Fülszöveg
A T-Art Alapítvány 30 esztendős missziójának aiap-lényegét egy, a múlt évben megrendezett szakmai konferencia címében eléggé karakteresen artikulálták a szervezők. így szólt:„Egy másik valóság a kortárs képzőművészetben". Ennek a szakmai projektnek a megnevezése lényegében tűpontosan ki is fejezi, hogy a T-Art mire is vállalkozik immár három évtizede a hazai képzőművészetben kifejtett szerepvállalása során. Nos, nemes egyszerűséggel csak arra, hogy mást is megmutasson abból a szerteágazó, sokoldalúan gazdag képzőművészeti termésből, mint amit a mainstream tesz láthatóvá meglehetősen szűken mért merítésében.
Olyan utat választott az alapító, Tenk László festőművész, amelyen sok nehézséggel megküzdve is, következetesen haladva, valódi értékek kerülhetnek napvilágra, konkrétan a közönség és a szakmai körök látóterébe. Erről az útról az alapítvány jelenlegi csapata sem kíván letérni, mert továbbra is meg kívánja mutatni, láthatóvá akarja tenni az addig láthatatlan vagy kevésbé...
Tovább
Fülszöveg
A T-Art Alapítvány 30 esztendős missziójának aiap-lényegét egy, a múlt évben megrendezett szakmai konferencia címében eléggé karakteresen artikulálták a szervezők. így szólt:„Egy másik valóság a kortárs képzőművészetben". Ennek a szakmai projektnek a megnevezése lényegében tűpontosan ki is fejezi, hogy a T-Art mire is vállalkozik immár három évtizede a hazai képzőművészetben kifejtett szerepvállalása során. Nos, nemes egyszerűséggel csak arra, hogy mást is megmutasson abból a szerteágazó, sokoldalúan gazdag képzőművészeti termésből, mint amit a mainstream tesz láthatóvá meglehetősen szűken mért merítésében.
Olyan utat választott az alapító, Tenk László festőművész, amelyen sok nehézséggel megküzdve is, következetesen haladva, valódi értékek kerülhetnek napvilágra, konkrétan a közönség és a szakmai körök látóterébe. Erről az útról az alapítvány jelenlegi csapata sem kíván letérni, mert továbbra is meg kívánja mutatni, láthatóvá akarja tenni az addig láthatatlan vagy kevésbé látható életművek jeles darabjait a gyűjteményfejlesztés és a gyűjteményi kiállítások rendezése által. A válogatáskor, a művészek meghívásakor az elsődleges szempont mindig is a kvalitás, a művészi minőség bemutatása - ha úgy tetszik felmutatása - volt, semmi más.
Sokan mondhatják persze, hogy a jelenkori képzőművészet olyannyira sokféle, hogy nehéz igazodási pontot találni bárkinek is, hiszen meglehetősen devalválódtak az értékek a jelenlegi körülmények között minden területen. A művész is itt él, ebben a társadalomban egzisztál (ha bír), és az ő számára is eltűntek a kapaszkodók. Ezért is nagyon jó, hogy léteznek olyan szereplői a mai magyar művészeti közéletnek, akik képesek pozitív és követésre méltó példaként megjelenni, ezzel pedig határozottan üzenni, hogy a kvalitás, mint a mindenki számára elfogadható minimum, mégiscsak segíthet a saját helyzet felmérésében, végül az eligazodásban is. Könnyebben védelmet is találhat az érzékeny, sérülékeny alkotói személyiségek sokasága a különböző módon szövevényes, érdekeket kiszolgáló és meglehetősen zavaros viszonyok között is. A jó példa is ragadós. Ha sikerülhet a jó példát is megismertetni, márpedig itt a harminc éves tapasztalat, hogy sikerül, akkor a művészet szabadsága - mint egy törvény - képes valósággá válni.
Szurcsik József
(Részlet Szurcsik József megnyitóbeszédéből. Esernyős Galéria, T-An30. Válogatás a festészeti gyűjteményből c. kiállítás, 2020. október 16.)
Vissza