1.034.226
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Tanuljuk meg a C++ programozási nyelvet 24 óra alatt - CD-vel
| Kiadó: | Kiskapu Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 537 oldal |
| Sorozatcím: | Tanuljuk meg 24 óra alatt |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 19 cm |
| ISBN: | 978-963-9637-38-2 |
| Megjegyzés: | CD-melléklettel. Fekete-fehér ábrákkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Csupán 24, egy óra vagy még rövidebb idő alatt elvégezhető lecke után képesek leszünk C++ nyelvű programokat írni. A leckék egymásra épülnek, közérthetőek és lépésről lépésre vezetnek, hogy az alapoktól kezdve sajátíthassuk el a C++ programozás művészetét.A lépésről lépésre haladó gyakorlatok gondosan végigvezetnek bennünket a leggyakrabban felmerülő problémákon és feladattípusokon.
A kérdések és válaszok minden fejezet végén segítenek ellenőrizni a tudásunkat.
A megjegyzések és tippek rövidebb módszerekre és megoldásokra világítanak rá, illetve segítenek kikerülni a lehetséges nehézségeket.
Tartalom
| BEVEZETÉS A C++ PROGRAMOZÁSI NYELVBE | |
| Kezdő lépések | |
| Előkészületek a programozáshoz | 3 |
| A C++ nyelvjárásai (C++, ANSI C++, ISO C++ és a Windows) | 4 |
| A fordító telepítése és beállítása | 5 |
| Telepítés a CD-ről | 6 |
| A Borland C++BuilderX fordító beállítása | 6 |
| Fordítás a Borland C++BuilderX-szel | 8 |
| A fordítóprogram és a szövegszerkesztő | 9 |
| Fordítás és linkelés | 10 |
| Fordítás az integrált fejlesztői környezetben | 10 |
| Linkelés (összeszerkesztés) | 11 |
| A fejlesztési ciklus | 11 |
| HELLO.CPP - Az első C++ programunk | 13 |
| Fordítási hibák | 15 |
| Kérdések és válaszok | 16 |
| Gyakorlatok | 16 |
| Kvíz | 17 |
| Feladatok | 17 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 17 |
| Egy C++ program részei | |
| Mitől lehet jó választás a C++ nyelv | 19 |
| Procedurális, strukturált és objektum-központú programfejlesztés | 21 |
| A C++ nyelv és az objektum-központú programozás | 22 |
| Beágyazás (encapsulation) | 23 |
| Öröklődés és újrahasznosítás | 23 |
| Többalakúság (polimorfizmus) | 24 |
| Egy egyszerű program részei | 24 |
| Az #inculde utasítás vizsgálata | 25 |
| Elemzés soronként | 26 |
| Megjegyzések | 28 |
| A megjegyzések típusai | 28 |
| Megjegyzések használata egy egyszerű programban | 29 |
| Függvények | 30 |
| Függvényhívások | 31 |
| Függvények használata | 32 |
| Függvényparaméterek használata | 33 |
| Kérdések és válaszok | 34 |
| Gyakorlatok | 35 |
| Kvíz | 35 |
| Gyakorlatok | 35 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 35 |
| Változók és állandók | |
| Mi az a változó? | 37 |
| Memóriafoglalás | 38 |
| Az egész számok (Integer) mérete | 39 |
| Signed és unsigned | 40 |
| Alapvető változótípusok | 41 |
| Egy változó meghatározása | 42 |
| A kis- és nagybetűk eltérő jelentéséről | 42 |
| Kulcsszavak | 43 |
| Egynél több változó megadása egyszerre | 44 |
| Értékek hozzárendelése a változókhoz | 44 |
| Typedef | 45 |
| Mikor használjunk short és mikor long típust | 47 |
| Előjel nélküli egészek túlcsordulása | 47 |
| Az előjeles egészek körbefordulása | 48 |
| Állandók | 49 |
| Lineáris állandók | 49 |
| Nevesített (symbolic) állandók | 50 |
| Állandó bevezetése a #define kulcsszóval | 50 |
| Állandó bevezetése a const kulcsszóval | 51 |
| Felsorolt (enumerated) állandók | 51 |
| Kérdések és válaszok | 52 |
| Gyakorlatok | 53 |
| Kvíz | 53 |
| Feladatok | 53 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 54 |
| Kifejezések és utasítások | |
| Utasítások | 55 |
| Üres helyek | 56 |
| Összetett utasítások | 56 |
| Kifejezések | 57 |
| Operátorok | 58 |
| Értékadó operátor | 58 |
| Matematikai operátorok | 59 |
| Matematikai és értékadó operátorok kombinálása | 60 |
| Növelés és csökkentés | 60 |
| Előtag (prefix) és utótag (postfix) operátorok | 61 |
| Precedencia, avagy a műveletek végrehajtási sorrendje | 63 |
| Egymásba ágyazott zárójelek összetett kifejezésekben | 64 |
| Relációs operátorok | 65 |
| Az if utasítás | 66 |
| Az else ág | 67 |
| Összetettebb if konstrukciók | 68 |
| Kapcsos zárójelek használata egymásba ágyazott if utasítások esetén | 70 |
| A logikai operátorokról bővebben | 73 |
| Logikai ÉS | 73 |
| Logikai VAGY | 74 |
| Logikai NEM | 74 |
| Relációk precedenciája | 74 |
| Bővebben az igazság természetéről | 75 |
| Kérdések és válaszok | 76 |
| Gyakorlatok | 76 |
| Kvíz | 76 |
| Feladatok | 77 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 77 |
| Függvények | |
| Mi is az a függvény? | 79 |
| A függvények deklarálása és definiálása | 81 |
| Függvények deklarálása | 81 |
| Függvények definiálása | 83 |
| Függvények megadása: összegzés | 84 |
| Változók használata függvényeken belül | 85 |
| Helyi változók | 86 |
| Globális változók | 88 |
| A függvények argumentumai | 89 |
| Függvényhívás mint paraméter | 89 |
| A paraméterek egyben helyi változók is | 90 |
| Értékek visszaadása függvényből | 92 |
| Függvények alapértelmezett paraméterei | 95 |
| Függvények túlterhelése | 97 |
| Inline függvények | 98 |
| A függvények és a verem | 101 |
| Kérdések és válaszok | 103 |
| Gyakorlatok | 104 |
| Kvíz | 104 |
| Feladatok | 105 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 105 |
| Vezérlési szerkezetek | |
| Ciklusszervezés | 107 |
| A ciklusok őse: a goto utasítás | 107 |
| Miért ne használjuk a goto utasítást? | 108 |
| A while ciklus | 108 |
| Bonyolultabb while utasítások | 109 |
| A continue és a break | 111 |
| while(1) - végtelen ciklusok | 113 |
| A do...while ciklus | 114 |
| A for ciklus | 117 |
| Inicializáció, vizsgálat, léptetés | 117 |
| Összetettebb for ciklusok | 119 |
| Halmozott inicializáció és léptetés | 119 |
| Üres utasítások a for ciklusfejben | 120 |
| Üres for ciklus | 122 |
| Egymásba ágyazott ciklusok | 123 |
| A switch utasítás | 124 |
| Kérdések és válaszok | 126 |
| Gyakorlatok | 127 |
| Kvíz | 127 |
| Feladatok | 127 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 128 |
| OSZTÁLYOK | |
| Alapvető osztályok | |
| Mi a típus? | 131 |
| Új típus létrehozása | 132 |
| Osztályok és tagok | 132 |
| Osztályok deklarálása | 133 |
| Osztályok nevezéktana | 134 |
| Objektum definiálása | 134 |
| Osztályok és objektumok | 135 |
| Osztályok tagjainak elérése | 135 |
| Privát és publikus hozzáférés | 136 |
| Osztálymetódusok létrehozása | 138 |
| Konstruktorok és destruktorok, avagy az objektumok létrehozása és törlése | 140 |
| Alapértelmezett konstruktorok | 141 |
| A fordító által biztosított konstruktor | 141 |
| Kérdések és válaszok | 144 |
| Gyakorlatok | 144 |
| Kvíz | 144 |
| Feladatok | 145 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 145 |
| Az osztályokról - mélyebben | |
| Konstans tagfüggvények | 147 |
| Felület és megvalósítás | 148 |
| Hová tegyük az osztály-deklarációt és a metódus-definíciókat? | 149 |
| Helyben kifejtett (inline) megvalósítás | 150 |
| Osztályok beillesztése más osztály adattagjaiként | 152 |
| Kérdések és válaszok | 157 |
| Gyakorlatok | 158 |
| Kvíz | 158 |
| Feladatok | 158 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 159 |
| MEMÓRIAKEZELÉS | |
| Mutatók | |
| A mutatók és használatuk megértése | 163 |
| A memóriacím tárolása a mutatókban | 167 |
| Mutatónevek | 169 |
| A közvetett elérés operátor, avagy mutatók közvetett használata | 169 |
| Mutatók, címek és változók | 170 |
| Adatok manipulálása a mutatók használatával | 170 |
| A mutatókban tárolt címek vizsgálata | 172 |
| Miért jó mutatókat használni? | 174 |
| A verem (stack) és a dinamikus memória (heap) | 175 |
| A new kulcsszó használata | 176 |
| A delete kulcsszó használata | 177 |
| A memóriaszivárgás elkerülése | 179 |
| Kérdések és válaszok | 180 |
| Gyakorlatok | 181 |
| Kvíz | 181 |
| Feladatok | 181 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 182 |
| A mutatók kifinomult használata | |
| Obektumok létrehozása a memóriában | 183 |
| Objektumok törlése | 184 |
| Adattagok elérése mutatókon keresztül | 185 |
| Adattagok a dinamikus memóriában | 186 |
| A this mutató | 188 |
| Gazdátlan vagy "lógó" mutatók | 190 |
| Konstans mutatók | 191 |
| Konstans mutatók és konstans tagfüggvények | 191 |
| Konstans this mutatók | 193 |
| Kérdések és válaszok | 193 |
| Gyakorlatok | 194 |
| Kvíz | 194 |
| Feladatok | 194 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 194 |
| Hivatkozások | |
| Mi az a hivatkozás (referencia)? | 195 |
| Hivatkozások létrehozása | 196 |
| A "címe" operátor alkalmazása hivatkozásokra | 197 |
| A swap() javítása mutatók segítségével | 203 |
| A swap() újabb megvalósítása hivatkozásokkal | 204 |
| Kvíz | 210 |
| Feladatok | 210 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 211 |
| A hivatkozásokról és mutatókról - mélyebben | |
| Hatékonyabb a cím szerinti paraméterátadás | 213 |
| Mutassunk konstansra | 217 |
| Hivatkozások, mint a mutatók kényelmes alternatívái | 219 |
| Mikor használjunk hivatkozásokat, és mikor mutatókat? | 221 |
| Ne adjunk vissza megszűnt objektumra mutató hivatkozást! | 222 |
| A dinamikus memóriaterületen létrehozott objektumra mutató hivatkozás visszaadása | 223 |
| Mutató, mutató, kié a mutató? | 226 |
| Kérdések és válaszok | 227 |
| Gyakorlatok | 227 |
| Kvíz | 227 |
| Feladatok | 228 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 228 |
| HALADÓ ESZKÖZÖK | |
| A függvények kifinomultabb használata | |
| Túlterhelt tagfüggvények | 231 |
| Alapértelmezett értékek használata | 234 |
| Hogyan válasszunk a túlterhelés és az alapértelmezett értékek használata között? | 236 |
| Konstruktorok túlterhelése | 236 |
| Objektumok inicializálása | 237 |
| A másoló konstruktor | 237 |
| Kérdések és válaszok | 242 |
| Gyakorlatok | 243 |
| Kvíz | 243 |
| Feladatok | 243 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 243 |
| Operátorok túlterhelése | |
| Hogyan terhelhetünk túl operátorokat | 245 |
| Írjuk meg az inkrementáló függvényt | 247 |
| A postfix (utótag) inkrementáló operátor túlterhelése | 248 |
| A prefix és a postfix közötti különbség | 248 |
| operator+ | 251 |
| Az operator+ túlterhelése | 252 |
| Az operátortúlterhelés korlátai | 254 |
| Mit célszerű túlterhelni? | 254 |
| operator= | 254 |
| Konverziós operátorok | 258 |
| Az int() operátor | 260 |
| Kérdések és válaszok | 261 |
| Gyakorlatok | 262 |
| Kvíz | 262 |
| Feladatok | 262 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 263 |
| Tömbök | |
| Mi az a tömb? | 265 |
| A tömbök elemei | 266 |
| Tömbök túlírása | 268 |
| Kerítésoszlop hibák | 268 |
| Tömbök előkészítése | 269 |
| Objektumtömbök | 270 |
| Többdimenziós tömbök | 272 |
| Többdimenziós tömbök inicializálása | 273 |
| Néhány szó a memóriahasználatról | 275 |
| Mutatótömbök | 276 |
| Dinamikus memóriában tárolt tömbök deklarálása | 278 |
| Tömb mutatója és mutatók tömbje | 278 |
| Mutatók és tömbnevek | 279 |
| Dinamikus memóriában létrehozott tömbök törlése | 281 |
| Karaktertömbök | 282 |
| Az strcpy() és az strncpy() függvények | 284 |
| Karakterlánc-osztályok | 286 |
| Kérdések és válaszok | 287 |
| Gyakorlatok | 287 |
| Kvíz | 287 |
| Feladatok | 288 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 288 |
| ÖRÖKLŐDÉS ÉS TÖBBALAKÚSÁG | |
| Az öröklődés | |
| Mi az az öröklődés? | 291 |
| Öröklődés és származtatás | 292 |
| Modellezzük az öröklődést az Állatok Országával | 293 |
| A származtatás szintaxisa | 294 |
| Privát vagy védett? | 296 |
| Konstruktorok és destruktorok | 298 |
| Paraméterek átadása a báziskonstruktoroknak | 300 |
| Függvények felülbírálata | 305 |
| Túlterhelés vagy felülírás? | 307 |
| A bázisosztály metódusainak elfedése | 307 |
| A bázismetódus meghívása | 309 |
| Kérdések és válaszok | 311 |
| Gyakorlatok | 311 |
| Kvíz | 311 |
| Feladatok | 311 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 312 |
| A többalakúság és a származtatott osztályok | |
| A virtuális függvényekkel megvalósított többalakúság | 313 |
| Hogyan működnek a virtuális függvények | 318 |
| Nem juthatsz innen amoda | 319 |
| Szeletelés (slicing) | 320 |
| Virtuális destruktorok | 322 |
| Virtuális másoló konstruktorok | 322 |
| A virtuális függvények költségei | 326 |
| Kérdések és válaszok | 326 |
| Gyakorlatok | 327 |
| Kvíz | 327 |
| Feladatok | 327 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 328 |
| A többalakúság kifinomult használata | |
| Problémák az egyszeres öröklődéssel | 329 |
| Elvont adattípusok | 334 |
| Üres virtuális függvények | 338 |
| Az üres virtuális függvények megvalósítása | 342 |
| Az elvonatkoztatás összetett hierarchiája | 345 |
| Mely típusok elvontak? | 349 |
| Kérdések és válaszok | 350 |
| Gyakorlatok | 351 |
| Kvíz | 351 |
| Feladatok | 351 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 352 |
| Láncolt listák | |
| Láncolt listák és egyéb struktúrák | 353 |
| Esettanulmány a láncolt listák használatáról | 355 |
| A felelősség átruházása | 355 |
| Az alkotórészek | 355 |
| Mi a láncolt listák tanulsága? | 364 |
| Kérdések és válaszok | 365 |
| Gyakorlatok | 366 |
| Kvíz | 366 |
| Feladatok | 366 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 366 |
| KÜLÖNLEGESSÉGEK | |
| Különleges osztályok, függvények, mutatók | |
| Statikus tagváltozók | 369 |
| Statikus tagfüggvények | 372 |
| Egymást tartalmazó osztályok | 374 |
| A tartalmazott osztály tagjainak elérése | 380 |
| A tartalmazott osztály elérésének korlátozása | 380 |
| A tartalmazás költsége | 381 |
| Érték szerinti és hivatkozás szerinti másolás | 381 |
| Baráti viszonyban levő osztályok | 381 |
| Baráti viszony függvények között | 382 |
| Függvénymutatók | 382 |
| Rövidített írásmód | 386 |
| Függvénymutatók tömbje | 386 |
| Függvénymutatók áadása más függvényeknek | 389 |
| A typedef használata függvénymutatókkal | 391 |
| Tagfüggvényekre vonatkozó mutatók | 394 |
| Tagfüggvényekre vonatkozó mutatókból álló tömbök | 397 |
| Kérdések és válaszok | 400 |
| Gyakorlatok | 400 |
| Kvíz | 400 |
| Feladatok | 401 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 401 |
| Az előfeldolgozó | |
| Az előfeldolgozó és a fordító | 403 |
| A köztes állapot mentése | 404 |
| A #define direktíva használata | 404 |
| A #define használata állandókkal kapcsolatban | 405 |
| A #define és az #ifdef használata vizsgálatok végzésére | 405 |
| Az #else direktíva | 406 |
| Beszúrás és annak vezérlése | 407 |
| Szimbólumok definiálása a parancssorban | 409 |
| A meghatározottság megszüntetése | 409 |
| Feltételes fordítás | 409 |
| Makróként megvalósított függvények | 410 |
| Mi ez a rengeteg zárójel? | 411 |
| Makrók, függvények, sablonok | 413 |
| Karakterláncok kezelése | 414 |
| A szöveggé alakító (stringizing) operátor | 414 |
| Az összefűző operátor | 414 |
| Előre meghatározott makrók | 415 |
| Az assert() beépített makró | 416 |
| Nyomkövetés és assert() makró segítségével | 418 |
| A makrók mellékhatásai | 418 |
| Osztályinvariánsok | 420 |
| Köztes értékek kiíratása | 425 |
| Nyomkövetési szintek | 426 |
| Kérdések és válaszok | 432 |
| Feladatok | 433 |
| Kvíz | 433 |
| Gyakorlatok | 433 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 434 |
| Objektum-orientált elemzés és tervezés | |
| A fejlesztési ciklus | 435 |
| Egy riasztórendszer szimulációja | 436 |
| Koncepcióterv | 437 |
| Elemzés és az igények felmérése | 437 |
| Magas és alacsony szintű tervezés | 438 |
| Egyéb objektumok | 439 |
| Milyen osztályaink lesznek? | 439 |
| Hogyan jelezzük a riasztásokat? | 440 |
| Eseményhurkok | 441 |
| PostMaster: egy esettanulmány | 443 |
| Mérj kétszer, vágj egyszer | 444 |
| Oszd meg és uralkodj | 444 |
| Üzenetformátum | 445 |
| Az osztályok kezdeti terve | 446 |
| Egy vagy több kiindulópontú hierarchia | 447 |
| Interfészek tervezése | 449 |
| Prototípus létrehozása | 450 |
| A 80/80-as szabály | 451 |
| A PostMasterMessage osztály tervezése | 452 |
| Az alkalmazásfejlesztői interfész | 452 |
| Programozás nagy csoportokban | 454 |
| A tervezési folyamattal kapcsolatos szempontok | 454 |
| Tervezési döntések | 455 |
| Mikor hozzunk döntéseket? | 455 |
| Munka a vezérlőprogramokkal | 456 |
| Kérdések és válaszok | 463 |
| Gyakorlatok | 463 |
| Kvíz | 463 |
| Feladatok | 464 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 464 |
| Sablonok | |
| Mik azok a sablonok? | 465 |
| A sablon példányosítása | 466 |
| A sablon definíciója | 466 |
| Sablontípus használata | 474 |
| A szabványos sablonkönyvtár | 480 |
| Kérdések és válaszok | 481 |
| Gyakorlatok | 481 |
| Kvíz | 481 |
| Feladatok | 482 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 482 |
| Kivételek, hibakezelés és néhány tanácsadás | |
| Programhibák, tévesztések, kódmegromlás | 483 |
| Váratlan események kezelése | 485 |
| Kivételek | 485 |
| Hogyan valósítsuk meg a kivételkezelést? | 486 |
| A try és catch blokkok használata | 491 |
| A kivételek elkapása | 491 |
| Több catch megadása | 492 |
| HIvatkozás elkapása - többrétegűség a kivételkezelésben | 492 |
| Hogyan írjunk professzionális minőségű programokat? | 496 |
| Zárójelek | 497 |
| Hosszú sorok | 498 |
| A switch utasítások | 498 |
| A program szövege | 498 |
| Azonosítónevek | 499 |
| A nevek betűzése és a nagybetűk kérdése | 499 |
| Megjegyzések | 500 |
| Hozzáférés | 501 |
| Osztálydefiníciók | 501 |
| Beemelendő állományok | 501 |
| assert() | 502 |
| const | 502 |
| További források | 502 |
| Hol kapunk segítséget és tanácsokat | 502 |
| Ajánlott olvasmányok | 503 |
| Kérdések és válaszok | 504 |
| Gyakorlatok | 504 |
| Kvíz | 504 |
| Feladatok | 504 |
| Válaszok a kvízkérdésekre | 504 |
| Függelékek | |
| A bináris és a hexadecimális számrendszerek | 507 |
| Gyakran használt kifejezések | 519 |
| Tárgymutató | 531 |
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.