| Bevezetés | 5 |
| A kezdetek | 7 |
| A magyar ősköltészet | 8 |
| A középkori irodalom | 10 |
| Középkori műveltségünk korai szakasza (kb. 1000 kb. 1200) | 10 |
| Korai legendáink I. | 11 |
| Szent István király intelmei Imre herceghez | 12 |
| Korai legendáink II. | 13 |
| Az egyházi szertartásokhoz kapcsolódó szövegek; a Halotti Beszéd és Könyörgés | 15 |
| A középkor második szakaszának kultúrája (1200-as és 1300-as évek) | 17 |
| Anonymus gestája | 17 |
| Az Ómagyar Mária-siralom: az első magyar nyelvű vers | 18 |
| Kézai Simon gesztája | 19 |
| Emlékiratok | 20 |
| Az új szerzetesrendek | 21 |
| Az 1300-as évek magyar nyelvű alkotásai | 21 |
| A Képes Krónika | 24 |
| A középkor utolsó szakasza (az 1400-as évek és az 1500-as évek eleje) | 25 |
| A középkor építészeti és képzőművészeti emlékei | 26 |
| A reneszánsz irodalma (az 1400-as évek közepétől az 1700-as évek elejéig) | 28 |
| Középkor, humanizmus, reneszánsz | 28 |
| Janus Pannonius (1434-1472) | 30 |
| Janus Pannonius élete | 30 |
| Verseinek utóélete | 31 |
| Költészete | 31 |
| Mátyás király (1458-1490) reneszánsz udvara | 34 |
| A Mátyás halálát követő évszázad kulturális változásai | 36 |
| A mohácsi vész a humanista emlékiratírók munkáiban | 37 |
| A XVI. század magyar nyelvű irodalma a reformáció előtt | 38 |
| A reformáció irodalma | 39 |
| Bibliafordítások | 39 |
| Lírai költészet | 40 |
| A XVI. század epikus költészete | 41 |
| A XVI. századi próza két nagy alakja: Heltai Gáspár és Bornemissza Péter | 43 |
| Balassi Bálint (1554-1594) | 46 |
| Életúja | 48 |
| Utóélete | 49 |
| A "Maga kezével írt könyv" szerelmi ciklusa | 50 |
| A Celia-versek | 54 |
| Istenes versek | 54 |
| A manierizmus | 56 |
| A barokk irodalom (az 1600-as évek elejétől az 1770-es évekig) | 57 |
| A korszak politikai történetének vázlata | 57 |
| Az ellenreformáció | 59 |
| A barokk | 60 |
| Pázmány Péter (1570-1637) | 62 |
| Zrínyi Miklós (1620-1664) | 64 |
| Életútja | 65 |
| Zrínyi verseskötete és az Obsidio Szigetiana: a Szigeti veszedelem | 66 |
| Az török áfium ellen való orvosság | 70 |
| Zrínyi utóélete | 71 |
| A magyar nyelvű művelődés református apostolai a XVII. században | 72 |
| A XVIII. századi erdélyi önéletírók: a két Bethlen | 74 |
| II. Rákóczi Ferenc Vallomásai és Emlékiratai | 78 |
| Mikes Kelemen és a Törökországi levelek | 80 |
| Névtelen énekköltészet a XVII-XVIII. században | 82 |
| A barokk kor utolsó szakaszának lírikusai: Amade László és Faludi Ferenc | 84 |
| A felvilágosodás korának irodalma (az 1760-as évek közepétől az 1820-as évekig) | 85 |
| A korszak jellemzése | 85 |
| Az európai felvilágosodás | 85 |
| A magyar felvilágosodás előzményei | 87 |
| A magyar felvilágosodás irányzatai | 88 |
| Az irodalmi élet kialakulása | 92 |
| A kulturális élet a XIX. század első két évtizedében | 94 |
| A korszak stílusirányzatai | 95 |
| Bessenyei György (1746-1811) | 96 |
| Első művei | 97 |
| Bessenyei írói köre | 97 |
| A filozófus | 97 |
| Művelődési programja | 99 |
| A holmi | 100 |
| A Bihari Remete | 100 |
| Az időmértékes verselés meghonosítói | 101 |
| Ráday Gedeon | 101 |
| A "deákos" költők | 102 |
| A hagyományőrző írók | 103 |
| Kármán József: Fanni hagyományai | 105 |
| Batsányi János: A franciaországi változásokra | 109 |
| Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) | 111 |
| Életútja | 112 |
| Csokonai költészetének néhány fontos jellegzetessége | 114 |
| Költői programja: a boldogság énekese | 115 |
| Tartózkodó kérelem | 119 |
| Az estve | 120 |
| Konstancinápoly | 122 |
| A Magánossághoz | 123 |
| A Lilla-kötet | 125 |
| Kazinczy Ferenc (1759-1831) | 129 |
| Életútja | 130 |
| Nyelvi eszménye és irodalomfölfogása | 133 |
| A szépíró Kazinczy - a mai olvasó szemével | 135 |
| Berzsenyi Dániel (1776-1836) | 136 |
| Élete | 137 |
| Költői pályaképe | 139 |
| A vers-zene szerepe - tanács az olvasónak | 140 |
| A magyarokhoz II. (Forr a világ.. ) | 141 |
| A létösszegző versek | 142 |
| Fohászkodás | 146 |
| Katona József és a Bánk bán | 149 |
| Dráma és színház a XVIII. század végén és a XIX. század elején | 149 |
| Katona alakja és életútja | 150 |
| A Bánk bán keletkezési körülményei és utóélete | 151 |
| A Bánk bán-történet a magyar és az európai irodalomban | 153 |
| Források és hatások | 153 |
| A Bánk bán bonyolultsága - az értelmezés nehézségei | 154 |
| Katona "ars poeticája" | 155 |
| Magyarok és idegenek | 157 |
| Az értő befogadás feltételei | 158 |
| A romantika korának irodalma (az 1810-es évek végétől a század utolsó negyedéig) | 159 |
| A romantikáról | 159 |
| A romantika jellemzése | 159 |
| A romantika létrejöttének háttere | 161 |
| Napóleon, "a világ lelke": Fényhozó vagy Sátán? | 163 |
| A romantikus lelki magatartás | 165 |
| Ősköltészet, népköltészet, eredetiség | 175 |
| A romantika jelentkezése a magyar irodalomban | 176 |
| Az irodalmi élet Magyarországon az 1820-as, 1830-as években | 178 |
| A reformkor (1830-1848) jellemzése | 179 |
| Az 1815 utáni nemzetközi rendszer | 179 |
| Az 1825-1826. évi országgyűlés | 180 |
| A reformkor kezdete | 180 |
| Az 1832-36-os országgyűlés | 182 |
| Kossuth és a Pesti Hírlap | 183 |
| A negyvenes évek derekától a forradalomig | 184 |
| A magyar romantika korszaka, a magyar romantika változatai | 185 |
| Kölcsey Ferenc (1790-1838) | 188 |
| Kölcsey életútja | 189 |
| Kölcsey ideálja | 193 |
| A Hymnus és a Vanitatum Vanitas | 198 |
| Zrínyi dala | 208 |
| Zrínyi második éneke | 209 |
| Parainesis | 212 |
| Vörösmarty Mihály (1800-1855) | 214 |
| Vörösmarty Mihály életútja | 217 |
| Pályaképe | 219 |
| A Szózat | 226 |
| Gondolatok a könyvtárban | 230 |
| Az emberek | 234 |
| Emlékkönyvbe, Előszó | 235 |
| A vén cigány | 238 |
| Petőfi Sándor (1823-1849) | 243 |
| Közelítések Petőfihez - I. | 243 |
| Közelítések Petőfihez - II. | 245 |
| Petőfi életútja | 247 |
| Petőfi költői indulása | 252 |
| Petőfi "isteni prózaisága" | 256 |
| "... mindig új s új alakot vált / S mégis folyvást az egykori" | 257 |
| Költészet és politika, politika és szerelem | 258 |
| A vérözön látomása | 261 |
| Az apostol | 264 |
| Magyarság és egyetemesség | 265 |
| Bibliográfia a további tájékozódáshoz | 267 |
| Fogalomtár | 271 |
| Névmutató | 283 |
| Tartalom | 289 |