Takarmányozástan

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Kakuk Tibor: Takarmányozástan ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	640 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-232-648-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal és fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A takarmányozástan feladata és célja
A takarmányok kémiai összetétele
A weendei takarmányvizsgáló eljárás	21
Szárazanyag-tartalom	23
A hamutartalom meghatározása	23
A nyersfehérje (össznitrogén) meghatározása	23
A nyerszsír meghatározása	24
A nyersrost meghatározása	25
Nitrogénmentes kivonható anyagok	25
Értékelés	25
A van Soest-féle rostmeghatározás	26
A takarmány hasznosítása
Az együregű gyomrú állatok emésztése	29
A táplálék felvétele	29
Gyomoremésztés	30
Emésztés a vékonybélben	31
Emésztés az utóbélben	35
A bélflóra szerepe a monogasztrikus állatok emésztésében	36
A szopós állatok emésztése	38
A sertés emésztésének sajátosságai	40
A ló emésztésének sajátosságai	40
A nyúl emésztésének sajátosságai	42
A baromfi emésztésének sajátosságai	44
A kérődzők emésztése	45
Táplálékfelvétel	45
Az előgyomrok motoros működése	46
Nyáltermelés	47
A struktúraballaszt	49
A takarmánypasszázs	49
Felszívódás az előgyomrokból	51
Az előgyomrok mikroflórája és mikrofaunája	51
Bendőfermentáció	54
Posztruminális emésztés	69
A takarmányok emészthetősége	70
Az emészthetőség megállapítása	71
Az emészthetőséget befolyásoló tényezők	80
A takarmány emészthetőségének szerepe a gyakorlati takarmányozásban	87
A takarmány-összetevők kémiai jellemzése és azok sorsa az állati szervezetekben
Szénhidrátok	88
Monoszacharidok	88
Di- és triszacharidok	89
Poliszacharidok	91
Inkrusztáló anyagok	95
Szerves savak, glikozidok	96
A nyersrost szerepe az állatok táplálkozásában	98
Lipidek	100
Zsírok	100
Összetett gliceridek és glicerin nélküli lipidek	102
A zsírok avasodása	104
A zsírok szerepe az állatok takarmányozásában	106
A fehérjék	108
A fehérjék felépítése, aminosav-összetétele és térbeli szerkezete	108
A fehérjék felosztása és csoportosítása	111
Nukleoproteidek, nukleinsavak	112
A fehérjék biológiai értéke	112
A fehérjék denaturálódása	112
Aminosav-forgalom, az aminosavak minősítése	113
A takarmányok fehérjetartalmának minősítése és osztályozása	117
A fehérjeellátás zavarai	120
Ásványi anyagok	122
Az ásványi anyagok felosztása és szerepe	122
Kalcium és foszfor	128
Nátrium, kálium és klór	133
Magnézium	135
Kén	136
Nyomelemek	136
Vitaminok	145
A-vitamin, karotinok	146
D-vitamin, kalciferol	149
E-vitamin	151
K-vitamin	153
B1-vitamin, tiamin	155
Riboflavin	157
Nikotinsav, nikotinsavamid	158
Piridoxin	159
Pantoténsav	160
Biotin	160
Folsav	162
Kobalamin, B12-vitamin	163
Kolin	164
Aszkorbinsav, C-vitamin	165
Egyéb vitaminhatású anyagok	166
A takarmányok egyéb biológiailag aktív hatású anyagai és a takarmányok étrendi hatása	167
Ismeretlen Növekedési Faktor (UGF) és Állati Protein Faktor (APF)	167
Glikozidok	168
Alkaloidok	170
Nitrát- és nitrittartalom	171
Növényi ösztrogének (fitoösztrogének)	171
Fotoszenzibilizáló anyagok	172
Tripszininhibitorok	173
Szaponinok	174
Gosszipol	174
Tannin	175
Antivitaminok	175
Gombatoxinok	175
A takarmányok étrendi és dietétikai hatása	177
Takarmánykiegészítők
Hozamfokozók	182
Antibiotikumok	183
Réz-szulfát	185
Szintetikus hozamfokozók	186
Szerves savak	186
A bendőfermentációra ható anyagok	187
Hormonok és hormonhatású anyagok	190
Nyugatók	191
Enzimek	192
Ízesítő anyagok	193
Kokcidiózis, hisztomonadózis és sertésdizentéria elleni készítmények	193
NPN-anyagok	194
Szintetikus aminosavak	197
Színezőanyagok	197
Antioxidánsok	198
Emulgeálóanyagok	199
Pelletkötő anyagok	199
Konzerválóanyagok	199
Glükoplasztikus anyagok	200
Adszorbens anyagok	200
Energiaforgalom
Energetikai és bioenergetikai alapfogalmak	201
Intermedier anyagforgalom	205
Energiatermelő, disszimilációs folyamatok	205
A szénhidrátok intermedier anyagforgalma	206
A zsírok intermedier anyagforgalma	214
A fehérjék intermedier anyagforgalma	219
A takarmány energiájának átalakulása a szervezetben	223
Az energiaforgalom mérésének módszerei	228
A direkt kalorimetria	228
Az indirekt kalorimetria	229
A N-forgalom
A N-mérleg	230
A fehérjék biológiai értéke	234
A biológiai érték meghatározása a N-mérleg alapján	234
A biológiai érték mérése a testtömeg-gyarapodás alapján	236
Összefüggés a biológiai érték és a vérplazma karbamidtartalma között	237
A takarmányozás hatása a vérplazma szabadaminosav-tartalmára	238
Összefüggés a fehérje biológiai értéke és egyes enzimek aktivizálása között	242
A biológiai érték meghatározása a takarmány aminosav-összetétele alapján	242
Egyéb módszerek a biológiai érték megállapítására	243
A szénforgalom
A respirációs berendezés felépítése	244
A respirációs kísérlet	246
A respirációs kísérlet eredményeinek felhasználása	249
A takarmány nettó energiatartalmának meghatározása összehasonlító vágópróbával	254
Vízforgalom
A víz élettani jelentősége	256
Az állati szervezet vízforgalma	256
A vízszükségletet befolyásoló tényezők	257
A víz minőségével szemben támasztott követelmények	259
Sav-bázis egyensúly (izohidria) és annak zavarai
A sav-bázis egyensúly szabályozása	261
Respirációs szabályozás	261
Renális szabályozás	263
A takarmányok táplálóértékének mérése
Naturális takarmányegységek	266
A táplálóérték mérése az emészthetőtáplálóanyag-tartalom alapján	267
Emészthetőössztáplálóanyag- (TDN), illetve a Lehmann-féle össztáplálóanyag-tartalom (GN)	267
Emészthető energia (Digestible Energy, DE)	268
A táplálóérték mérése a metabolizálhatóenergia-tartalom alapján	270
A metabolizálható energia használata a baromfi takarmányozásban	270
A metabolizálható energia alkalmazása a sertéstakarmányozásban	273
A metabolizálható energia alkalmazása a nyúltakarmányozásban	276
A metabolizálható energia használata a szarvasmarha-takarmányozásban	276
A metabolizálható energia használata a juhok takarmányozásában	282
A takarmány metabolizálhatóenergia-tartalmának kiszámítása kérődző állatok részére	283
A táplálóérték megállapítása a nettó energiatartalom alapján	284
A keményítőérték	285
A keményítőértéken alapuló takarmányegységek	291
Az Armsby-féle nettó kalória	292
Az NDK energetikai takarmányegység	292
Nettóenergia-rendszerek a szarvasmarhák takarmányozásában	287
Nettó energia használata a juhok takarmányózásában	311
Az állati termelés takarmányozási alapjai
A táplálékfelvétel és az állatok önkéntes takarmányfogyasztása	312
Éhség, étvágy, jóllakottság, étvágytalanság	312
A táplálékfelvétel szabályozása	313
A kérődzők önkéntes takarmányfogyasztása	317
A létfenntartás szükséglete	323
A létfenntartás energiaforgalma	324
A létfenntartás fehérjeszükséglete	342
A létfenntartás ásványianyag-szükséglete	346
A létfenntartás vitaminszükséglete	344
Növekedés és hústermelés	348
A fejlődés és növekedés törvényszerűségei	348
A hústermelés biológiai alapjai	353
A takarmányozás és a növekedés kölcsönhatásai	355
A növekedés energiaszükséglete	359
A növekedés fehérjeszükséglete	361
A növekedés ásványianyag- és vitaminszükséglete	367
A takarmányozás és a húsminőség	368
Gyapjútermelés	371
A gyapjútermelés és a takarmányozás	371
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete	372
A nőivarú emlősállatok szaporodási ciklusa és a takarmányozás	375
A takarmányozás és az ovuláció	375
Vemhesség	378
Tejtermelés	389
A hímek nemi aktivitása és a takarmányozás	411
Tojástermelés	413
A nemi érést befolyásoló tényezők	413
A tojásképződés	414
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete	415
A takarmányozás hatása a tojás minőségére és keltethetőségére	420
Munkavégzés	422
Az izommunka kémiai alapjai	422
A munkavégzés energetikai hatékonysága	423
Az igás- és a sportló táplálóanyag-szükséglete	425
Takarmányismeret
Zöldtakarmányok	428
A legelő	429
Szántóföldi zöldtakarmányok	442
Gyökér- és gumós takarmányok	461
Silózott takarmányok	466
A silózott takarmányok táplálóértéke	466
A silózott takarmányok minősítése	468
A silózott takarmányok etetése szarvasmarhákkal	470
Szilázs etetése juhokkal	472
Szilázs a sertéstakarmányozásban	472
Szilázs etetése lovakkal	473
Szilázs etetése nyulakkal	473
A szilázsetetés hatása az állati termékek minőségére	473
Szénák	475
Fűszénák	476
Pillangó virágú növények szénái	477
Keverék zöldtakarmányok szénái	478
Szénalisztek és forró levegővel szárított zöldlisztek	479
Cséplési melléktermékek	482
Szalmafélék	482
Pelyva- és törekfélék, egyéb növényi maradványok	486
Magvak	487
Gabonamagvak	487
Hüvelyesmagvak	492
Olajos magvak	494
Élelmiszer-ipari melléktermékek	496
Olajipari melléktermékek	496
Malomipari melléktermékek	500
Cukoripari melléktermékek	502
Sörgyári melléktermékek	504
Szeszgyári melléktermékek	505
Keményítőipari melléktermékek	506
Konzervgyári melléktermékek	508
Állati eredetű takarmányok	508
A takarmányok tartósítása
A takarmányok tartósításása erjesztéssel	515
Az erjesztéses tartósítás jelentősége	515
A silózás során lezajló mikrobiológiai és biokémiai folyamatok	516
A takarmányok erjeszthetőségét befolyásoló tényezők	527
A takarmányok csoportosítása erjedőképességük alapján	534
Az erjedés szabályozásának módszerei	535
A silózás veszteségei	554
Silótípusok	558
Az erjesztés gyakorlai végrehajtása	563
A szemeskukorica tartósítása erjesztéssel	567
A takarmányok tartósítása szárítással	572
A szénakészítés	572
Szemestakarmányok szárítása	591
A szemestermények szellőztetése	594
A szemestermények mikrobiológiai károsodása	595
Szemes termények hűtvetárolása	598
A vágóhídi melléktermékek energiatakarékos tartósítása	599
Gyökér- és gumós takarmányok eltartása	601
A takarmányok előkészítése
Ipari abrakkeverék-gyártás, takarmánytechnológia	603
A takarmányipar feladata és tevékenysége	603
Receptúrakészítés	604
Alapanyag-készletezés és -tárolás	604
Anyagmozgatás, mérés-adagolás	605
Aprítás	605
Keverés	608
Osztályozódás	610
Melaszozás, zsírozás	611
Granulálás	611
Különleges hőkezelési eljárások	613
A különböző termikus eljárások biológiai hatása	615
Abrakfélék egyéb előkészítési eljárásai	616
Élesztősítése	616
Csíráztatás	617
A tömegtakarmányok előkészítése	617
Szecskázás és szeletelés	617
Pépesítés	618
A szálastakarmányok őrlése	618
Főzés	619
Pácolás	619
Szalmafeltárás	620
A takarmányok minősítése
A mintavétel	626
A mintavétel végrehajtása	627
Érzékszervi vizsgálat	629
A minta előkészítése kémiai vizsgálathoz	630
A takarmányérték megállapítása	631
A takarmányok mikrobiológiai vizsgálata	633
A takarmányok energiaértékének megállapítása egyszerűsített módszerekkel	634
A felhasznált fontosabb művek jegyzéke	638
Függelék
A szarvasmarha táplálóanyag-szükséglete	III
A juh táplálóanyag-szükséglete	XII
A sertések táplálóanyag-szükséglete	XX
A ló és a nyúl táplálóanyag-szükséglete	XXV
A baromfi táplálóanya-szükséglete	XXVVI
A kérődzők takarmányai	XXXII
A sertések takarmányai	L
Nyúltakarmányok	LVI
Baromfitakarmányok	LVII
Aminosavtáblázatok	LX
Tárgymutató

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem