1.035.089

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános államigazgatási ismeretek

Az 1014/1982. (V. 6.) Mt. h. számú minisztertanácsi határozat 1. pontjában elrendelt vizsga tananyaga

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünk a közigazgatási szolgálatba álló - általános államigazgatási ismeretekből vizsgára kötelezett - dolgozók számára készült. Célunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy valamelyest megismerjék a... Tovább

Előszó

Könyvünk a közigazgatási szolgálatba álló - általános államigazgatási ismeretekből vizsgára kötelezett - dolgozók számára készült. Célunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy valamelyest megismerjék a közigazgatás világát, melyben tevékenykedni fognak.
A tankönyv törzsanyagát három törvény: az alkotmány, a tanácstörvény és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény képezi. E három - a közigazgatásban alapvető jelentőségű - jogszabályhoz kapcsolva mutatjuk be a magyar közigazgatás szervezetét, személyi állományát és működésének főbb területeit.
A tematika kialakításánál elsősorban a helyi tanácsok szerveinél dolgozókra - főként a hatósági jogalkalmazást végzőkre - voltunk tekintettel. A tankönyv azonban - lényegesen kisebb terjedelemben - azok számára is nyújt hasznos ismereteket, akik irányító agy éppen vezető munkakörbe kerülve kezdik közigazgatási pályafutásukat. Könyvünket tehát differenciált vizsgakövetelmények támasztására is alkalmassá kívántuk tenni. Vissza

Tartalom

Előszó 5
I. RÉSZ
ALAPFOGALMAK
1. Az állam 9
1.1. A politikai rendszer 9
1.2. Az őstársadalmak 10
1.3. Az állam kialakulása 11
1.4. Az állam kialakulásának két jellemző útja 12
1.5. Az államok osztályozása 13
1.6. Az állam fogalma 14
2. A jog 14
2.1. A magatartást szabályozó normák és a jog 14
2.2. A jog fogalma 15
2.3. A jogszabály 15
2.4. A jogforrás 16
2.5. A jogszabályok érvényessége és hatályossága 17
2.6. A jogviszony 19
2.7. A jogrendszer 19
2.8. A jogalkalmazás 21
3. Alkotmányjogi alapfogalmak 23
3.1. Az alkotmány fogalma 23
3.2. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 24
3.3. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje 24
3.3.1. A gazdasági rend 25
3.3.2. A politikai rendszer 27
3.3.3. Állampolgári alapjogok a társadalmi rend alapintézményei között 30
II. RÉSZ
A NÉPKÉPVISELET LEGFELSŐBB SZERVEI
1. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése 33
1.1. Az Országgyűlés az állami szervek rendszerében 33
1.2. Az Országgyűlés feladata és hatásköre 33
1.3. Az Országgyűlés szervezete és működése 35
1.4. A képviselők jogai és kötelességei 36
2. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 37
2.1. Az Elnöki Tanács helye az államszervezetben 37
2.2. Az Elnöki Tanács szervezete és működése 38
2.3. Az Elnöki Tanács feladata és hatásköre 38
2.3.1. Helyettesítő jogkör 38
2.3.2. Az Elnöki Tanács saját hatásköre 39
III. RÉSZ
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEZETE
1. Az államigazgatás központi szervei 43
1.1. A Minisztertanács 43
1.1.1. A Minisztertanács feladatai 44
1.1.2. A kormány szervezete, működése 44
1.1.3. A Minisztertanács hivatali szervezete 43
1.1.4. A kormánybizottságok 46
1.2. A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek 46
1.2.1. A minisztériumok 47
1.2.2. Az országos hatáskörű szervek 48
2. Az államigazgatás helyi-területi szervei 49
2.1. A helyi-területi elv az államigazgatásban 49
2.2. A helyi-területi közigazgatás tanácsi és nem tanácsi típusú szervei 50
2.3. A helyi-területi tagozódás fokozatai 52
2.4. A helyi igazgatás szintjei 53
2.4.1. A községi igazgatás 53
2.4.2. A városi igazgatás 54
2.5. A területi igazgatás 56
IV. RÉSZ
A TANÁCSOK
1. A tanácsok létrejötte és fejlődése 59
2. A tanácsok országos rendszere 60
3. A tanácsok fogalma, jellege 61
4. A tanács feladat- és hatásköre 63
4.1. A feladat- és hatáskör szabályozásának elvei 63
4.2. A tanács általános feladatai és hatásköre 63
4.3. A tanács sajátos feladatai és hatásköre 65
4.4. A tanács hatásköre gyakorlásának átruházása 68
5. A tanács működése 69
5.1. A tanács ülésének előkészítése 69
5.2. A tanács ülése 70
5.3. A tanács rendelkezései 72
5.4. A tanácsülés utáni feladatok 74
6. A tanácstagok 74
6.1. A tanácstag jogállása 74
6.2. A tanácstagok jogai és kedvezményei 75
6.3. A tanácstagok kötelességei 76
7. A végrehajtó bizottság 76
7.1. A végrehajtó bizottság jogállása 76
7.2. A végrehajtó bizottság feladat- és hatásköre 78
7.3. A végrehajtó bizottság működése 79
8. A tisztségviselők 80
8.1. A tanács elnöke 80
8.2. A tanácselnök-helyettes 81
8.3. A végrehajtó bizottság titkára 81
9. A tanács bizottságai 83
9.1. A bizottságok jogállása, létrehozása 83
9.2. A bizottságok feladatai 83
9.3. A bizottságok működése 84
10. A szakigazgatási szerv 84
10.1. A szakigazgatási szerv fogalma, rendeltetése 84
10.2. A szakigazgatási szervek feladatai és hatásköre 85
10.3. A szakigazgatási szerv vezetése 87
11. Az elöljáróságok 87
12. Tanács kapcsolata a lakossággal és a nem tanácsi szervekkel 88
12.1. A tanács kapcsolata a lakossággal 88
12.2. Együttműködés a nem tanácsi szervekkel 89
13. A tanácsok és szerveik központi irányítása 91
13.1. Az Országgyűlés irányító tevékenysége 92
13.2. Az Elnöki Tanács irányítási hatásköre 93
13.3. A Minisztertanács irányító tevékenysége 93
13.4. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának irányító szerepe 94
13.5. A minisztériumok kapcsolata a tanácsokkal 94
V. RÉSZ
A BÍRÓI ÉS AZ ÜGYÉSZI SZERVEK
1. A bírói szervezet 101
1.1. A bíróságok feladatai 101
1.2. A szocialista igazságszolgáltatás alapelvei 101
1.3. A Magyar Népköztársaság bírósági szervezete 103
2. Az ügyészség 103
2.1. Az ügyészség helye az államszervezetben 103
2.2. Az ügyészi szervezet a Magyar Népköztársaságban 103
2.3. Az ügyészség tevékenysége 104
VI. RÉSZ
ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK
1. Az állampolgárság 109
1.1. Az állampolgárság fogalma, tartalma 109
1.2. A szocialista magyar állampolgársági jog szabályozásának elvei 110
1.3. A magyar állampolgársági jogviszony létrejötte 110
1.4. A magyar állampolgárság elvesztése 111
1.5. Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek 112
2. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei 113
2.1. Az állampolgári jogok fogalma 113
2.2. Az alapvető jogok szocialista jogi szabályozása 113
2.3. Az állampolgári jogok csoportosítása 114
2.3.1. A politikai jogok 114
2.3.2. Az állampolgári szabadságjogok 114
2.3.3. A gazdasági szociális és kulturális jogok 115
2.3.4. Az állampolgárok egyenjogúsága 115
2.4. Az állampolgárok alapvető kötelezettségei 115
3. Képviselet és választójog 116
3.1. A választási rendszer fogalma 116
3.2. A választási alapelvek 117
3.3. A választási eljárás 118
3.4. A visszahívás 121
VII. RÉSZ
A KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
1. Személyzeti politika az államigazgatásban 125
2. A közigazgatás személyi állományának kiválasztása 126
2.1. A kiválasztásról általában 126
2.2. Az alkalmazás feltételei 127
2.3. A munkaviszony keletkezése 127
3. A közigazgatási dolgozók minősítése 129
3.1. A minősítés célja 129
3.2. A minősítendők köre 129
3.3. A minősítés tartalma 129
3.4. A minősítési eljárás 130
4. A közigazgatási dolgozók pályafutása 130
5. A közigazgatási dolgozók illetményrendszere 133
5.1. Az illetményrendszerről általában 133
5.2. Az illetményrendszer fajtái 133
5.3. Az illetményrendszer korrekciói 134
6. A közigazgatási dolgozók jogai és kötelességei 134
6.1 A közigazgatási dolgozók jogairól és kötelezettségeiről általában 134
6.2. A közigazgatási dolgozók kötelezettségei 135
6.3. A közigazgatási dolgozók jogai 137
7. A közigazgatási dolgozók felelőssége 139
7.1. A politikai felelősség 139
7.2. A büntetőjogi felelősség 139
7.3. A fegyelmi felelősség 140
7.4. Az anyagi felelősség 141
VIII. RÉSZ
A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE
1. Irányítás, felügyelet, ellenőrzés az államigazgatásban 145
1.1. Az irányítás, felügyelet, ellenőrzés általános jellemzése 145
1.2. Az irányítás az államigazgatásban 146
1.2.1. Az irányítás fogalma 146
1.2.2. Az irányítás jogosítványai 147
1.2.2.1. Jogi eszközök 147
1.2.2.2. Nem jogi eszközök 150
1.2.3. Az irányítás fajtái 150
1.3. A felügyelet az államigazgatásban 152
1.3.1. A felügyelet jellemzése, elhatárolása az irányítástól 152
1.3.2. A felügyelet fajtái 153
1.4. Az ellenőrzés az államigazgatásban 155
1.4.1. Az ellenőrzés fogalma, elhatárolása az irányítástól és a felügyelettől 155
1.4.2. Az ellenőrzés módszerei, az ellenőrző szerv jogai és kötelezettségei 155
1.4.3. Az ellenőrzés fajtái 157
1.4.4. A népi ellenőrzés 157
1.5. Az állami vállalatok irányítása felügyelete és ellenőrzése 159
1.5.1 Az állami vállalatok jellemzése, típusai 159
1.5.2. Az állami vállalatok irányításának, felügyeletének és ellenőrzésének formái 161
1.6. Az intézetek irányítása, felügyelete és ellenőrzése 167
1.6.1. Az intézetek jellemzői, főbb intézeti típusok 167
1.6.2. Az intézetek állami irányításának, felügyeletének és ellenőrzésének fajtái 168
2. Az államigazgatási szemek vezetése 172
2.1. A vezetés alapkérdés 172
2.1.1. Az államigazgatási szervek vezetésének sajátosságai 172
2.1.2. A vezetés lényege és fogalma 173
2.1.3. A vezetés folyamata és funkciói 174
2.1.4. A vezetés módszerei és eszközei 175
2.2. A hivatali munka szervezése és vezetése 178
2.3. A vezetés emberi tényezői 180
2.3.1. Az emberi tényezők szerepe az államigazgatási szervek tevékenységében 180
2.3.2. A vezető szerepe és alkalmassága az államigazgatási szervezetben 181
2.3.3. Az alkotó munkahelyi légkör kialakítása 183
2.3.4. A munkahelyi motivációk és az ösztönzők a vezetés szolgálatában 184
3. Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége 187
3.1. A jogalkotás fogalma 187
3.2. A jogalkotás és a társadalmi viszonyok 187
3.3. A jogalkotás szervezete 187
3.4. A jogalkotás folyamata 188
3.5. A jogszabályalkotás elvi, szakmai követelményei 189
3.6. A jogszabályok felülvizsgálata 193
3.7. A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása 193
3.8. A jogszabályok közzététele és nyilvántartása 194
3.9. A jogismeretet elősegítő kiadványok 194
3.10. Jogszabály-nyilvántartás 195
4. Az államigazgatási eljárás 195
4.1. Az államigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége 195
4.1.1. A hatósági jogalkalmazás fogalma 195
4.1.2. A hatóságok és a hivatali szervek 196
4.1.3. A hatósági jogalkalmazó tevékenység fontosabb fajtái 197
4.1.4. A hatósági jogalkalmazó tevékenység jogi szabályozása 197
4.2. Alapelvek és alapfogalmak az államigazgatási eljárásban 198
4.2.1. Az államigazgatási eljárás alapelvei 198
4.2.2. Az államigazgatási eljárás alanyai és tárgya 199
4.2.3. A hatáskör 201
4.2.4. Az illetékesség 203
4.2.5. Kijárási költségek és illetékek 205
4.2.6. A képviselet 206
4.2.7. Kizárás az államigazgatási eljárásból 207
4.2.8. Idézés, értesítés 207
4.2.9. Határidők, igazolás 208
4.2.10. A jegyzőkönyv 210
4.2.11. Az iratokba való betekintés 211
4.2.12. Az államigazgatási eljárás tagozódása 211
4.3. Az alapeljárás 212
4.3.1 Az eljárás megindítása 212
4.3.2. A tényállás megállapítása és a bizonyítás 214
4.3.3. A tárgyalás 219
4.3.4. Az eljárás felfüggesztése 219
4.3.5. A határozat 220
4.4. Jogorvoslatok az államigazgatási eljárásban 221
4.4.1. A jogorvoslat fogalma 221
4.4.2. A jogorvoslási formák és fontosabb törvényi kritériumaik 222
4.4.3. A megváltoztatás jogi terjedelme 223
4.4.4. A jogorvoslati rendszer 224
4.4.3. A jogorvoslati eljárás szabályai 224
4.4.6. Jogorvoslási módok saját hatáskörben 224
4.4.7. A fellebbezés 227
4.4.8. A jogerő 232
4.4.9. A felülvizsgálati kérelem 233
4.4.10. A felügyeleti intézkedés 234
4.4.11. Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 233
4.4.12. Ügyészi intézkedések 236
4.4.13. A határozat semmisségének megállapítása 238
4.4.14. A legfelső képviseleti szervek, a Minisztertanács, valamint a tanácsi szervek jogorvoslati lehetősége 238
4.5. A végrehajtási eljárás 239
4.5.1 A végrehajtási eljárás fogalma és célja 239
4.5.2. A végrehajtás elrendelése 240
4.5.3. A végrehajtás foganatosítása 241
4.5.4. Pénzösszeg behajtása 242
4.5.5. Meghatározott cselekmény végrehajtása 245
4.5.6. Meghatározott ingóság kiadása 245
4.5.7. A végrehajtás felfüggesztése és szünetelése 246
4.5.8. Biztosítási intézkedések 247
4.5.9. Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban 248
4.6. Hatásági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 249
4.7. A hatósági ellenőrzés 252
4 8. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézése 253
4.9. Ügyiratkezelés a tanácsi szerveknél 256
4.9.1. Az ügyiratkezelés fogalma és rendszere 256
4.9.2. Az ügyiratkezelés folyamata 257
4.9.3. Ügyiratkezelés az érdemi ügyintézés előtt 258
4.9.4. Az érdemi ügyintézéshez kapcsolódó ügyiratkezelés 260
4.9.5. Ügyiratkezelés az érdemi ügyintézés után 261
IX. RÉSZ
ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS, NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉS
1. Az állami költségvetés 267
1.1. Az állami költségvetés fogalma, rendszere és szerkezete 267
1.2. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos fogalmak 260
1.2.1. A költségvetési bevételek és kiadások 269
1.2.2. A költségvetési szervek fogalma, jellemzőik 270
1.2.3. A költségvetési szervek csoportosítása 271
1.2.4. A költségvetési szervek alapítása 273
1.3. A költségvetési gazdálkodás folyamata 273
1.3.1. A költségvetési szervek pénzügyi tervezési feladatai 273
1.3.2. A költségvetés végrehajtásának folyamata, az operatív gazdálkodás feladatai 275
2. Népgazdasági tervezés 277
2.1. A tervgazdálkodás elmélete és gyakorlata 277
2.1.1. A gazdaságpolitika cél-és eszközrendszere 277
2.1.2. A népgazdasági terv tartalma, formái, jóváhagyása 279
2.1.3. A népgazdasági terv kidolgozásának menete 280
2.2. A tervezés egységes rendszere 281
2.2.1. A vállalatok, gazdálkodó egységek tervei 281
2.2.2. A területi tervezés 282
2.2.3. A tanácsi tervezés 282
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv