| Takácsy Ildikó: A rendszerelemzés és a modellszerkesztés technikája | |
| Bevezetés | 5 |
| A szabványos relációmodellezés fogalma, operátorkészlete, egyszerűbb operátorképződmények | 7 |
| A szabványos relációmodellezés fogalma | 7 |
| A szabványos operátorkészletek leggyakoribb elemei | 14 |
| A monotonitásvizsgálat elemei | 18 |
| Monotonitási vizsgálatok | 18 |
| A megfordíthatóság | 20 |
| A logikai megfordíthatóság | 21 |
| Összetett változók esete | 23 |
| A gyakorlati vizsgálatok eszközei | 24 |
| A hatásvizsgálat | 26 |
| A hatás fogalma és e fogalom formalizálása | 26 |
| A hatásvizsgálat a gyakorlatban | 27 |
| Elemi és primitív rendszerek | 31 |
| Hatásvizsgálat elemi rendszerek esetében | 31 |
| Hatásvizsgálat primitív rendszerek esetében | 32 |
| Hatásvizsgálat nem primitív rendszerek esetében | 33 |
| Néhány fontosabb rendszerépítő elem és struktúra | 35 |
| Feltételek és feltételrendszerek modellezése | 57 |
| A feltételek kezelésének egységesítése | 57 |
| A feltétel fogalma | 59 |
| A feltételes rendszerek modellezésének gyakorlati kérdései | 62 |
| Összetettebb műveletek feltételekkel | 64 |
| Többkimenetű feltételrendszerek modellezése | 68 |
| A rendszervizsgálat néhány további módszere | 70 |
| A rendszervizsgálat főbb szempontjai | 70 |
| Rendszervizsgálat tipikus gerjesztésekkel | 71 |
| Rendszervizsgálat speciális gerjesztésekkel | 75 |
| 1-1 operátorok sorbakapcsolása | 77 |
| Rendszerelemek előállítása | 86 |
| Elemi rendszerek előállítása | 87 |
| Speciális gerjesztések előállítása | 96 |
| Példák és gyakorlatok | 100 |
| Példák keverő rendszerekre | 100 |
| Gyakorlatok | 105 |
| Példa "szerves változás"-ra | 108 |
| Gyakorlatok egyszerű rendszermodellekkel | 109 |
| Vegyes gyakorlatok | 125 |
| Függelék | 131 |
| Benedikti István: A rendszerleírás és a modellműködtetés technikája | |
| Bevezetés | 5 |
| Rendszerek modellezése | 7 |
| A modellezés idő- és költségtényezői | 7 |
| A programozási technika megválasztása | 9 |
| Modellezés szabványos operátorokkal | 10 |
| Néhány szabványos operátor | 13 |
| Példák a rendszerleírásra - szabványos operátorkészlet felhasználásával | 29 |
| Modellkezelő programrendszer | 35 |
| A modell működtetése | 35 |
| A modell formai ellenőrzése | 37 |
| A modell módosítása | 41 |
| Bemenőinformációk | 44 |
| A modell megadása | 44 |
| A kezdőállapot megadása | 47 |
| A gerjesztések megadása | 48 |
| Működési paraméterek | 50 |
| Az adathordozók szerepe a bemenőinformációk formátumának kialakításában | 53 |
| Kezelőprogram-tervezői szempontok az információk megadásában | 57 |
| Modellezői szempontok az információk megadásában | 61 |
| Kimenőinformációk | 64 |
| A modell kimenőváltozói | 64 |
| A modell működését leíró információk | 66 |
| Modellkísérő információk | 71 |
| A kiviteli berendezések jellemző információformátuma | 74 |
| Modellezői szempontok a kiviteli formátum meghatározásában | 77 |
| A kezelőprogram tervezőinek szempontjai a kiviteli formátum megadásában | 80 |
| Az információkivitel megadása | 81 |
| Tóth Károly: A rendszermodellezés számítástechnikája | |
| Bevezetés | 7 |
| A szimuláció általános kérdései | 9 |
| A szimuláció és jelentősége | 9 |
| A szimulálandó rendszer leírása | 10 |
| A számítógépi modell | 11 |
| A szimulációs eszközök áttekintése | 13 |
| Alapfogalmak | 16 |
| Az analóg és digitális szimulátor alapvető működésmódja | 16 |
| Az analóg és digitális szimulátor szabványos műveleti elemei | 17 |
| Az analóg számítógép és a digitális szimulátor összehasonlítása | 19 |
| A numerikus integrálás | 21 |
| A leíró nyelv problémái | 24 |
| Az operátorok szerinti programozás problémái | 24 |
| A sorrend | 24 |
| A probléma leírása | 25 |
| A fabesoroló eljárás elve | 26 |
| Az algebrai hurkok problémája | 30 |
| Az algebrai hurkok kezelése | 31 |
| Egyszerű algebrai hurok megoldása iterációval | 32 |
| Egyszerű behelyettesítő eljárás | 33 |
| Módosított eljárás | 34 |
| Az iteráció korlátozása a hurok elemeire | 36 |
| Példa egy tipikus szimulációs rendszerre | 40 |
| Az ANDISIM jellemzői | 41 |
| Az ANDISIM elemkészlete | 42 |
| Az ANDISIM állandó vezérlőkártyái | 42 |
| A szimulációt leíró kártyák | 45 |
| A RUN vezérlőkártya | 46 |
| A konfigurációt leíró kártyák | 48 |
| A függvénygenerátorok adatkártyái | 49 |
| A paraméterértékek kártyái | 50 |
| Az integráció és az output paramétereinek kártyái | 50 |
| Példák | 51 |
| Megjelenítés | 80 |
| Adatok grafikus megjelenítése | 80 |
| Grafikus ábrázolás sornyomtatón | 80 |
| Grafikus ábrázolás plotterrel | 83 |
| A közelítés | 88 |
| Mi a közelítés? | 88 |
| A közelítés pontossága | 89 |
| Hogyan mérjük az eltéréseket? | 89 |
| Eltérés mérése diszkrét halmazon | 90 |
| Eltérés mérése szakaszon | 92 |
| A sulyozás problémája | 93 |
| Eltérés mérése általánosabb halmazokon | 95 |
| Diszkrét függvények közelítése | 95 |
| Folytonos függvények közelítése | 97 |
| Általánosabb függvények közelítése | 97 |
| A közelítő függvényosztály megválasztása | 98 |
| Közelítés lépcsős függvényekkel | 99 |
| Approximáció szakaszláncokkal | 100 |
| Közelítés polinomokkal | 101 |
| Közelítés polinomok hányadosával | 104 |
| Közelítés ortogonális függvényekkel | 104 |
| Közelítés spline-függvényekkel | 104 |
| Közelítés simitással | 106 |
| Összegfelbontás | 109 |
| Szorzatfelbontás | 109 |
| Függvényösszetétel | 109 |
| Az automatizált gépi számolás speciális lehetőségei | 111 |
| Közelítések pontosabbá tétele | 111 |
| Interpoláció, extrapoláció, numerikus kvadratura és más alkalmazások | 112 |
| Görbeillesztés, felületillesztés | 112 |
| A hibabecslés problémaköre | 113 |
| Függelék | 114 |
| Történeti áttekintés | 114 |
| Műveleti elemkészlet | 118 |
| Görbegyűjtemény | 121 |
Folytatás Microsoft-tal