Magyar Közigazgatási szervezeti jog I.

Előszó

Tisztelt Hallgatóim!

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán Önök az előző félévben a közigazgatási jog általános elméletét ismerhették meg. Elvekről, eszmékről, megoldási lehetőségekről, kivitelezési módokról volt szó egyebek között, az európai és az észak-amerikai közigazgatási szakirodalom mértékadó tantételei alapján. Ezek fölfoghatók a nyugat-európai eszmeiségű, vagy jellegű közigazgatás elveinek, általános doktrínáinak, amelyek - egy egységes, vagy egységesülő európai közigazgatási gondolkodás megértéséhez - általános dogmatikai alapok lehetnek. A tananyag magában foglalt bizonyos hazai összefüggéseket, vonatkozásokat is, minthogy a magyar közigazgatás az európai szemléletű közigazgatásnak egyik változata, de nem állította a hazai felfogást megkülönböztetett, vagy kiemelt helyre, mert vizsgálatának tárgya nem kifejezetten a magyar közigazgatási jog elmélete volt, s az a dogmatikai összefoglalás nem azonosítható a magyar közigazgatási jog par excellence dogmatikájával.
A közigazgatás a mai világban más és más, vagyis ahány ország, annyiféle. Általános irányító eszméi vannak, amelyek több ország számára közösek lehetnek, de nem egyformák. Technikai kivitelezése jelentős hasonlóságot mutat: ezért, ha különböző országok közigazgatása egymással kapcsolatba lép, rendszerint megtalálja a másik országban is mindazokat a feladatokat, szabályokat és igazgatási szerveket, amelyekkel együttműködhet. Az államszervezési és igazgatási koncepcióknak elvi jelentőségük van, és gyakorlati jelentőségűek a partner-kapcsolatok. Mégis, akár azonos alapfölfogás esetén, eltérő igazgatási működés figyelhető meg. Továbbá, jelentős koncepcionális különbözőség esetében is lehet hasonló a tevékenység iránya, vagy annak végeredménye. A más országokkal való nélkülözhetetlen kapcsolatok talán eleve egységesítik a közigazgatás működését, amely amúgy egy-egy országot illetően más és más, azaz ország-specifikus.
A közigazgatás egyneművé válását nyilvánvalóan elősegítik nagy térségekben, régiókban pl. a hasonló ideológiai elképzelések, az ideológiai, a politikai és jogi kapcsolatok, a gazdasági kapcsolatok, az együttműködési, illetve integrációs törekvések, a nemzetközi megállapodások. Közigazgatás nemzetközi kapcsolatokra tekintet nélkül a mai világban huzamosabb ideig sehol sem gyakorolható. Ugyanakkor a közigazgatás - általános fogalma szerint - egy bizonyos, meghatározott, összetartozó népesség ügyeinek az egységes intézése, a közügy, elsődlegesen országos ügy és másodlagosan országon belüli és kívüli regionális (térségi), továbbá területi és helyi közügy vitele. A feladat, amely közérdekű intézést igényel, elsődlegesen ezekben az összefüggésekben képződik, s a megoldás optimalizálása vezet el ahhoz az összeműködéshez, kooperációhoz és integrációhoz, amelyben különböző országok együttesen oldanak meg feladatokat. Vagyis: az országon belüli rendezettség előfeltétele az országok közötti rendezettség létrehozatalának. Vissza