Előszó
Részlet:
"Volt középiskolai és egyetemi diáktársam, majd 20 évig kollégám 59 évesen hosszú betegeskedés után meghalt. Szeretett tanítani, szerette a múzeumi munkát. A lakás-iskola-múzeum másfél...
Tovább Előszó
Részlet:
"Volt középiskolai és egyetemi diáktársam, majd 20 évig kollégám 59 évesen hosszú betegeskedés után meghalt. Szeretett tanítani, szerette a múzeumi munkát. A lakás-iskola-múzeum másfél kilométeres útvonalán járt nap mint nap. Hódmezővásárhelyen 1946. augusztus 6-án született. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. A József Attila Tudományegyetemen középiskolai magyar-történelem szakos diplomáját 1969-ben kapta meg. Ezután három évig a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Technikumban tanított. Szívesen emlékezett az ott töltött pár évre, a helyi humánértelmiségi körrel kialakult kapcsolatára. 1972-ben feleségével annak szülővárosába, Csongrádra költöztek. Kezdettől a Sághy Mihály Szakképző Iskola, Szakközépiskola és Kollégiumban, illetve annak jogelődjében tanított. Innen 2005. augusztus l-jétől vonult nyugdíjba. Iskolai oktató, nevelőmunkájában igényes volt. Rendszeresen járt továbbképzésekre, magyar nyelvészetből és történelemből intenzív tanfolyamot végzett.
Mindkét tárgyát tanította. 1999/2000-es tanévben Történelemtanári mesterkurzuson vett részt. Az így szerzett ismereteket a gyakorlatban is hasznosította. Diákjaival oktatófilmet készítettek, mellyel az Országos Videó Fesztiválon harmadik helyezést értek el. Hat alkalommal jutottak el az Anyanyelvápolók Országos Versenyének döntőjébe. A „Beszélni nehéz" kör vezetőjeként tanítványaival együtt 5 alkalommal részesült Kazinczy-jutalomban. 1976-tól munkaközösség-vezető volt nyugdíjba vonulásáig. 1999-től az iskolaszék teendőit is ellátta. 1995-től magyar-történelem tantárgyi szakértő, 1999-től tantárgyi szaktanácsadó volt. Neve haláláig szerepelt az érettségi elnökök listáján.
A csongrádi helytörténeti kutatásokba az 1970-es évek végétől kapcsolódott be. Ettől az időtől a levéltár rendszeres kutatója."
Vissza