Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Tanítók könyve

Kalauz a nevelés és tanítás vezetésére

Szerző

Kiadó: Lauffer Vilmos
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 302 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Negyedik, az ujabb viszonyokhoz alkalmazott kiadás. Írta Bárány Ignác, tanító-képezdei igazgató-tanár. Nyomtatta Rudnyánszky Á. könyvnyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Tanítók Könyve" megirásában két főcél lebegett szemem elött.
Olyan munkát kivántam ebben kartársaimnak s a tanítói pályára készülő növendékeknek nyújtani, mely egész kis könyvtárt pótoljon,... Tovább

Előszó

A "Tanítók Könyve" megirásában két főcél lebegett szemem elött.
Olyan munkát kivántam ebben kartársaimnak s a tanítói pályára készülő növendékeknek nyújtani, mely egész kis könyvtárt pótoljon, együtt levén benne a nevelés- és tanítástan, az elemi tanoda minden tantárgyának módszertana, sőt a helyesirás- és irálytan is. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS.
A tanítónak hivatása és tulajdonai.
1. Hányféle rendeltetése van minden embernek? 1
2. Mire van hivatva a tanító? 1
3. Melyek azon testi tulajdonságok, melyekkel a tanítónak
bírnia kell? 2
4. Melyek azon társadalmi tulajdonságok, melyekkel a tanítótónak bírnia kell? 2
5. Melyek azon értelmi tulajdonságok, melyekkel a tanítónak
bírnia kell? 2
6. Melyek azon erkölcsi tulajdonok, melyekkel a tanítónak
bírnia kell? 3
A tanítóképezés.
7. Hol nyerik a tanítói pályára készülő egyének kiképeztetésöket? 3
8. Mi szükséges arranézve, hogy valaki a tanítóképző intézetbe fölvétethessék? 3
9. Mitől függ a tanítóképezés sikere? 4
10. Mire kell a tanítóképző intézet nevelési rendszerének irányulnia? 4
11. Mire kell a tanítóképző intézet tanítási rendszerének irányulnia? 4
12. Melyek a tanítóképző intézetben kötelező tantárgyak? 5
13. Mely tudományok képezik a tanítóképző intézetnek legfontosabb és leglényegesebb tanszakát? 5
A népiskola (elemi tanoda.)
14. Mi a népiskola? 5
15. Mi a népiskolának föladata? 6
16. Kik állíthatnak és tarthatnak fon népiskolákat? 6
17. Mi szükséges arra, hogy a népiskola föladatát megoldhassa? 6
18. Mit várhat a családtól a népiskola? 6
19. Mit várhat a községtől a népiskola? 6
20. Mit várhat az egyháztól a népiskola? 7
21. Mit várhat az államtól a népiskola? 7
22. Mit várhatnak viszont a népiskolától a család, község, egyház és állam? 7
23. Mik szolgálnak a népiskola föladatának megoldására eszközül? 7
24. Mely ismeretekre és tapasztalatokra kell az okszerű nevelésnek támaszkodnia? 7
AZ EMBER.
25. Mi az ember? 8
I.
Az emberi test.
26. Hányféle alkatrészekből áll az emberi test? 8
27. Mirevalók a csontok? 8
28. Mit kell tudnunk a csontok természetéről? 9
29. Hogyan legjobb a testnek puha részeit beosztani? 9
30. Mit kell a szervekről nevelési szempontból tudnunk? 9
A) A táplálkozás szervei.
31. Miből áll a táplálkozás? 9
32. Melyek a vérkeringés szervei? 10
33. Melyek a légzésnek szervei? 11
34. Melyek az emésztésnek szervei? 11
35. Melyek az elválasztásnak szervei? 12
B) A mozgás szervei.
36. Melyek a mozgás szervei? 13
C) Az érzés szervei.
37. Melyek az érzésnek szervei? 13
38. Mi a látásnak szerve? 13
39. Mi a hallásnak szerve? 13
40. Mi a szaglásnak szerve? 15
41. Mi az izlésnek szerve? 15
42. Mi a tapintásnak szerve? 16
D) A beszéd szervei.
43. Melyek a beszédnek szervei? 16
II.
Az emberi lélek.
44. Mi a lélek? 17
A) Az elme vagy ismerőtehetség.
45. Mi az elme vagy ismerőtehetség? 17
I) A szemlélőtehetség.
46. Mi a szemlélőtehetség? 17
a) A külszemlélőtehetség.
47. Mi a külszemlélőtehetség? 18
48. Mit értünk a figyelem alatt? 18
49. Mik vannak a külérzék első fejlődésére befolyással? 18
b) A belszemlélőtehetség.
50. Mi a belszemlélőtehetség? 19
2) Az emlékező- vagy visszalétesítő-tehetség.
51. Mi az emlékező- vagy visszalétesítő-tehetség? 19
a) Az emlékezet.
52. Mi az emlékezet vagy emle? 19
53. Hányfélekép történhetik a képzetek fölujítása? 20
54. Mi a képzettársítás? 20
55. Hányféle módon társulhatnak a képzetek? 21
56. Melyek a jó emlékezetnek tulajdonai? 21
57. Mik vannak az emlékezetre befolyással? 21
b) A képzelem.
58. Mi a képzelem? 21
59. Hányféleképen működik a képzelem? 22
60. Melyek az egészséges, melyek a beteges képzelemnek szüleményei? 22
61. Mik vannak a képzelemre befolyással? 22
3) A gondolkodó-tehetség.
62. Mi a gondolkodó-tehetség? 23
I. Az értelem.
63. Mi az értelem? 23
a) A fogalmat-alkotó tehetség.
64. Mit tesz fogalmat alkotni? 23
65. Hogyan alkotunk valamely tárgyról fogalmat? 23
66. Hányféle szempontból vizsgálhatjuk a fogalmakat? 24
67. Milyen lehet a fogalom tartalmára nézve? 24
68. Hányféle lehet a fogalom terjedékére nézve? 24
69. Milyen lehet a fogalom minőségére nézve? 24
70. Milyen lehet a fogalom más fogalmakhoz való viszonyára nézve? 24
71. Mik vannak a fogalmat-alkotó tehetségre befolyással? 25
72. Mit tesz érteményezni? 25
73. Mire kell az érteményezés gyakorlásában vigyáznunk? 26
74. Mit tesz osztályozni? 26
75. Mit értünk a felosztás alatt? 27
76. Mit értünk a részelés alatt? 27
b) Az itélő-tehetség.
77. Mit tesz itélni? 27
78. Hányféle szempontból vizsgálhatjuk az itéleteket? 28
79. Hogyan osztályozzuk az ítéleteket önmagukra nézve? 28
80. Hogyan osztályozzuk az ítéleteket egymáshoz való viszonyukra nézve? 28
81. Mik vannak az itélőtehetségre befolyással? 29
82. Mik lehetnek a téves vagy hibás ítéletek kútforrásai? 29
c) A következtető-tehetség.
83. Hányféle szempontból vizsgálhatjuk a következtetést? 29
84. Mit tesz következtetni? 30
85. Milyen lehet a következtetés nemére nézve? 30
86. Milyen lehet a következtetés nyelvbeli alakjára nézve? 30
87. Minek van a következtető-tehetségre befolyása? 30
88. Mit tesz okoskodni? 31
89. Hányféle módja van az okoskodásnak? 31
90. Melyek az okoskodásnak törvényei? 31
91. Mi a vitatkozás? 31
92. Mely következtetéseket nevezünk hibásaknak? 33
93. Mikép származnak hibás következtetések? 33
II. Az ész.
94. Mi az ész? 33
95. Hányféle irányban működik az ész? 34
96. Mik az eszmék? 34
97. Hány forrása van az eszméknek? 34
98. Mi a hit? 34
Elmei különbségek.
99. Egyformák-e az emberek elmére nézve? 35
100. Melyek az elmei gyöngeségek? 35
101. Melyek az elmei jelességek? 35
102. Mi az elmeháborodás? 36
B) Az érzőtehetség.
103. Mi az érzőtehetség? 36
I) Az érzéki érzőtehetség.
104. Mi az érzéki-érzőtehetség? 37
105. Hányféle szempontból osztályozhatók az érzéki érzetek? 37
106. Mik vannak az érzéki érzőtehetség fejlődésére befolyással? 38
2) A kedélyi-érzőtehetség vagyis a kedély.
107. Mi a kedélyi-érzőtehetség vagyis a kedély? 38
108. Hányfélék lehetnek az érzelmek minőségökre nézve? 38
109. Hányfélék lehetnek az érzelmek nemökre nézve? 38
110. Hányfélék lehetnek az érzelmek erejökre nézve? 39
111. Mik vannak a kedély fejlődésére vagyis a szívnek művelődésére befolyással? 39
C) A vágytehetség.
112. Mi a vágytehetség? 40
1) Az ösztön.
113. Mi az ösztön? 41
114. Mik vannak az ösztönre befolyással? 41
2) Az akarat.
115. Mi az akarat? 41
116. Miben nyilatkozik az akaratnak ereje? 42
117. Miben nyilatkozik az akaratnak tökélye? 43
118. Mik vannak az akarat fejlődésére befolyással? 43
A NEVELÉS.
119. Mit tesz nevelni? 44
120. Hol van a nevelésnek és tanításnak első nyoma? 44
121. Miként fejlődött az ókorban a nevelés és tanítás? 45
122. Milyen jelentősége van a nevelés és tanítás történetében
Krisztus föllépésének? 46
123. Milyenek voltak amaz iskolák, melyek a Kr. utáni első századokban keletkeztek? 46
124. Milyen lendületet nyert a nevelés és tanítás Nagy-Károly
idejétől kezdve? 47
125. Milyen befolyással volt a nevelés és tanítás ügyére a reformáció ? 48
126. Kik léptek föl a szótudományosság ellen? 49
127. Miből lehet minden nevelési rendszert megismerni? 49
128. Melyek az ismertebb téves nevelési rendszerek?50
129. Ki tanítja a valódilag jó nevelésnek rendszerét?50
130. Mi a keresztény nevelésnek célja? 52
131. Mit kell az isteni kegyelemről nevelési szempontból tudnunk? 52
132. Mit kell a szoktatásról nevelési szempontból tudnunk? 52
133. Mit kell a példáról nevelési szempontból tudnunk? 53
134. Mit kell az oktatásról nevelési szempontból tudnunk? 53
135. Kiknek kell a gyermeknevelést végrehajtaniok? 53
136. Lehet-e a nevelésnek kezelésére bizonyos szabályokat föl
állítani? 54
137. Hányfélék a nevelés szabályai? 54
138. Mely általános szabályokat kell a nevelésben szem előtt
tartanunk? 54
139. Hány irányban kell a nevelésnek a növendékre hatnia? 55
I.
A testi nevelés.
140. Pontos-e az embernek testi nevelése? 55
A) Az órás.
141. Mit értünk ovás alatt a testi nevelés tekintetében? 56
142. Mit kell a levegőről nevelési szempontból tudnunk? 56
143. Mit kell a ruházatról nevelési szempontból tudnunk? 57
144. Mit kell a tisztaságról nevelési szempontból tudnunk? 57
145. Mit kell a táplálékról nevelési szempontból tudnunk? 57-
146. Mit kell a növendékek tartózkodási helyéről nevelési
szempontból tudnunk? 58
147. Mit kell a világosságról nevelési szempontból tudnunk? 58
148. Mit kell a mozgásról nevelési szempontból tudnunk? 59
149. Mit kell a nyugalomról nevelési szempontból tudnunk? 59
150. Mit kell a kedélyállapotról nevelési szempontból tudnunk ? 59
151. Mely szervek igényelnek óvási szempontból különös
figyelmet? 60
152. Kiknek kell leginkább a gyermekre ovólag hatniok? 60
B) Az ápolás.
153. Mit értünk az ápolás alatt a testi nevelés tekintetében? 61
154. Miket kell az újszülöttnek ápolását illetőleg szem előtt
tartanunk? 61
155. Miket kell a csecsemőnek ápolását illetőleg szem előtt
tartanunk? 62
156. Miket kell a kisdednek ápolását illetőleg szem előtt tartanunk? 63
157. Miket kell a gyermeknek ápolását illetőleg szem előtt
tartanunk? 64
158. Mire kell a beteg növendék ápolását illetőleg ügyelnünk? 64
159. Kiknek kötelessége a gyermekek ápolása? 65
C) A gyakorlás.
160. Mit értünk - a testi nevelés tekintetében - a gyakorlás alatt? 65
161. Miképen járjunk el a tisztaság-, rend-, mértékletesség- és
illemességre való szoktatásban? 66
162. Mirevaló a növendéknek testi edzése? 66
163. Mikép kell a növendék testi edzését illetőleg eljárnunk? 67
164. Mik szolgálnak a testi erőknek, vagyis az izmoknak
gyakorlására? 68
165. Fontos dolog-e a nevelésben az érzékműszerek képezése? 68
166. Mi szükséges a beszédműszerek képezésére nézve? 68
167. Kiknek kötelessége a növendék erőinek gyakorlás által való képezése? 69
168. Mivel kell a növendéknek testi nevelését kiegészíteni? 69
II.
A szellemi nevelés.
169. Hány irányban kell a nevelésnek a szellemre hatnia? 69
A) Az elme képezése.
170. Szükséges-e az elmét feljeszteni? 69
I) A szemlélő-tehetség képezése.
171. Mik szolgálhatnak a külszemlélőtehetség gyakorlására
anyagul? 70
172. Mik a külszemlélőtehetség képezésének eszközei? 70
173. Miket kell az érzékműszerek képezésében szem előtt tartanunk? 70
174. Mit tegyünk arranézve, hogy a gyermekeket figyelmezéshöz szoktassuk? 71
175. Mily befolyással van a tudvágy a szemlélőtehetség fejlődésére? 71
176. Mit kell tudnunk a belszemlélőtehetség képezésére nézve? 72
2) Az elme képezése.
177. Mik szolgálhatnak az elme gyakorlására anyagul? 73
178. Miben áll az emléztetés? 73
179. Miben áll a megértetés? 73
180. Miben áll az ismételtetés? 73
3) A képzelem képezése.
181. El szabad-e a nevelőnek a képzelem müvelését hanyagolnia? 74
182. Mik szolgálhatnak a képzelem gyakorlására anyagul? 74
183. Mik a képzelem gyakorlásának eszközei? 75
184. Mikép óhatjuk meg a képzelmet az elfajulástól? 75
4) A fogalmat-alkotó-tehetség képezése.
185. Mik szolgálhatnak a fogalmat-alkotó-tehetség gyakorlására anyagul? 76
186. Hogyan gyakorolhatjuk a gyermekeket az érzéki fogalmak szerzésében? 76
187. Hányfélekép gyakorolhatjuk a gyermekeket az észfogalmak szerzésében? 77
188. Mit kell tennünk arranézve, hogy a növendék helyesen tanuljon érteményezni? 78
5) Az itélő-tehetség képezése.
189. Mik szolgálhatnak az itélő-tehetség gyakorlására anyagul
és eszközül? 78
6) A következtető-tehetség képezése.
190. Mi szolgál a következtető-tehetség gyakorlására anyagul
és eszközül? 79
7) Az észnek képezése.
191. Mi van az észtehetség fejlődésére befolyással? 80
B) Az érző-tehetség képezése.
192. Mit kell az érző-tehetségről nevelési szempontból tudnunk? 80
I) Az érzéki érző-tehetség képezése.
193. Mely teendőink vannak az érzéki-érzőtehetség képezésére nézve? 80
2) A kedély- vagy szivképezés.
194. Miket kell a kedélynek vagy szívűek nemesítésére nézve szem előtt tartanunk? 81
195. Mi szükséges az igazságérzelem müvelésére nézve? 82
196. Mi szükséges a szépérzet müvelésére nézve? 82
197. Mi szükséges az erkölcsi-érzelem vagy a lelkiismeret művelésére nézve? 83
198. Mi szükséges a szemérmesség érzelmének képezésére
nézve? 83
199. Mi szükséges a becsületérzet ápolására nézve? 83
200. Mi szükséges a jogérzet müvelésére nézve? 84
201. Mi szükséges a kötelességérzet ápolására nézve? 84
202. Mi szükséges a vallási-érzelem fejlesztésére nézve? 85
203. Mi szükséges a tisztelet és kegyelet érzelmének ápolására
nézve? 85
204. Mi szükséges a részvét érzelmének fejlesztésére nézve? 86
205. Mi szükséges a hála érzelmének ápolására nézve? 86
206. Mi szükséges a hazaszeretet vagyis a hazafiság érzelmének feljesztésére nézve? 86
207. Mit kell az indulatokról nevelési szempontból tudni? 87
208. Mit kell a félelemről nevelési szempontból tudni? 87
209. Mit kell a haragról tudnunk? 88
210. Mit kell a szenvedélyről tudnunk? 88
211. Mit kell az önzésről tudnunk? 89
C) A vágytehetség képezése.
212. Pontos-e a vágytehetség képezése, vagyis az erkölcsi nevelés? 89
1) Az ösztön nemesítése.
213. Mit kell az ösztönről nevelési szempontból tudnunk? 89
214. Mit kell az utánzási ösztönről tudnunk? 90
215. Mit kell a munkássági ösztönről tudnunk? 90
216. Mit kell a társalgási ösztönről tudnunk? 91
217. Mit kell az élvvágyról tudnunk? 91
218. Mit kell a birvágyról tudnunk? 91
219. Mit kell az uralom vágyról tudnunk? 92
2) Az akarat nemesítése.
220. Mit kell a jellemről nevelési szempontból tudnunk? 92
221. Mit kell az erényről nevelési szempontból tudnunk? 93
222. Hányféleképen hathat a nevelés az akaratra? 93
223. Mi szükséges arranézve, hogy a hiterkölcsi oktatás irányadólag hasson az akaratra? 94
224. Mi szükséges arranézve, hogy a törvények irányadólag
hassanak az akaratra? 94
225. Mi szükséges arranézve, hogy a jutalmak és büntetések
irányadólag hassanak az akaratra? 94
226. Menynyiben hatnak erősítőleg az akaratra a gyakorlás és
szoktatás? 95
227. Melyek azon erények, melyekhez a növendéket kiválólag
szoktatni kell? 95
228. Hogyan szoktatjuk a növendéket valamely erényhez? 95
229. Melyek a növendékeknek közönségesebb erkölcsi hibáik? 96
230. Mikép orvosoljuk a növendéknek valamely erkölcsi hibáját? 96
A TANÍTÁS.
231. Mit tesz tanítani? 97
232. Hányfélék a tanítás szabályai? 97
I.
Általános tanítástan.
233. Mi az általános tanítástan? 97
A) Az iskolának külszervezete.
234. Mi tartozik az iskolának külszervezetéhöz? 98
235. Milyen hely legalkalmasabb iskolának? 98
236. Milyen legyen a tanszoba? 98
237. Mik tartoznak a népiskola fölszereléséhöz? 98
B) Az iskolának belszervezete.
238. Mi tartozik az iskolának belszervezetéhöz? 99
I) Az iskolai fegyelem.
239. Mit értünk az iskolai fegyelem alatt? 99
240. Melyek a jó fegyelemnek tulajdonai? 99
241. Miben nyilatkozik a fegyelem? 100
a) A hiterkölcsi nevelés.
242. Szükséges-e, hogy a gyermekek hiterkölcsi nevelésére az
iskolában is gond fordíttassák? 100
b) Az iskolai rendtartás.
243. Mi tartozik az iskolai rendtartáshoz? 100
244. Mire köteles a tanító az iskolalátogatást illetőleg? 100
245. Mire köteles a tanító a tanidőt illetőleg? 101
246. Mire köteles a tanító az egyes tanulók helyének kijelölését illetőleg? 101
247. Mire köteles a tanító a tanszereket illetőleg? 102
248. Miből áll a rendre való felügyelés? 102
249. Mi teendője van a tanítónak az iskola-látogatási jegyzőkönyvet illetőleg? 102
250. Mire legyen tekintettel a tanító a vigyázók, rendezők és
kihallgatók alkalmazásánál? 102
251. Mi a rendezők és kihallgatók tiszte? 103
c) A csendnek főntartása.
252. Mely szabályokat tartsunk szem előtt a csendre vonatkozólag? 103
d) A figyelemnek föntartása.
253. Mit kell a figyelemre vonatkozólag tudnunk? 104
e) A szorgalomra való serkentés.
254. Mit kell a szorgalomra vonatkozólag tudnunk? 104
255. Mit tegyünk arranézve, hogy a tanulók szorgalmát fölébreszszük és föntartsuk? 105
256. Hogyan gerjeszthetünk a gyermekek lelkében tanuláskedvet? 105
257. Mit kell a szorgalomjegyekről tudnunk? 105
258. Mit kell a szorgalmi naplóról tudnunk? 106
A fegyelemtartásnak főbb eszközei.
259. Melyek a fegyelemtartásnak főbb eszközei? 106
a) A tanító szeretetrevalósága és tekintélye.
260. Mi által szerezheti meg a tanító a tanulók szeretetét és
bizalmát? 106
261. Mikép szerezhet magának a tanító tanítványai előtt tekintélyt? 107
b) A szülök és elüljárók közreműködése.
262. Mi által biztosíthatja magának a tanító a szülőknek? 107
egyházi- és világi elüljáróknak közreműködését a jó fegyelem föntartására? 107
c) Az iskolai törvények (fegyelmi szabályok).
268. Mit kell az iskolai törvényeket vagy fegyelmi szabályokat illetőleg tudnunk? 107
d) A szoktatás.
264. Mit kell a szoktatásról tudnunk? 108
265. Mely szabályokat tartsunk a szoktatást illetőleg szem
előtt? 108
e) A jutalmazás és büntetés.
266. Mit kell a jutalmazásról és büntetésről tudnunk? 109
267. Hányfélék lehetnek a jutalmazási és büntetési eszközök? 109
268. Mit kell a jutalmazást illetőleg tudni? 109
269. Mit kell a büntetést illetőleg tudni? 110
270. Melyek a büntetés nemei? 112
271. Mit kell különösen a dorgálásról tudni? 112
272. Mit kell különösen a testi fenyítésről tudni? 113
f) Az iskolai vizsgálatok.
273. Mit kell az iskolai vizsgálatokról tudnunk? 114
274. Miből áll a rögtönzött vizsgálat? 114
275. Mit kell tudnunk az ünnepélyes vizsgálatot illetőleg? 114
g) A tanulók osztályozása.
276. Mit értünk a tanulók osztályozása alatt? 116
h) Az érdemsorozat.
277. Mi az érdemsorozat? 117
278. Mikép készítendő az érdemsorozat? 117
2) A tanmód.
279. Mit értünk a tanmód és a tanmodor alatt? 118
280. Mik adatnak elő a módszertanban? 118
a) A tanelvek.
281. Mely általános elvek tartandók meg az elemi tanitásban? 118
282. Szükséges-e, hogy tanításunkat vallásos szellem hassa át
283. Mit tesz a tanítást a tanulók erejéhöz mérni? 119
284. Mit tesz a tanítást meggyőzővé és alapossá tenni? 120
285. Mit tesz a tanítást érdekessé vagy vonzóvá tenni? 120
286. Mit tesz a tanítást összefüggővé tenni? 121
287. Mit tesz a tanítást munkálkodtatóvá tenni? 121
288. Mit tesz a tanítást életrehatóvá, vagyis gyakorlativá tenni? 122
b) A tanterv.
289. Mivel foglalkozik a tanterv? 122
1) A népiskola tantárgyai.
290. Mely tárgyak adandók elő a népiskolában? 123
2) A tantárgyak terjedelme.
291. Miket kell tekintetbe vennünk annak megállapításánál,
hogy mily terjedelemben adjuk az egyes tárgyakat elő? 123
3) A tananyag fölosztása.
292. Miket kell a tananyagnak osztályok szerénti fölosztásában szem előtt tartani? 123
á) A leckerend vagy óraterv.
293. Mirevaló a leckerend? 124
294. Mi szolgálhat csendes foglalkozás anyagául? 124
c) A tanmenet.
295. Mit értünk a tanmenet alatt? 125
296. Hányféle lehet a tanmenet? 126
297. Mely tanmenet felel meg az elemi tanítás természetének? 126
d) A tanalak.
298. Mit nevezünk tanalaknak? 126
g99. Miből áll az előadó vagy közlő tanalak? 126
300. Miből áll az érzékeltés? 127
301. Miből áll az előmutatás? 127
302. Miből áll az előmondás? 127
303. Miből áll az elbeszélés? 128
304. Miből áll a leirás? 128
305. Mirevaló a magyarázás? 128
306. Mirevaló a bizonyítás? 129
307. Mely tárgyaknál alkalmazzuk a közlő tanalakot? 130
308. Miből áll a kérdező vagy önkifejtő tanalak? 130
309. Mi képezi a kérdező tanalak lényegét? 131
310. Mily tulajdonságokkal kell a kérdéseknek bírniok? 131
311. Mikép kell a gyermekek feleletével bánunk? 131
312. Mely tárgyaknál alkalmazzuk leginkább a kérdező tanalakot? 132
313. Mely tanalak alkalmazandó az elemi tanításban? 133
e) A tanítói hangulat.
314. Mit értünk a tanítói hangulat alatt? 133
f) A föladatok.
315. Mirevalók a föladatok? 134
316. Hányfélék lehetnek a föladatok? 134
g) A taneszközök.
317. Mit kell a taneszközöket illetőleg tudtunk? 135
II.
Részletes tanítástan.
318. Mi a részletes tanítástan? 135
A) A hitoktatás.
319. Mi a hitoktatásnak célja? 135
320. Kiket illet a hitoktatás kezelése? 136
321. Jelen kell-e lennie a tanítónak a hitoktató előadásán? 136
322. Mihez tartsa magát a hitoktató előadása alatt a tanító? 136
323. Mit tegyen a tanító a hitoktatás után? 137
324. Miképen járjon el a tanító a hitoktató által kijelölt lecke
betanultatásában? 137
325. Mi kívántatik olyan tanítótól, kinek iskolájában rendes
hitoktató nincsen? 138
B) A nyelvoktatás.
326. Fontos tantárgy-e a nyelvoktatás? 138
327. Hányféle iránya lehet a nyelvoktatásnak? 139
328. Mily irányban kell az elemi nyelvoktatásnak vezettetnie? 139
329. Mik a nyelvérzék művelésének legfontosabb eszközei? 139
330. Szabad-e az elemi nyelvoktatásnak a nyelvérzék képezése
mellett a nyelvtanulmányoztatást egészen mellőznie? 140
331. Hány fő ága van az elemi nyelvoktatásnak? 140
I) A beszéd- és értelemgyakorlatok.
(Szemléltető oktatás.)
332. Mit nevezünk beszéd- és értelemgyakorlatnak, vagy szemléltető oktatásnak? 141
333. Ki alapítá meg a szemléltető oktatást? 141
334. Miként fejlődött a szemléltető oktatás? 142
335. Egyezők-e korunkban a nézetek a szemléltető oktatás föladatára nézve? 142
336. Mi a beszéd- és értelemgyakorlatoknak föladata? 144
337. Mit kell a beszéd- és értelemgyakorlatok vezetésében kiválólag szem előtt tartani? 144
338. Mik használandók a szemléltetéshöz taneszközökül? 144
339. Miért kell ovakodnunk a szemléltetésben túlságosan kiterjeszkedni? 145
340. Szükséges-e, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatokat is rendezzük? 146
341. Mi által tehetjük a beszéd- és értelemgyakorlatokat életrehatókká? 146
342. Mit tegyünk arranézve, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok általa gyermekek beszélő tehetségét folytonosan
képezzük? 147
343. Mit tegyünk arranézve, hogy a beszéd- és értelemgyakorlatok alakilag is képzőkké váljanak? 147
344. A népiskola mely osztályaiban kezelendők a beszéd- és értelemgyakorlatok önállólag? 147
345. Mily tanmenetben dolgozható föl a beszéd- és értelemgyakorlatok tananyaga? 148
346. Mily módon vezethetjük az egyes beszéd- és értelem gyakorlatokat? 149
347. Mi lehet szemléltetés közben a beszélgetés tárgya? 150
348. Jelölhetők-e a beszéd- és értelemgyakorlatok alapján
célirányos föladatok? 151
2) Az olvasási oktatás.
349. Mit nevezünk olvasási oktatásnak? 151
350. Törődtek-e a régibb idők tanítói az olvasás tanításának
módszerével? 152
351. Ki alapítá meg a hangoztatási módszert? 152
352. Mily hatással voltak Graser és Jacotot az olvasás tanítására? 153
353. Mely módszer van jelenleg leginkább alkalmazásban? 153
354. Hogyan tanították ezelőtt az írást? 154
355. Miként fejlődött az Írástanítás? 154
356. Ki találta föl az ütenyirási tanmódot? 155
357. Miként tanítják jelenleg az irást? 155
358. Hány foka van a népiskolai olvasási oktatásnak? 155
a) A készséggel-olvasás.
359. Mit kell az olvasási oktatásnak első fokán elérnünk? 156
360. Mit kell a készséggel-olvasás tanításában szem előtt tartani? 156
361. Mik lehetnek a betűhangok tiszta kiejtésének akadályai? 156
362. Mik lehetnek a hibás és darabos olvasásnak okai? 157
363. Alkalmazható-e a készséggel-olvasás gyakorlása közben a
karban vagy csoportosan való olvastatás? 157
364. Menynyiben kell törekednünk az olvasási oktatás első fokán az olvasottakat megértetni? 158
365. Mely tanmenetben tanítandó a készséggel-olvasás? 158
366. Mit kell az irási és hangoztatási előgyakorlatok által
elérnünk? 158
367. Mikép járunk el az egyes kisbetűk íratása- és olvastatásában? 160
368. Mint vezetendő az egyes nagybetűk íratása és olvastatása? 160
369. Meddig gyakorlandó a gépies készséggel való olvasás? 161
370. Mely föladatok alkalmazhatók az olvasási oktatás első
fokán? 161
b) Az értelemmel-olvasás.
371. Mit kell az olvasási oktatás második fokán elérnünk? 161
372. Miket kell az értelemmel-olvasás tanításában szem előtt
tartanunk? 161
373. Szükséges-e az olvasási oktatás második fokán az olvasmányok tárgyalására valamely általános tanmenetet megállapítani? 162
374. Miből áll az előkészítés? 163
375. Miből áll a megértetés? 163
376. Miből áll a példányszerű előolvasás? 163
377. Miből áll az olvasás gyakoroltatása? 163
378. Miből áll a kikérdezés? 164
379. Miből áll a személyek és körülmények jellemeztetése? 164
380. Mely föladatok alkalmazhatók az olvasási oktatás második fokán? 165
c) A szépolvasás.
381. Mit kell az olvasási oktatás harmadik fokán elérnünk? 165
382. Miket kell a szépolvasás tanításában szem előtt tartanunk? 165
383. Szükséges-e az olvasási oktatás harmadik fokán az olvasmányok tárgyalására általános tanmenetet megállapítani? 166
384. Miként vezettetik a szépolvasás tanításánál az egyes olvasmányok tárgyalása? 166
385. Mely föladatok alkalmazhatók az olvasási oktatás harmadik fokán? 167
Kéziratok olvastatása.
386. Minek kiegészítéséül tekintendő a kéziratok olvastatása? 167
3) A nyelvgyakorlatok.
387. Minő irányban vezették kezdetben a nyelvoktatást az
elemi iskolában? 167
388. Minő hatása volt a nyelvoktatás fejlődésére Becker
rendszerének? 168
389. Mely nézet uralkodik jelenleg a nyelvoktatás tekintetében? 168
390. Miként fejlődött a helyesírási oktatás? 169
391. Miként fejlődött a fogalmazási oktatás? 169
392. A nyelvoktatásnak mely nemét nevezzük nyelvgyakorlatoknak? 170
393. Miket kell a nyelvgyakorlatok vezetésében szem előtt tartanunk? 170
394. Mely nyelvszabályokat kell a népiskolában a tanulókkal közölni? 170
395. Mi által tehetjük a nyelvoktatást szemléltetővé? 171
396. Föl lehet-e a népiskolában közlendő nyelvszabályokat
magukkal a gyermekekkel is födöztetni? 171
397. Mi által ügyesíthetjük a tanulókat a fölfődözött szabályok alkalmazásában? 171
398. Nyújtanak-e a nyelvgyakorlatok alkalmat a lelki tehetségek öszhangzatos fejlesztésére? 172
399. A népiskola mely osztályaiban kezelendők a nyelvgyakorlatok önállólag? 172
400. Mik képezhetik a nyelvgyakorlatok anyagát? 172
401. Mely nyelvgyakorlatok vehetők a népiskola első osztályában? 173
402. Mely nyelvgyakorlatok vehetők a népiskola második osztályában? 174
403. Mely nyelvgyakorlatok vehetők a népiskola harmadik osztályában? 174
404. Mely nyelvgyakorlatok vehetők a népiskola negyedik osztályában? 175
405. Mely nyelvgyakorlatok vehetők a népiskola ötödik és hatodik osztályában? 175
406. Miként járunk el az egyes nyelvgyakorlatok vezetésében? 176
407. Mit kell a másoltatásról helyesírási szempontból tudnunk ? 177
408. Mit kell a tollba-mondásról helyesírási szempontból tudnunk? 177
409. Mit kell az iratjavításról helyesírási szempontból tudnunk? 177
410. Mi szükséges a fogalmazási gyakorlatok vezetésében? 179
411. Mily eljárást követünk a fogalmazványok egyes nemeinek
begyakoroltatásában? 179
412. Mit kell az iratjavításról fogalmazási tekintetben tudnunk? 180
C) A menynyiségtani oktatás.
413. A tanításnak mely nemét nevezzük menynyiségtani oktatásnak? 181
414. Mit kell a menynyiségtani oktatásban kiválóan szem előtt
tartani? 181
I) A számtani oktatás.
415. Hányféle számolás van? 182
416. Miként állott a számvetési oktatás a Pestalozzi előtti
korban? 183
417. Miként fejlődött a számvetési oktatás Pestalozzi korában? 183
418. Miként fejlődött a számvetési oktatás korunkban? 184
419. Mivel kezdjük a számvetési oktatást? 184
420. Mire kell a fejszámolási gyakorlatok vezetésében különösen ügyelnünk? 185
421. Önállólag kezelendő-e a számtani oktatás a népiskolának minden osztályában? 185
422. Mely tanalak felel meg legjobban a számvetés természetének és a számtani oktatás föladatának? 185
423. Miképen vezethetjük az egyes számolási leckéket az 1-100. terjedő számkörben? 186
424. Gyakorolhatnak-e befolyást egyes iskolai körülmények az
első számolási gyakorlatok menetére és terjedelmére? 188
425. Miképen vezethetjük az egyes számolási leckéket a 100-on
fölül terjedő számkörben? 188
426. Hányfélék lehetnek általában a számvetési föladványok? 189
427. Mitől függ a gyakorlati vagyis alkalmazott számföladatok helyes megfejtése? 190
2) A mértani oktatás.
428. Miként fejlődött a mértani oktatás Pestalozzi kora előtt
és után? 191
429. Miként áll korunkban a mértani oktatás? 191
430. Hazánkban el van-e a mértani oktatás törvény által rendelve? 192
431. Hány fő folyamra (kurzus) osztható a mértani oktatás? 192
432. Mely előkészítő gyakorlatok vehetők a népiskola alsó
osztályaiban a mértani oktatáshoz? 192
433. Mely mértani gyakorlatok vehetők a népiskola felső osztályaiban? 193
434. Miként vezethetők a mértani oktatás előgyakorlatai? 193
435. Mikép vezethetők a mértani oktatás egyes leckéi? 194
436. Mire kell a mértani föladványok megválasztásában tekintettel lenni? 194
D) A közhasznú ismeretekben való oktatás.
437. Mely ismereteket nevezünk közhasznúaknak 194
438. Miként fejlődött a közhasznú ismeretekben való oktatás? 195
439. Miket kell a közhasznú ismeretekben való oktatásnál
szem előtt tartani? 195
I) A földrajzi oktatás.
440. Mily nézetben volt Pestalozzi a földrajzi oktatás tekintetében? 195
441. Miként fejlődött a földrajzi oktatás a 19. század elejétől kezdve? 195
442. Miként áll korunkban a földrajzi oktatás? 197
443. Mely osztályokban nyer a földrajzi oktatás külön órákat? 197
444. Hány fő folyamra osztható a földrajzi oktatás? 197
445. Mit kell a szülőföld ismertetésénél szem előtt tartani? 197
446. Mit kell a hazának ismertetésénél szem előtt tartanunk? 198
447. Mit kell az általános földrajzi ismeretek közlésében szem
előtt tartanunk? 198
448. Mit kell a földképekről tudni? 198
449. Mikép osztható fel a földrajzi oktatásnak egész anyaga
a népiskola osztályai közt? 199
450. Mely tanmenetben eszközöltetik a szülőföld vagy lakhely
ismertetése? 201
451. Mely tanmenetben eszközöltetik a hazának ismertetése? 203
452. Mely tanmenetben közlendők az általános földrajzi ismeretek? 204
453. Miképen vezethetjük az egyes földrajzi leckéket? 204
454. Mely föladatok jelölhetők a földrajzi oktatás alapján? 205
2) A történeti oktatás.
455. Mióta adatik a népiskolákban történeti oktatás? 205
456. Miként fejlődött a történeti oktatás Pestalozzi elveinek
alkalmazása folytán? 206
457. Mely osztályokban nyer a történeti oktatás külön órákat? 207
458. Hány folyama van a történeti oktatásnak? 207
459. Miket kell a történeti oktatásnál szem előtt tartanunk? 207
460. Mely teendők vannak a történeti oktatást illetőleg a népiskola egyes osztályaiban? 208
461. Miképen tárgyaljuk az egyes történeti leckéket? 209
462. Mivel kell a hazai történeti oktatást kiegészíteni? 209
463. Mely föladatok jelölhetők a történeti oktatás alapján? 209
3) A terményrajzi oktatás.
464. Mióta képezi a népiskola tantárgyát a terményrajzi oktatás? 211
465. Miként áll jelenleg a terményrajzi oktatás? 212
466. Külön ágát képezi-e a népiskolai oktatásnak az embertan? 213
467. Mely osztályokban nyer a terményrajzi oktatás külön órákat? 213
468. Miket kell a népiskolában a terményrajzi oktatást illetőleg szem előtt tartanunk? 213
469. Miképen vezethetjük az egyes terményrajzi leckéket? 214
470. Mivel kell a terményrajzi oktatást kiegészíteni? 215
471. Mely föladatok jelölhetők a terményrajzi oktatás alapján? 215
4) A természettani oktatás.
472. Mióta adatik a népiskolában természettani oktatás? 215
473. Miként áll korunkban a természettani oktatás? 216
474. Mely osztályokban kezeltetik önállólag a természettani
oktatás? 217
475. Miket kell a népiskolában a természettani oktatást illetőleg szem előtt tartanunk? 217
476. Mik veendők a természettani oktatás anyagául? 217
477. Miként vezethetjük az egyes természettani leckéket? 218
478. Mily föladatok adhatók a természettani oktatás alapján? 219
E) A hasznos és gyönyörködtető ügyességekben való tanítás.
479. Mely ügyességeket nevezhetünk hasznosaknak vagy gyönyörködtetőknek? 219
480. Miket keli a hasznos és gyönyörködtető ügyességekre való
tanításnál szem előtt tartani? 219
1) A szépírás tanítása.
481. Mit kell a népiskolában a szépirási oktatás által elérnünk? 219
482. Mely tanmód felel meg legjobban a szépirási oktatás
céljának? 220
483. Mire kell a szépirási oktatásnál vigyáznunk? 220
2) A rajzolás tanítása.
484. Régóta tanítják-e a népiskolában a rajzolást? 220
485. Miképen fejlődött korunkban rajztanítás? 221
486. Ki van-e a szorosabb értelemben vett rajzolás-tanítás
a népiskolában kötelező tárgyul jelölve? 222
487. Mire kell a rajzolás tanításában ügyelni? 222
488. Mely fokokon kell a rajzolás tanítását a népiskolában
kezelni? 223
3) Az énektanítás.
489. Jogosult önállással bír-e az énektanítás a népiskolában? 223
490. Miként állott régebben az énektanítás? 224
491. Miként fejlődött korunkban az énektanítás? 224
492. Miként áll nálunk az énektanítás? 225
493. Miket kell az énektanítás vezetésében szem előtt tartani? 225
494. Mely teendőink vannak az énektanítást illetőleg a népiskola egyes osztályaiban? 226
4) A testgyakorlás tanítása.
495. Miként állott a testgyakorlat tanítása a régieknél? 226
496. Miként áll jelenleg a testgyakorlat tanítása? 227
497. Kötelező tárgyul tanítandó-e a testgyakorlás a népiskolában? 227
498. Mely testgyakorlatok vehetők a népiskola tanulóival? 227
5) A munkatanítás.
499 Miként fejlődött a munkatanítás? 228
500. Mi a munkatanításnak föladata a népiskolában? 228
501. Mit kell a női kézimunkákban való tanítás által a leánytanodákban elérni? 230
502. Mihez kell magát a női kézimunkák tanítójának tartani? 230
A NÉPNEVELÉS TÖRTÉNETÉBŐL.
503. A népnevelés a chinaiaknál 232
504. Az indusoknál 233
505. A perzsáknál 234
506. Az egyptomiaknál 235
507. A görögöknél általában 236
508. A spártaiaknál 236
509. Az atheneieknél 237
510. A kiválóbb görög paedagogok 238
511. A rómaiaknál 238
512. Az izraelitáknál 239
513. A keresztényeknél 241
514. A népiskola keletkezése 241
515. Az első népiskolák tantárgyai 242
516. A realismus befolyása 242
517. A religió híveinek befolyása 243
518. Rousseau 245
519. A philantropisták befolyása 246
520. Pestalozzi 247
521. A tanítóképző intézetek keletkezése 248
522. A népnevelés jelene 249
523. A századunk első felében kivált tanügybarátok és tanférfiak 250
524. Korunk kiválóbb tanügybarátai és tanférfiai 250
525. A magyar népnevelés történetéből: Az Árpádok kora 251
526. A mohácsi vész utáni kor 252
527. A jelenkor 253
FÜGGELÉK
528. Miket tartsanak a tanítóképző intézetekből kikerült egyének
szem előtt? 225
529. Mely testületekkel és egyéniségekkel jön a tanító állásánál fogva érintkezésbe? 255
530. Mely mellékfoglalkozások férnek össze a tanítónak fontos
hivatásával? 257
531. Mik szolgálhatnak a tanítónak önművelésére eszközül? 257
Tanítói értekezletek 258

Bárány Ignác

Bárány Ignác műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bárány Ignác könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem