Talajfizika és talajkolloidika

Tartalom

Előszó 11
I. rész
Fizikai kémiai és kolloidikai törvényszerűségek (Dr. di Gleria János)
1. fejezet. Az anyag építőkövei és az ezeket összetartó erők 15
Az atomok szerkezete 16
A kémiai kötés fajtái, és a molekulák szerkezete 16
a) Ionvegyületek (poláros vagy heteropoláros vegyületek) 17
b) Kovalens vegyületek 17
c) Komplex vegyületek; komplex ionok 18
d) Hidrogénhíd (hidrogénkötés) 19
2. fejezet. A szilárd halmazállapotú anyagok szerkezete és tulajdonságai 20
Ionrácsos kristályok 21
Atomrácsos kristályok 22
Molekularácsos kristályok 23
Fémes rácsú kristályok 24
Amorf anyagok 26
3. fejezet. A folyadékok szerkezete és tulajdonságai 27
4. fejezet. Az oldatok szerkezete és tulajdonságai 28
Az anyagok oldhatósága 29
Az oldott anyagok diffúziója és ozmózisnyomása 29
Elektrolitos disszociáció, ionhidratáció 30
5. fejezet. A tömeghatás törvénye és alkalmazása 32
A savak és bázisok protolitikus elmélete, közömbösítés, hidrolízis 35
A tömeghatás törvényének alkalmazása az elektrolitos disszociációra 41
Oldékonysági szorzat, aktivitási szorzat 42
A víz ionszorzata, pH-érték, tompító- (puffer) oldatok 43
Redoxpotenciál, rH-érték 45
Membránegyensúly, (Donnan-egyensúly) 48
6. fejezet. A kolloid rendszerek szerkezete 49
A kolloid rendszerek jellemző sajátságai 49
A kolloid rendszerek csoportosítása 51
A kolloid részecskék szerkezete; és a kolloid rendszerek állandósága 55
7. fejezet. Határfelületi jelenségek 58
A felületek tulajdonságai, az adszorpciós rétegek szerkezete 58
Adhéziós jelenségek 61
Adszorpciós és kemoszorpciós jelenségek 63
a) Gázok és gőzök adszorpciója szilárd felületeken 63
b) Folyadékok adszorpciója szilárd felületeken 64
c) Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken 65
d) Szilárd felületek protolitikus reakciói 67
8. fejezet. Elektrokinetikus jelenségek 73
9. fejezet. Kolloid rendszerek keletkezése és megszűnése 75
Kolloid rendszerek keletkezése 76
Kolloid rendszerek megszűnése 77
II. rész
A talajok ásványi és szerves eredetű alkatrészei és azok tulajdonságai (Dr. di Gleria János)
1. fejezet. A talaj ásványi részei és ezek tulajdonságai 82
A kőzetek mint, a talajban előforduló ásványok alapanyagai 82
A talajban leggyakrabban előforduló ásványok és azok tulajdonságai 82
a) Oxidok 83
b) Szilikátok 86
c) Foszfátok 96
d) Szulfátok 97
e) Karbonátok 97
f) Kloridok 98
2. fejezet. A talaj szerves eredetű részei és ezek tulajdonságai 98
A talaj szerves anyagának általános jellemzése 98
A talaj nem sajátos természetű szerves anyagai 99
A talaj sajátos természetű szerves anyagai (humuszanyagok) 100
a) Fulvósavak 102
b) Huminsavak 104
c) Nátriumfluorid-oldatban oldhatatlan, hidrolizálható anyagok 104
d) Neon hidrolizálható anyagok 105
A huminsavak összetétele, építőkövei és keletkezése 105
3. fejezet. A talaj ásványi és szerves részeinek kapcsolata 114
III. rész
A talajok fizikai kémiája és kolloidikája (Dr. di Gleria János)
1. fejezet. A talajok legfontosabb fizikai kémiai és kolloidikai sajátságai 116
A talaj fajlagos felülete, mint a diszperzitásfok mértéke 116
a) A talajok nedvesedési hője 116
b) A talajok vízadszorpciója (nedvszívóképessége) 117
c) A talajok festékadszorpciója 118
A talajok adszorpciós tulajdonságai 119
a) Folyadékok adszorpciója, a talajrészecskék felületén 119
b) A talajok ionadszorpciója és kemoszorpciója 122
A talajok pH-értéke és savanyúsága 132
a) Kicserélődési savanyúság 133
b) Hidrolitos savanyúság 134
c) Neutrális sóbontás 136
d) A talajok tompító- (puffer) képessége 136
e) A talajok protonleadó- és -megkötő képessége 138
A talajrészecskék elektrokinetikus potenciálja 140
a) A talajrészecskék elektrokinetikus potenciálját befolyásoló tényezők 141
b) A talajrészecskék elektrokinetikus potenciáljának befolyása a talaj tulajdonságaira 144
A talajrészecskék koagulációja 145
A talajok redoxpotenciálja és rH-értéke 146
2. fejezet. Talajképző folyamatok 147
Az ásványok mállása és az agyagásványok képződése 149
a) A szilikátok mállása 149
b) Alumíniumszilikátok (agyagásványok) képződése 151
A szerves anyagok elbomlása és a humuszanyagok keletkezése 153
A talajszelvények kialakulása 156
a) A talajszelvények kémiai összetétele és a talaj képző folyamatok közti összefüggések 157
b) A talajképző folyamatok és a talajszelvények kolloidikai tulajdonságai közti összefüggések 165
3. fejezet. A talaj növényi tápanyagainak érvényesülését befolyásoló tényezők 191
A növények tápanyagfelvétele 191
A talajban levő aprószervezetek (mikroorganizmusok) hatása a trágyák érvényesülésére 192
A talajok kölcsönhatása a növényi tápanyagokkal 192
A nitrogén érvényesülését befolyásoló tényezők 193
A foszfátok érvényesülését befolyásoló tényezők 194
A kálium érvényesülését befolyásoló tényezők 200
IV. rész
A talajok főbb mechanikai és fizikai tulajdonságai (Dr. Klimes-Szmik Andor)
1. fejezet. A talaj szemcsenagyság szerinti (vagy mechanikai) összetétele 204
A talajok osztályozása szemcseösszetételük alapján 209
A szemcseösszetétel meghatározásának módszerei 210
A talaj előkészítése és a diszperzitását befolyásoló tényezők 211
A leginkább használatos talajelőkészítési módok áttekintése 218
A talaj fajsúlya 220
Az ülepedő anyagrendszerek elmélete 223
A finomabb (< 0,05 mm) talajrészecskék mennyiségének meghatározása 230
a) Kimosási eljárások 231
b) Iszapoló eljárások 232
c) Centrifugálás 233
d) Pipettás eljárás 235
e) Hidrométeres eljárás 245
A hidrométeres és a pipettás eljárás összehasonlítása 255
Mikroaggregátum-analízis 261
2. fejezet. A talaj konzisztenciája 264
Kohézió és adhézió 265
A száraz talaj konzisztenciája 268
A talaj képlékenysége 270
Az Atterberg-féle állandók gyakorlati jelentősége 274
Az Arany-féle kötöttségi szám 276
A talaj tapadása 277
3. fejezet. A talaj duzzadása 278
A duzzadás befolyása a talaj fizikai mérésekre 282
4. fejezet. A talaj zsugorodása 286
5. fejezet. A talaj higroszkópossága 293
A higroszkópos víz mennyisége 294
A higroszkópos víz természete 297
A talaj higroszkóposságát befolyásoló tényezők 305
6. fejezet. A talaj kapilláris vízemelése 311
A kapilláris vízemelés magassága 312
A kapilláris vízemelés sebessége 318
A kapilláris vízemelést befolyásoló tényezők 323
7. fejezet. Főbb talajtípusaink fizikai jellemzése 333
V. rész
A talaj szerkezete (Dvoracsek Miklós)
1. fejezet. A talaj pórusai 341
A pórustér szerepe 341
A pórustér mennyiségi viszonyai 343
a) Térfogatsúly 343
b) Összporozitás (hézagtérfogat, pórustérfogat, pórusvolumen) 346
A pórustér minőségi viszonyai 351
a) Kapilláris és nem kapilláris pórusok 352
b) A feszültségmentes hézagtér 353
c) Ekvivalens átmérő 353
d) Differenciált porozitás 355
2. fejezet. A művelés alatt álló talajréteg szerkezete 358
A morzsás szerkezet jelentősége 359
A szerkezet hatása a talaj fizikai tulajdonságaira és termékenységére 363
A szerkezeti elemek (aggregátumok) alakja és nagysága 367
3. fejezet. A talajmorzsák porozitása 369
A morzsaporozitás szerepe a talaj pórusterének kialakításában 369
A morzsaporozitás minőségi és mennyiségi vizsgálata 378
a) A talaj és a morzsa porozitásviszonyainak vizsgálata csiszolatokon 378
b) A morzsák összporozitásának mérése 380
c) A morzsákon belüli és a morzsák közötti pórusok mennyiségének meghatározása 381
4. fejezet. A talajmorzsák ragasztóanyagai 382
5. fejezet. A talajmorzsák képződése 390
A mikroaggregátumok kialakulása 390
A makroaggregátumok kialakulása 401
a) Fizikai hatások 401
b) Fizikai kémiai hatások 405
c) Biológiai hatások 407
d) A talaj szemcseösszetétele 409
A morzsák nagyság szerinti megoszlása ősállapotú és művelt talajokban 411
A talajmorzsák nagyságrendi megoszlásának mérése 416
6. fejezet. A talajmorzsák vízállósága 418
A víz fizikai romboló hatása 418
a) A vízzel érintkező talajmorzsa szétesése 418
b) A kezdeti nedvességtartalom szerepe 419
c) A morzsák vízállósága a különböző erejű vízhatásokkal szemben 420
d) Az álaggregátumok vízállósága 422
e) A talajmorzsák nagysága és vízállósága közötti összefüggések 426
Az adszorpciós komplexus és a kötöttség szerepe a talajmorzsák vízállóságában 432
A különböző típusú ősállapotú és művelt talajok morzsavízállósága 440
Az agrotechnika hatása a talajmorzsák vízállóságára 444
7. fejezet. A talajmorzsák vízállóságának mérése 449
A vízáteresztés mérésén alapuló eljárások 450
Nedves szitálásos módszerek 453
Egyéb módszerek 462
8. fejezet. A talajszerkezet leromlása és ennek következményei 466
A művelt talajréteg szerkezetének leromlása 466
A cserepesedés 470
Az erózió 474
VI. rész
A talaj és a víz (Dr. Klimes-Szmik Andor)
1. fejezet. Kötött víz a talajban 478
A kötött víz tulajdonságai 478
A kötött víz természete 484
A növények számára nem hozzáférhető talajnedvesség 496
2. fejezet. Függővíz a talajban 506
A talaj vízvisszatartása, természetes vízkapacitás 506
A függővíz sajátságai homokban 507
A függő víz sajátságai különböző kötöttségű talajokban 510
A talajvíz befolyása a talaj vízvisszatartására (különböző vízkapacitások) 514
A talajnedvesség meghatározására szolgáló eljárások (Kazó Bélától) 518
Különféle vízkapacitás-értékek meghatározása 528
A minimális vízkapacitást befolyásoló tényezők 533
A talaj hasznos vízkészlete 538
A minimális vízkapacitásnak megfelelő nedvesség mozgékonysága 539
3. fejezet. A víz mozgása a talajban 545
Vízelnyelés és vízáteresztés 545
A talaj vízáteresztésének mérése 548
A vízáteresztés mint a talaj kötöttségének jellemzője 552
A talaj vízáteresztése és levegőzése; túlöntözés 555
A talaj vízáteresztését befolyásoló tényezők 559
A vízgőz mozgása a talajban 565
A vízgőz mozgása a talajfelszín és a légkör határán 571
A vízgőz mozgásának szabadföldi tanulmányozása 573
A talaj kiszáradása 577
4. fejezet. A talaj nedvességére ható erők újabb elméletei 582
A talajnedvesség kapilláris potenciálja, a talaj szívóereje 582
A talajnedvesség mozgásának analógia-elméletei 594
5. fejezet. A talajnedvesség osztályozása 597
VII. rész
A talaj levegője (Dr. Klimes-Szmik Andor)
1. fejezet. A talaj és a levegő 608
A talaj levegőkapacitása 609
A levegő állapota a talajban 610
A talajlevegő összetétele 612
A talajlevegő széndioxidjának szerepe 614
2. fejezet. A talaj szellőzése 617
A talaj levegő-áteresztőképessége 617
A talaj légcseréje 621
VIII. rész
A talaj és a hő (Dvoracsek Miklós)
1. fejezet. A talajok hőforgalma 626
A talaj hőenergiájának forrásai 626
Hőátadási módok 627
a) Sugárzás 627
b) Hővezetés 629
c) Párologtatás 630
A talajfelszín napi és évi hőmérlege 630
A domborzat szerepe a talajfelszín hőháztartásában 634
A talajhőmérséklet napi és évi ingadozása 635
A talajhőmérsékleti adatok feldolgozása 636
A talaj felmelegedését és lehűlését befolyásoló tényezők 639
2. fejezet. A különböző talajok hőgazdálkodása 643
A talajok hőgazdálkodásában található különbségeket kialakító tényezők 643
A különböző talajok hőgazdálkodása 646
A talajfagy 649
A talaj hőgazdálkodásának mesterséges megváltoztatása 655
a) A sugárzás-elnyelőképesség megváltoztatása 655
b) A talaj hővezetőképességének megváltoztatása 658
c) A hőkapacitás megváltoztatása 659
A hőgazdálkodási tulajdonságok megváltoztatásának közvetett hatásai 660
A talaj hőgazdálkodásával kapcsolatos mérések (Kozma Ferenctől és Vargha H. Zoltántól) 661
a) A talaj hőmérsékletének mérése 661
b) A talajfelszín hőmérsékletének mérése 663
c) A talaj hőkapacitásának, hővezetőképességének és hőmérséklet-vezetőképességének mérése 663
d) A talaj sugárzás-elnyelőképességének mérése 664
IX. rész
A talajfizika főbb mezőgazdasági vonatkozásai (Dvoracsek Miklós)
1. fejezet. A talajművelés 665
A talaj fizikai tulajdonságainak és pillanatnyi fizikai állapotának hatásai a talaj művelhetőségére 665
A talajművelés hatása a talaj fizikai állapotára 671
A legfontosabb talajművelő gépek munkája 673
a) Talaj lazítás 673
b) Talaj tömörítés 676
Talaj művelési rendszerek 676
a) Tarlóhántás 677
b) Az őszi vetések talajelőkészítése 679
c) Mélyszántás 679
d) A tavaszi vetések talajelőkészítése 680
e) Kapálás 681
A leromlott talajszerkezet helyreállítása 681
2. fejezet. Az öntözés 683
Az öntözés talajfizikai vonatkozásai 683
Öntözési módok 685
a) Felületi öntözés 685
b) Altalajöntözés 687
3. fejezet. A túl nedves, levegőtlen talajok megjavítása 687
A talajvíz szintjének süllyesztése 688
A talaj porozitásviszonyainak megjavítása 692
Szakirodalom 693
Névmutató 705
Tárgymutató 712

Témakörök