A nyugati és a keleti vállalkozói mentalitásról

Előszó

Munkámnál fogva vállalkozásokkal, vállalkozókkal vagyok rendszeres kapcsolatban, és az EU-hoz történő csatlakozásunk előtt néhány hónappal elsősorban az a kérdés foglalkoztat, hogy mi fog történni a magyar kis- és középvállalkozásokkal 2004 májusa után. Hogyan fognak majd beilleszkedni abba a világba, melynek hamarosan mi is a részévé válunk? Milyen módon tudnak majd kapcsolódni, együttműködni azokkal a társaikkal, akik már közel fél évszázada egy, a mienktől jelentősen eltérő vállalkozói kultúrában és gazdasági szférában éltek és dolgoztak? Hogyan tudják majd megérteni azt a világot, amihez csatlakozni fogunk? Úgy érzem, hogy ez a fő kérdés, ez a lényeg, mert a legnagyobb kihívást a magyar és nyugat-európai vállalkozók gondolkodása, mentalitása közötti különbség fogja jelenteni. Miközben EU-s felkészítő nyomtatványok tömege jelenik meg és konferenciák sorát rendezik az EU-csatlakozás aktuális kérdéseiről, azt kell tapasztalni, hogy ezek nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Részletesen tárgyalják a törvények harmonizációját, a szabályok és szabványok változását, de a gondolkodás különbözőségével komolyan, behatóan nem foglalkoznak. Utalások szintjén történik említés arról, hogy azért a régi EU tagországokban az emberek másképpen gondolkodnak ugyanazokról a dolgokról, de ennek jelentősségét csak kevesen ismerik fel. 2004 januárjában Budapesten rendeztek egy konferenciát, amelyen a csatlakozás aktuális kérdéseivel foglalkoztak neves hazai és nyugat-európai politikusok, és szakemberek. Az itt fellépő előadók közül Harto Brenner úr, az EUSME, a Német Kis- és Középvállalkozók Egyesületének elnöke volt az egyetlen, aki előadásában említést tett erről a problémáról, valószínűleg ő is csak azért, mert civilben kereskedelempolitikai tanácsadóként dolgozik, és mint ilyen, vállalkozókkal és vállalkozásokkal áll rendszeres, napi kapcsolatban. Vissza

Fülszöveg

Ki ne találkozott volna olyan vállalkozóval, aki tehetségének és kitartásának köszönhetően virágzó vállalkozást hozott létre, és amikor már úgy tűnik, hogy cége elérkezett a csúcsra, akkor ahelyett, hogy élvezné munkája gyümölcsét, saját művének rabjává válik. Úgy tűnik, hajnaltól késő estig dolgoznia kell, hogy vállalkozása működni tudjon, és a folyamatok rendben és stabilan működjenek. Nem marad egy szabad perce sem magára, sem pedig környezetére, így aztán körülötte mindenki szenved, családja hiányolja, barátai elhagyják. Innen pedig egyenes út vezet a tragédiákhoz.
El lehet kerülni a tragédiát? Minden vállalkozó tönkremegy abban, hogy saját művét megpróbálja életben tartani? Hogyan csinálják ezt a tapasztaltabb, tőlünk nyugatra élő és dolgozó vállalkozók? Ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ ez a könyv, mely végigvezeti az olvasót a vállalkozások alapításától a tudatos vállalkozóvá válásig vezető úton. Bemutatja, hogy azok a problémák, melyekkel ma a hazai vállalkozók többsége küzd, nem saját hibájuk vagy egy sorscsapás következménye, hanem a fejlődés természetes velejárói. A könyv segítségével a tudatos vállalkozó képes lesz vállalkozása helyzetét és fejlődésének törvényszerűségeit felismerni és azokat befolyásolni. Ekkor saját kezébe veheti sorsának irányítását, és megindulhat egy olyan fejlődési úton, melynek eredménye egy jól működő, folyamataiban szervezett, környezetével harmóniában élő és dolgozó vállalkozás lesz. A könyv ehhez ad nemcsak elméleti, hanem igen sok és hasznos gyakorlati tanácsot és útmutatást. Olvasását javasoljuk minden vállalkozónak, kezdőnek és haladóknak egyaránt. Vissza