zsigmond kevés ideig tartó uralkodása után Báthory Gábor választatik fejdelemnek. Debreczen városnak Rákóczy Zsigmond és Báthory Gábor fejdelmektől nyert kiváltság-levelei. 244-246. XII. Mátyás főherczeg lesz Magyarország királya. Debreczen város II. Mátyás királytól nyert szabadalmai, s a városnak ez időszerinti állapota. 246 - 249.
Ötödik Fejezet.
I. Bethlen Gábor, erdélyi fejedelemmé választatik. Bethlen Gábor jellemzése, uralkodói bölcsesége 249-253. II. Bethlen Gábor végét szakítja Debreczen város török portyázó csapatok általi háborgattatásának, Debreczen város és debreczeni iskola részére adományozásokat tesz. Bethlen Gábornak vallásossága, s Debreczen város népének ő irányában i ragaszkodása. Bethlen Gábor Debreczen város iránt kiváltság-levelet ád. 253-257. III. Bethlen Gábor fölkelése, győzelmei; nicolsburgi békét köti, s azáltal a bécsi békét megerősíti. Debreczen város inséges állapota. Bethlen Gábor ujabb kiváltságleveket ád Debreczennek. 257 - 260 IV. Bethlen Gábor a romokban régóta levő debreczeni templomot fölépitteti. A megépíttetett templom felszenteltetik. A templomon levő czimerek és felírások.
260-268. V. A templom goth stylben van épitve. Rövid ismertetése a goth stylnek. 268-273. VI. Bethlen Gábor ujabb kiváltságleveleket ád Debreczennek, országgyűlésen népei jólétét munkálja, vizkórságba esik, végrendeletet tesz, meghal. Végrendeletének némely czikkelyei 273-278. VII. Brandenburgi Katalin rövid fejdelemkedése. Rákóczy György hivatik fejdelemségre. 278-282. VIII. Idősb Bethlen István választatik fejdelemségre, e miatti zavarok. 282-283. IX. Bethlen István a fejdelemségről lemond. Rákóczy György elválasztatik fejdelemnek, Rakamaznál csatát nyer. A nyirségen feltámadt zendülőket szétvereti, Debreczen város ez időszerinti állapota 284-288. X. Rákóczy a törököt ráveszi a lengyelek ellen czélba vett hadjárat abbahagyására. Idősb Bethlen István felkelési vállalatát meghiusítja. Zólyomi Dávidot nótáztatja. Debreczen városnak Graduált küld, és harangot ajándékoz. E harang elhozatik, és a veres toronyba helyeztetik. E harangon olvasható felirások. Rákóczy ismét könyveket ajándékoz Debreczennek. A várost sáskák sokasága borítja el. Rákóczy 3000 kő-sót ajándékoz Debreczennek. 288-296. XI. Approbáták és Compiláták. Debreczen város, mint Erdélynek s a részeknek végháza. Debreczen város a keblébe menekült jobbágyokat szabadalmi jogaihoz ragaszkodva nem adja ki, de erre kényszeríttetik, s a kényszer ellen tiltakozik. 296-299. XII. Az 1640-dik évben Debreczen várost két izben pusztítja tűzvész, s a miatta város nagy rettegésben van. Rákóczy fejdelem Debreczent adománynyal vigasztalja. 299-302. XIII. I. Rákóczy György fejdelem háznépének földi szerencséje. 302-307. XIV. Rákóczy a magyarországi nyomatott protestánsok védelméért háborúba elegyedik. E háború terhei Debreczen városra is nehezednek. 307-311 XV. Rákóczy a linczi békét vivja ki. A békekötés után országa belügyeivel foglalkozik. - Világi nagy szerencséjének közepette beteg lesz, meghal. Utóemlékezés I. Rákóczy Györgyről. 311 - 318.
Függelék.
I. Mátyás királynak 1458-dik évben kelt latin szövegü okmánya, melyben a nevezett király, Debreczen városnak a Hunyady ház iránti hűségéről bizonyságot tesz.

Témakörök