| Előszó (Huszár István) | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A pataki tanítóképzés kialakulásának feltételei | 7 |
| A hazai tanítóképzés alakulásának főbb vonásai | 8 |
| Sárospatak, a város | 22 |
| A kollégium | 23 |
| A pataki tanítóképzés fejlődésének általános jellemzői | 28 |
| A kollégiumi nevelésben megvalósuló tanítóképzés - a tanítóképzés mint járulékos feladat (XVI. század közepe-1857) | 31 |
| Tanítóképzés: általános képzés | 31 |
| A kollégium és a társadalom | 33 |
| A tanárok | 38 |
| A tanulók | 50 |
| A tanítás anyaga | 58 |
| A tanítás módszere | 65 |
| A szervezeti élet | 69 |
| Küzdelem az önálló tanítói szakképzés megindításáért | 78 |
| A kollégiumi középfokú tanítóképző (1857-1869) | 85 |
| Az önálló tanítóképzés megindulása | 85 |
| A tanítói szakképzés néhány sajátos pataki vonása | 87 |
| A tanárok | 95 |
| A tanulók | 102 |
| A tanítás anyaga | 107 |
| A nevelés-oktatás fontosabb jellemzői és módszerei | 112 |
| A tanítóképző működésének főbb vonásai | 118 |
| A kollégiumi tanítóképzés megszűnése | 122 |
| Az első állami tanítóképző intézet (1869-1929) | 126 |
| Az állami tanítóképző munkájának megindítása | 126 |
| Az állami tanítóképzés néhány jellemzője | 131 |
| A tanárok | 134 |
| A tanulók | 147 |
| A tanítás anyaga | 151 |
| A tanítási módszer | 155 |
| Az intézeti nevelés-oktatás sajátosságai | 160 |
| A nevelés-oktatás általános jellemzői | 160 |
| A nevelés-oktatás egyéb jellemzői | 165 |
| A nevelés-oktatás eszközei és fórumai | 173 |
| A gyakorlati képzés | 180 |
| Tanulói öntevékenység, ifjúsági egyesületek | 187 |
| Az 1918-19-es események hatása az iskola életére | 192 |
| Tanfolyamok, továbbképzések | 197 |
| A tanítóképzés korszerűsítésének néhány törekvése | 201 |
| A képzés tárgyi feltételeinek alakulása | 204 |
| A második református tanítóképző intézet (1929-1950) | 210 |
| A tanítóképző átadása egyházi kezelésbe | 210 |
| Az egyházi jelleg érvényesülése | 215 |
| Szervezeti változások a képzésben | 219 |
| A tanárok | 221 |
| A tanulók | 239 |
| A tanítás tartalma | 242 |
| A tanítás módszere | 244 |
| A nevelés-oktatás és képzés sajátosságai | 249 |
| A nevelés általános jellemzői | 249 |
| Korszerű demokratikus nevelés | 255 |
| Az oktatás néhány vonása | 258 |
| A gyakorlati képzés | 262 |
| Tanulói öntevékenység, ifjúsági egyesületek | 267 |
| Társadalmi nyitottság | 276 |
| Az intézet szervezeti egységei | 277 |
| A második világháború hatása az intézeti munkára | 280 |
| Vélemények az intézeti nevelő-oktató és képző munkáról | 284 |
| A második állami tanítóképző (1950-1959) | 287 |
| A pataki tanítóképző államosítása | 287 |
| Az államosított tanítóképző fontosabb törekvései | 288 |
| A tanárok | 291 |
| A tanulók | 298 |
| A tananyag | 301 |
| A nevelés-tanítás módszere | 303 |
| A nevelés-oktatási tevékenység sajátosságai | 307 |
| Munkatervezés | 307 |
| Nevelési feladatok és területek | 307 |
| Nevelési színterek | 311 |
| A gyakorlati képzés | 313 |
| Módszertani munkaközösségek | 317 |
| Az ifjúsági mozgalmi munka | 318 |
| A diákotthon | 319 |
| Foglalkozás a gyakorlóévesekkel | 320 |
| A hagyományok útján | 324 |
| A képző kapcsolata a társadalommal | 327 |
| Az 1956-os események hatása | 328 |
| A múltból a jövő felé | 329 |
| A pataki tanítóképző helye a magyar művelődésben | 330 |
| Függelék | 337 |
| Az önálló tanítóképző intézet nevelői | 337 |
| A tanulói létszám alakulása az önálló tanítóképzőben | 341 |
| Az állam és a református egyház közötti egyezmények | 345 |
| Szerződés (1869) | 345 |
| Szerződés (1929) | 349 |
| A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levele a sárospataki református liceum átvétele tárgyában | 352 |
| A pataki tanítóképzés bibliográfiája | 353 |
| A kollégiumi és intézeti tanítóképzéssel kapcsolatos iskolai kiadványok | 353 |
| A tanítóképzéssel kapcsolatos művek, tanulmányok, cikkek | 359 |