| Bevezető | 5 |
| Erdei Ferenc: A mezőgazdasági népesség gazdasági-társadalmi viszonyainak alakulása a felszabadulás után | 11 |
| A mezőgazdasági népesség gazdasági-társadalmi viszonyainak országos alakulása | 13 |
| A mezőgazdasági népesség települési viszonyai | 13 |
| A mezőgazdasági lakoság aránya az összes népességben | 16 |
| A birtokmegoszlás és a foglalkozási viszonyok | 18 |
| A termelőszövetkezeti parasztság rétegződése | 22 |
| A mezőgazdaság termelési értéke és ágazatok közötti megoszlása | 24 |
| A mezőgazdasági népesség jövedelmének alakulása | 33 |
| A mezőgazdaság gazdasági-társadalmi viszonyainak területi differenciálódása | 37 |
| A mezőgazdasági lakosság aránya, és az agrárnépsűrűség megyénként | 37 |
| A mezőgazdasági termelés szintje és összetétele megyénként | 39 |
| A tulajdon- és foglalkozási viszonyok megyénkénti differenciálódása | 42 |
| A mezőgazdasági társadalmi viszonyok területi típusai | 44 |
| A változások fő irányai és fő formái | 47 |
| Hegedűs András: A mai falu és a falusi munkaviszonyok szociológiai vizsgálatáról | 53 |
| A mai falu és a szociológiai kutatás | 55 |
| A mai falu és a szociológiai kutatáson? | 55 |
| A faluszociológia időszerűsége és megváltozott funkciói | 57 |
| A szociológiai kutatás módszereiről | 60 |
| A faluszociológia kutatási területe. A falu lakossága és az egységes parasztosztály | 61 |
| A falu jelenlegi strukturális tagozódása | 64 |
| Az iparosodás hatása a falu társadalmi viszonyaira | 67 |
| Változások a családformában és a szomszédsági viszonyokban | 68 |
| Faluszociológiai kutatás az MTA szociológiai kutató csoportjában | 69 |
| A falusi munkaviszonyokban bekövetkezett változások szociológiai vizsgálatáról | 74 |
| A falusi munkaviszonyokban bekövetkezett változások | 74 |
| A szövetkezeti munkaviszonnyal összefüggő szociológiai problémák | 78 |
| A szakmák és munkakörök társadalmi értékelésének jelentősége | 85 |
| A háztáji gazdaságokban végzett munka néhány szociológiai problémája | 87 |
| A bérért végzett munka növekedése a faluban | 89 |
| Mór Aladárné: A parasztság létszáma, jövedelme és fogyasztása | 96 |
| A mezőgazdasági tulajdonviszonyok, a parasztság létszáma | 97 |
| A mezőgazdasági tulajdonviszonyok átalakulása | 97 |
| A mezőgazdasági tulajdonviszonyok sajátos formái | 99 |
| Társadalmunk osztályszerkezetének átalakulása, a parasztság létszáma | 100 |
| A parasztság jövedelme és fogyasztása | 104 |
| A munkás-alkalmazotti és paraszti népesség jövedelmének és fogyasztásának összehasonlítása | 108 |
| A kettős jövedelmű családok helyzete | 111 |
| Szántó Miklós - Fukász György: A falu kulturális viszonyainak vizsgálatáról | 115 |
| A művelődési viszonyok vizsgálatának kiinduló alapjai | 119 |
| A falu kulturális helyzete a fogyasztás oldaláról | 132 |
| A falusi kulturális-művelődési viszonyok fejlődésének problémái | 139 |
| Az iskolázottság helyzete | 139 |
| A falusi értelmiség | 140 |
| A közművelődés demokratizálása | 141 |
| Szakmunkáskérdés | 141 |
| A kulturális fejlődés tartalma és korszerűsége | 142 |
| Kulturális tipológia | 143 |
| Kiss Albert: Vizsgálatok a falusi fiatalságról | 145 |
| A vizsgálat jellege, köre és módszere | 148 |
| Az adatgyűjtés módja és a megfigyelés köre | 148 |
| Az adatfelvétel kísérleti jellege és a levont következtetések korlátozott érvénye | 150 |
| Az adatgyűjtés fő kérdéscsoportjai | 152 |
| Az összeírás anyagának általános jellemző adatai | 153 |
| A falusi fiatalság társadalmi-foglalkozási elhelyezkedése | 155 |
| A fiatalok származása és az ehhez viszonyított foglalkozásváltozás alakulása | 155 |
| A fizikai dolgozó származású fiatalok társadalmi foglalkozási átrétegződése | 158 |
| A paraszti származású fiatalság foglalkozásváltozásának sajátos tendenciái | 162 |
| A fiatalság foglalkozási összetétele népgazdasági ágak szerint | 166 |
| A fiatalok házasságkötésének összefüggése társadalmi helyzetváltozásukkal | 167 |
| A falusi fiatalság pályaválasztása, szakképzése és továbbtanulása | 170 |
| A fiatalság iskolai végzettsége | 170 |
| Az alapfokú szakképzettség megszerzése és a legkedveltebb szakmák | 173 |
| A középiskola és az egyetemi tanulmányok folytatásának jellemző adatai | 178 |
| A falusi fiatalság kapcsolata a faluval mint lakó- és munkahellyel | 182 |
| A helyben dolgozó, a munkába eljáró és az elköltözött fiatalok aránya | 182 |
| Az elköltözés jellemző körülményei | 189 |
| A mezőgazdasági származású fiatalok kapcsolata a falujukkal | 189 |
| Főbb következtetések | 193 |
| Zsarnóczai Sándor: Az agrár értelmiség helyzetéről | 195 |
| Kik sorolhatók az agrár értelmiség közé? | 197 |
| Az agrár értelmiség helyzete | 198 |
| A mezőgazdasági szakembert igénylő munkakör társadalmi értékelése | 199 |
| A mezőgazdaság agrármérnök-ellátottsága | 203 |
| Az agrár értelmiség anyagi és szociális helyzete | 206 |
| Az agrár szakemberek helye a falu társadalmi életében | 210 |
| Az agrár értelmiség feladatai | 211 |
| Az agrár értelmiség megítélésének alapja | 211 |
| Az alapvető és legújabb termelési módszerek alkalmazása | 213 |
| Az eredményes munkához szükséges idő | 215 |
| A szakember és a termelőszövetkezeti tagság kapcsolata | 216 |
| Az agrár szakember feladatai a falu átalakulásában | 217 |
| Csizmadia Ernő - Wirth Ádám - Zsarnóczai Sándor: A falu politikai viszonyainak és a parasztság politikai tudatának vizsgálatáról | 219 |
| A falusi politikai viszonyok és a politikai tudat vizsgálatának formái és helyzete | 221 |
| A falusi politikai viszonyok vizsgálatának fontossága | 224 |
| A falu politikai viszonyait meghatározó tényezők vizsgálatáról | 227 |
| A falusi pártszervezetek | 227 |
| A párt befolyásának alakulása falun | 230 |
| A falusi társadalmi élet szervezettsége | 232 |
| A termelőszövetkezeti gazdálkodás és a falusi politikai viszonyok | 233 |
| Az ellenséges nézetek, az ellenséges politikai befolyások vizsgálatáról | 241 |
Folytatás Microsoft-tal