1.034.850
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Japán kardvívó mesterei
| Kiadó: | Szenzár Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 244 oldal |
| Sorozatcím: | Harcosok Ösvényén |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-86369-1-2 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
„A kengó olyan személy volt, akinek kardvívó tehetségét elismerte a nép - nem léteztek tárgyilagos ismertetőjegyek arra, hogy valaki méltó legyen a kengó elnevezés elnyerésére. Ehhez a megszólításhoz az kellett, hogy egy nevezetes kardforgató legyőzésével szerezzenek maguknak hírnevet. Az elismerés elnyerésének különböző módjai léteztek, de valójában az összes kengó valamikor az országot járta, hogy párbajok során tökéletesítse vívótehetségét.Azok, akik utazásaik során tökéletes magabiztosságra tettek szert a harci tudás terén, megalapították saját iskolájukat. A kengók számos tanítványukkal együtt dódzsókat hoztak létre, hogy ott oktathassák az újonnan alapított iskola tudását. Felesleges mondanunk, hogy minden új iskola megalapítója maga választotta ki utódját. Az Edo-korszak végére (1867) több mint hétszáz ilyen harcművészeti iskola létezett.
Ebből arra következtethetünk, hogy a "Tokugava-sógunátus alatt rengeteg kardforgató mester élt Japánban. Közülük választottam ki most... Tovább
Fülszöveg
„A kengó olyan személy volt, akinek kardvívó tehetségét elismerte a nép - nem léteztek tárgyilagos ismertetőjegyek arra, hogy valaki méltó legyen a kengó elnevezés elnyerésére. Ehhez a megszólításhoz az kellett, hogy egy nevezetes kardforgató legyőzésével szerezzenek maguknak hírnevet. Az elismerés elnyerésének különböző módjai léteztek, de valójában az összes kengó valamikor az országot járta, hogy párbajok során tökéletesítse vívótehetségét.Azok, akik utazásaik során tökéletes magabiztosságra tettek szert a harci tudás terén, megalapították saját iskolájukat. A kengók számos tanítványukkal együtt dódzsókat hoztak létre, hogy ott oktathassák az újonnan alapított iskola tudását. Felesleges mondanunk, hogy minden új iskola megalapítója maga választotta ki utódját. Az Edo-korszak végére (1867) több mint hétszáz ilyen harcművészeti iskola létezett.
Ebből arra következtethetünk, hogy a "Tokugava-sógunátus alatt rengeteg kardforgató mester élt Japánban. Közülük választottam ki most néhányat - Cukahara Bokuden, a Jagjúk, Jamaoka Tessu stb. - akikről viszonylag jelentős történelmi anyagot találtam, és amennyire csak lehetett, ezek alapján írtam meg életük történetét." Vissza
Tartalom
Japán elöljáróságai 6Előszó 9
I. Cukahara bokuden 15
II. Kamiizumi Nobucuna 39
III. Jagjú Munejosi 57
IV. Jagjú Munenori 79
V. Jagjú Micujosi 131
VI. Itó Ittószai Kagehisza 153
VII. Ono Tadaaki 181
VIII. Az utolsó nagy kardvívók 207
Utószó: A kard útja a modern világban 225
Irodalomjegyzék 243
Témakörök
- Életrajz > Sport
- Sport > Sporttörténet > Életrajzok
- Sport > Küzdősportok > Egyéb
- Sport > Életrajz
Szugavara Makoto
Szugavara Makoto műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szugavara Makoto könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.