1.134.983

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Tabán (P)anno

Tények és vallomások a szolnoki Tabánról

Szerző
Róla szól
Fotózta
Szolnok
Kiadó: Damjanich János Múzeum
Kiadás helye: Szolnok
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 165 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 23 cm
ISBN: 978-963-9273-96-2
Megjegyzés: További kapcsolódó személyek a könyvben. Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg



„Tabán nekem az ős-Szolnokot, az őserő forrását, a nehéz sorsú, de életvidám, a természettel együtt élő emberek lakhelyét jelentette. Házak jutnak eszembe, melyek falait tavasszal kijavítgatták, átmeszelték, friss vályog- és mészillat terült el ilyenkor a zeg-zugos utcácskákban, keveredve az akác- és orgonavirág illatával. Az esőtől, olvadó hőiétől latyakos, sáros utakon a lovaskocsik kerekei mély vályút vágtak. A házak előtti útszakaszokat tavasztól őszig az ott lakók [V igyekeztek karbantartani, elplanírozták a nagyobb egyenetlenségeket.
^ Hihetetlen, hogy ilyen kis területen milyen „várost" építettek az elődök. Volt
* ' ennek főutcája, voltak terei, sikátorai, melyek mindig új élményeket adtak,
valahányszor végigsétáltam rajtuk. Lenyűgözött az időtlenség változatossága: akár egy új árnyék, akár a nádfedeles házak, a különböző oromzatok, akár a kis házak elé elvetett és gondozott, gyorsan növő virágok látványa mindig elkápráztatott. Minden év- és napszakban más-más arcát... Tovább

Fülszöveg



„Tabán nekem az ős-Szolnokot, az őserő forrását, a nehéz sorsú, de életvidám, a természettel együtt élő emberek lakhelyét jelentette. Házak jutnak eszembe, melyek falait tavasszal kijavítgatták, átmeszelték, friss vályog- és mészillat terült el ilyenkor a zeg-zugos utcácskákban, keveredve az akác- és orgonavirág illatával. Az esőtől, olvadó hőiétől latyakos, sáros utakon a lovaskocsik kerekei mély vályút vágtak. A házak előtti útszakaszokat tavasztól őszig az ott lakók [V igyekeztek karbantartani, elplanírozták a nagyobb egyenetlenségeket.
^ Hihetetlen, hogy ilyen kis területen milyen „várost" építettek az elődök. Volt
* ' ennek főutcája, voltak terei, sikátorai, melyek mindig új élményeket adtak,
valahányszor végigsétáltam rajtuk. Lenyűgözött az időtlenség változatossága: akár egy új árnyék, akár a nádfedeles házak, a különböző oromzatok, akár a kis házak elé elvetett és gondozott, gyorsan növő virágok látványa mindig elkápráztatott. Minden év- és napszakban más-más arcát mutatta a városrész, nem csoda, hogy sok szolnoki festőt rabul ejtett ez a szépség. Emlékezetembe vésődött, hogy néhány alkalommal talán zavarva is, mögöttük állva percekig bámultam őket munka közben. Chiovini Ferencre, Bótos Sándorra emlékszem - még azokra a rég mégszűnt helyszínekre is, ahol alkottak."
Burján Ernő Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem