Táltosidők/Idegen tüzek/A megszerzett föld

Fülszöveg

Az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényfolyama.
A Táltosidök - a magyarok levédiai és ctelközi őshazájába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amely sok harc és véráldozat árán a magyarság elindult az önállóvá váláshoz, s kiteljesedett szabadságtudatához vezetett.
A történelem és egyéni sorsok fonódnak össze az Idegen tüzek-ben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek. Egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a kőrnyező világról.
A megszerzett föld hősei részesei annak a földszerzésnek, amit Honfoglalásként tartunk az emlékezetünkben. A regényfolyam hőseinek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő és a sorsukat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában
A... Tovább

Fülszöveg

Az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényfolyama.
A Táltosidök - a magyarok levédiai és ctelközi őshazájába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amely sok harc és véráldozat árán a magyarság elindult az önállóvá váláshoz, s kiteljesedett szabadságtudatához vezetett.
A történelem és egyéni sorsok fonódnak össze az Idegen tüzek-ben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek. Egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a kőrnyező világról.
A megszerzett föld hősei részesei annak a földszerzésnek, amit Honfoglalásként tartunk az emlékezetünkben. A regényfolyam hőseinek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő és a sorsukat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában
A Táltosidök cselekménye több szálon szaladva megveti egy családregény-trilógia alapjait. Beke, a fiatal „mogyeri" vitéz egy véletlen baleset s a családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást. Egy öreg harcos pártfogásába veszi, és annak védence ápolja a súlyosan megsebesült vitézt.
Egy roppant szigorú erkölcsi- és szabályrendszer alapján működő nomád, kalandozó társadalom bontakozik ki szemünk előtt, ahol teljessen egyértelmű a természet és az ősök szellemének tisztelete.
Beke, hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen magának, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán fellépő magyar sereg harcaiban. Csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek elsőszámú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség. A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők ezt hasonlóan gondolják, és diplomáciai, katonai fon-doriatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól
Keleten olyan a syepű, mint az üstben a forró víz. Bugyog, forrong ott minden, és békétlen, senki nem tudja, mit hoz a holnap. Ha tehát megindul valami keletről, a fejedelemnek lépnie kell, mint a táblán a játékosnak. Tán már most is sejti a táltosok jövendöléseiből, milyen sors vár a törzsszövetségre. Álmos soha nem biz a véletlenre semmit
Gecse, a magyar solymász - elszakadva törzsétől, véreitől és etelközi otthonától -immár Pannóniában él. Beilleszkedett az itt élő szlávok és frankok társadalmába, családja van, de ő mégis ízig-vérig magyar marad. Békétlen ez a vidék, sorra lobbannak a tüzek, egymást öli a morva, a bolgár, a szláv és a frank. Gecsét tragédiák sorozata kényszeríti arra, hogy nekiinduljon a világnak, vissza a távoli puszták felé, a régi szálláshelyekre, amelyek tágas környékén már összeszedte erejét és felemelkedett a honfoglalásra készülő magyarság. Egy sorscsapás elvette tőle nagyobbik fiát, s azt hiszi, Majk nem él már. Ám a gyerek csodával határos módon megmenekülve szintén keletre tart, hogy végre egy besenyő szálláson kössön ki, és kezdjen új életet. Miként állja meg a helyét az új közösségben, miközben hazájában árulónak bélyegzik? Vajon ad-e a sors számára mindig újabb és újabb esélyt, hogy magyar vérei között élhessen egyszer? Képes-e szivet is váltani az, aki hazát vált?
Etelközben pedig folyik a készülődés: Álmos és Árpád erősítik a törzsszövetséget, és okos diplomáciával, vitézi tettekkel hírnevet és tiszteletet vívnak ki. Bizánc és Kazária egyaránt féli a magyart, nemkülönben az általuk sarcolt szláv népek. A magyar íj és szablya egyre kelendőbb
Bizánci icöveteic ériccznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A bolgár háború remekül beleillik Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe - a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került.
A keletről szorongatott besenyők a védtelen „mogyeri" szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ö már mindkét nép szemében. Gecse vitéz és kisebbik fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéról nyugat felé. Az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha másmás színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk rettenetes viszontagságok után Majk is, Gecse elveszettnek hitt fia. Egyesül-e végre a rég szétszakadt család, vagy mást akar Tengri, a magyarok istene?
A Kárpátokon túl terül el a titokzatos, óriási, zöldellő medence A törzsszövetség vezérei tudják, hogy diplomáciával és fegyverrel lehet csak megvenni azt a bolgártól, a morváktól és a szlávoktól Most érik be a bölcs gondolkodás gyümölcse, ami évtizedekkel előtte lehetséges lakóhelyként jelölte ki ezt a földet, és soha nem hagyta eltűnni a fejedelmi figyelem sodorvonalából. Vissza