Hűséges Mártonka

Fülszöveg

„Éldegélt egyszer a mi kedves földünkön egy szegény asszony, s neki egy Mártonka fia. Az egyik esztendőben a szokottnál is szebben kitavaszodott, s már odaérkeztek a napok, hogy a húsvéti nagy ünnep éppen közeledett.
- No, Mártonka fiam! - mondta az asszony. - Ne búsulj egyet se, mert a holnapi napra három piros tojást festek neked, s viasszal meg is írom, édes aranyom.
A tojások meg is főttek egy háromlábú lábaskában, de már nem volt, aki megfesse őket, mert az asszony éppen meghalt. Szegény árva Mártonka, amikor ünnep reggelén a kicsi csizmáját húzta, bizony teli lett a könnyeivel mind a két csizmájának a szára. S mivel fázni is kezdett erősen, kiment a favágóra, s piros fanyelű bicskájával forgácsot hasogatott, hogy tüzet tegyen. Amikor látta, hogy a tűz mellett sem tud egyebet, csak fázni, elment ki a kicsi kertbe, s ott egy mosolygó almafa alatt leült, hátha a napfény jobban segítene rajta. Az almafa teli volt virágokkal, s mindegyik virágra egy mákszem pirosság futtatva, mintha tündér szép orcája lett volna valahány..."
Hűséges Mártonka, Szerencsés Gyurka, Egyenes Tóbiás és társaik történeteit olvasva Tamási Áron egyéni humorral átszőtt, ízes erdélyi mesevilágába csöppen az olvasó. Tamási Áron irodalmi öröksége az egyetemes magyar kultúrkincs szerves része, írásait páratlan nyelvi gazdagság, játékosság jellemzi, témaválasztása pedig az erdélyi mesehagyományokra épül, de úgy frissíti fel azokat, hogy merőben új történetek születnek belőlük. A kötet szemléletmódjával és ízes nyelvi fordulataival különleges értéket képvisel, ezért gondoljuk úgy, hogy nem hiányozhat egyetlen kis olvasó könyvespolcáról sem. A szórakoztató, tanulságos meséket Rusz Lívia, Erdélyből elszármazott grafikusművész kivételes rajzi világa teszi még élvezetesebbé. Vissza