Tanulmányok a munkajog jövőjéről

Tartalom

Dr. Horváth István: ELŐSZÓ 11
Dr. Nagy László: A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE ÉS JELLEGE, A KOLLEKTÍV
SZERZŐDÉS SZEREPE 13
Dr. Kiss György: A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS SZERKEZETE ÉS JELLEGE, A KOLLEKTÍV
SZERZŐDÉS RENDELTETÉSE ÉS HATÁSA A MUNKAJOG JOGFORRÁSI
RENDSZERÉBEN 31
I. A munkajog jogforrási rendszerének jellege 31
II. A munkajogi szabályozás szerkezete 37
III. A munkajogi szabályozás jellege 43
IV. A kollektív szerződés rendeltetése és hatása a munkajog jogforrási rendszerében 46
Dr. Prugberger Tamás: A KOLLEKTÍV MUNKAJOG INTÉZMÉNYEI, A MUNKAVÁLLALÓI
ÉRDEKKÉPVISELETI ÉS PARTICIPÁCIÓS JOGOK TARTALMA, MECHANIZMUSA ÉS
ÉRVÉNYESÜLÉSE A JOGHARMONIZÁCIÓS JOGALKOTÁSI KÖVETELMÉNYEK
TÜKRÉBEN 49
1. A kollektív munkajog intézményrendszere 49
1.1. A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban 49
1.2. A kollektív munkajog rendszere az új magyar jogi szabályozásban 50
1.3. Összegző jellemzés 50
2. A munkavállalói érdekképviselet és az érdekegyeztetés a koalíciós jog keretei között 52
2.1. A koalíciós szervezetek szerveződési struktúrája és az érdekegyeztető (koalíciós) tárgyalások rendszerének nyugat-európai modellje 52
2.2. A koalíciós szervezetek és az érdekegyeztetési tárgyalási rendszer hazai
szabályozása 54
2.2.1. Általános észrevétel 54
2.2.2. A szakszervezetek 55
2.2.3. A munkáltatói érdekképviseleti szervezetek 55
2.2.4. A magyar érdekegyeztetési rendszer a gazdasági munkajogban és a közszolgálatban - hiányosságok és megoldási kísérletek 56
a) Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban 56
b) Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén 61
2.2.5. A munkavállalói érdekvédelem mai problémái, a kormányok és a szakszervezetek szerepe 62
3. A kollektív szerződés 66
4. A kollektív érdekviták és a munkaküzdelem 68
5. A munkavállalói részvétel a vállalati-üzemi vezetésben 69
5.1. Áttekintés 69
5.2. A munkavállalói részvételi jog a gazdasági társaság vezető testületeiben 70
5.3. Az üzemi tanácsrendszer és az üzemi megállapodás 71
5.3.1. Az üzemi tanácsrendszer főbb jellemzői a nyugat-európai EU-tagállamokban 71
a) Az egyes tagállamok üzemi tanácsrendszerei 71
b) Az európai üzemi tanács 74
5.3.2. Az üzemi tanács-rendszer a magyar munkajogi szabályozásban 75
a) Általános jellemzés 75
b) Az üzemi tanács hatásköre a hatályos Mt. szerint 75
c) Az üzemi tanács hatáskörének bővítésére irányuló elképzelések 78
d) Az üzemi tanács működése 80
e) Az üzemi megállapodás 81
f) Az Európai Üzemi Tanács magyar adaptálása 83
A kollektív munkajog szabályozásának a technikájához 83

Dr. Berke Gyula: A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOGBAN,
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MUNKAVÁLLALÓK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS A VELÜK VALÓ KONZULTÁCIÓ ÁLTALÁNOS KERETEINEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2002/14/EK
IRÁNYELVRE 85
Bevezetés; a kollektív munkajog az európai közösségi jogban 85
I. A munkavállalói részvétel eszméjének történeti fejlődése 87
II. A Tanács 1994. szeptember 14-i 94/45/EK irányelve az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról a közösségi szintű vállalatokban és vállalatcsoportokban 94
III. A tájékoztatás és konzultáció intézménye egyes munkáltatói döntések esetében 102
III.1. Tájékoztatás és konzultáció a csoportos létszámcsökkentés
intézményrendszerében 102
III.2. Tájékoztatás és konzultáció az ún. munkajogi jogutódlás körében 103
III.3. A munkavállalói részvétel a munkavédelem körében 105
III.4. Konzultációs jogok a részmunkaidős és határozott időtartamú foglalkoztatással kapcsolatban 106
III.5. Összegző megállapítások 107
IV. Javaslatok a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció általános
kereteiről 108
IV.1. A Javaslat jogalapja, célja, általános jellemzői 108
IV.2. A Javaslat alkalmazási köre (személyi és tárgyi hatálya) 109
IV.3. A tájékoztatás és konzultáció tárgyköre és az eljárás 110
IV.4. A Javaslat egyéb rendelkezései és értékelése 111
IV.5. Az Európai Parlament és a Bizottság módosított javaslata a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció általános kereteinek megállapításáról szóló irányelvről 111
V. A 2002/14/EK irányelv a közösségi munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció általános kereteinek megállapításáról 113
V.1. Kiindulópont: az 1998-as Javaslat, valamint az azzal kapcsolatos állásfoglalások 113
V.2. Az irányelv rendelkezései 114
V.2.1. Az irányelv létrejötte, eltérések a Javaslathoz képest 114
V.2.2. A jogalap 115
V.2.3. Az irányelv indokolása 116
V.2.4. Az irányelv célja és alapelvei 118
V.2.5. Fogalom-meghatározások 118
V.2.6. A tájékoztatási és konzultációs kötelezettséggel érintett munkáltatók köre: az irányelv rendelkezéseinek személyi hatálya 121
V.2.7. A tájékoztatás és konzultáció módjai 122
V.2.8. A bizalmas információk védelme 124
V.2.9. A munkavállalói jogok védelmét szolgáló intézmények 125
V.2.10. Egyéb rendelkezések 126
VI. A munkavállalók részvétele a vállalkozások vezető szerveiben, az EU rt. 128
Irodalomjegyzék 131
Dr. Radnay József: A LÁTSZÓLAGOS ÖNÁLLÓSÁG ÉS A MUNKAVÉGZÉSI KAPCSOLATOK
JOGSZERŰ ALAKÍTÁSA 133
Irodalomjegyzék 142
Dr. Dudás Katalin: ÖNFOGLALKOZTATÓ - KÉNYSZERVÁLLALKOZÓ - MUNKAVÁLLALÓ
MENEKÜLÉS A MUNKAJOG HATÁLYA ALÓL 143
Bevezető gondolatok 143
1. 2003. az alapvető munkajogi változások éve? 144
1.1. Az Mt. 2003. évi módosításáról és arról, mennyiben szolgálta a jogalkotói
célkitűzést 145
2. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok elhatárolása a hatósági ellenőrzés szemszögéből 147
2.1. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony munkaügyi hatóság általi minősítése a Met. 2003. évi módosítása előtt 147
2.2. Fordulópontok a munkaügyi hatóság intézkedési jogkörében, a Met. 1999. évi és 2003. évi módosítása 149
2.3. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok minősítése mint eljárás 150
2.4. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítése adózási szempontból 152
2.5. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony minősítésének kérdése a két hatóság eljárása alapján 153
3. A „kényszervállalkozás" fogalma 156
3.1. Jogellenes munkaviszony létesítés az OMMF ellenőrzési tapasztalata szerint 157
3.1.1. A Met. személyi hatálya és az ebből származó korlátok 158
3.1.2. A színlelt szerződés egy különös esete 159
3.1.3. A munkaerő-kölcsönzés szabályaival való visszaélés mint a feketemunka sajátos
megjelenési formája 160
3.1.4. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése 161
4. Az önfoglalkoztató fogalma és problematikája 163
4.1. Az önfoglalkoztató, mint időszakonként felmerülő probléma a magyar jogalkotás során 164
4.1.1. Egyéni vállalkozó és munkanélküli ellátás 166
4.1.2. Az önfoglalkoztató és a munkavédelem 167
4.2. A bedolgozói jogviszonyról, mint az önfoglalkoztatás hagyományos fajtájáról 168
4.3. Az önálló kereskedelmi ügynökről, mint az egyetlen XXI. században szabályozott
önfoglalkoztatási formáról 170
4.4. Szép új (munka)világ 172
Summa summarum 175
Dr. Kulisity Mária: A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSI RENDSZERÉRŐL 177
Bevezetés 177
A jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményei, különös tekintettel
a visszahel yezésre 178
A jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés és ennek jogkövetkezményei 191
a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatos jogalkalmazási problémák 197
Felmondási idő a vezető állású munkavállalóknál 201
a vezető állású munkavállalók határozott idejű munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos
problémák 203
A munkaviszony-megszüntetés érvényessége 205
A rendkívüli felmondás 212
A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége 215
A rendkívüli felmondás indoka 219
Köszönetnyilvánítás 221
Irodalomjegyzék 222
Dr. Lőrincz György: AZ IDŐ A MUNKAJOGBAN - A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS STRUKTÚRÁJA ÉS TARTALMA 225
Az idő szerepe a jogban 225
1.1. Az idő, mint jogi tény 225
1.2. Az idő jogi megjelenési formái 226
1.3. Az idő a munkajogi szabályozásban 228
1.4. Az idő mint objektív jogi tény 229
2. A határidők 231
2.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi határidők 231
2.2. A jognyilatkozatok közlése 232
2.3. A visszamenőleg számított határidők 233
2.4. A mulasztás, illetve a késedelem kimentése 234
2.5. A határidő számításának egyes kérdései 235
2.6. A határidők számítására vonatkozó javasolt szabályozás
A határidők számítása 236
3. A határidőnek nem minősülő időtartamok 237
3.1. A határidőnek nem minősülő időtartamok jellege 237
3.2. A határozott idejű munkaviszony 238
3.3. A határidőnek nem minősülő időtartam számítása 239
4. A munkaviszonyból származó igények elévülése 241
4.1. Az elévülés jellege 241
4.2. Az elévülési idő 241
4.3. A járadék iránti igény érvényesítésének időtartama 242
5. Az időpont 243
6. A munkaviszonyból eredő igények elbírálásának időszerűsége 244
7. A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályozás 245
7.1. A szabályozás struktúrája 245
7.2. A szabályozás tartalma 246
Irodalomjegyzék 251
Dr. Handó Tünde: A MUNKAÜGYI JOGVITÁK INTÉZMÉNY- ÉS ELJÁRÁSI RENDSZERÉNEK
ÁTTEKINTÉSE 253
1. A munkaügyi jogviták rendezésének módja 253
1.1. Európai kitekintés 253
1.2. A munkaügyi bíróság Magyarországon 254
1.3. Az önálló munkaügyi bíróság létjogosultsága 256
2. A munkaügyi bíróságok 258
2.1. A munkaügyi bíróságok hatásköre 258
2.1.1. A munkaügyi perek 258
2.1.2. A munkaviszony létesítésével kapcsolatos jogvita 261
2.1.3. A kollektív munkaügyi jogviták 263
2.1.4. Az adhéziós perek 266
2.1.5. Közigazgatási, társadalombiztosítási perek 267
2.1.6. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos eljárás 267
2.2. A munkaügyi bíróság illetékessége 269
2.3. A felek személye 271
2.3.1. A felperes személye az egyéni jogvitákban 272
2.3.2. Az alperes személye az egyéni jogvitában 275
2.3.3. A felek személye a kollektív jogvitákban 277
2.4. A munkaügyi perekre vonatkozó eljárási szabályok 277
2.4.1. A Polgári Perrendtartás különös szabályai 278
2.4.1.1. A bíróság összetétele 278
2.4.1.2. A pertárgy értéke 278
2.4.1.3. A perbeli képviselet 279
2.4.1.4. A bírák kizárása 279
2.4.1.5. Intézkedések a keresetlevél alapján 279
2.4.1.6. Egyeztetés a tárgyaláson [Pp. 355. §] 280
2.4.1.7. A perújítás [Pp. 359. §] 281
2.4.2. A foglalkoztatási törvényeknek a bírósági eljárásra vonatkozó szabályai 281
2.4.2.1. A keresetindítási határidők 281
2.4.2.2. A keresetindítást megelőző eljárások a munkáltató szervezetén belül 284
2.4.2.3. A bírósági eljárásra megszabott határidők, az eljárás módjának
meghatározása 286
2.4.2.4. A bizonyítási teher alakulása 287
2.5. A munkaügyi bíráskodás a statisztika tükrében 287
2.5.1. Országos adatok 288
2.5.2. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság adatai 288
2.5.2.1. Az érkezett ügyek, ezen belül a közigazgatási perek számának alakulása 289
2.5.2.2. A befejezett ügyek, és ezen belül a közigazgatási perek számának alakulása 289
2.5.2.3. A folyamatban maradt ügyek, és ezen belül a közigazgatási perek számának alakulása 289
2.5.2.4. A munkaügyi pereken belül az egyes ügycsoportok alakulása 290
2.5.2.5. Az összes befejezett ügyek időtartamának alakulása 290
2.5.2.6. Az összes folyamatban maradt ügyek alakulása 291
2.5.2.7. Az egy bíróra eső munkateher alakulása 291
2.6. A jogviták rendezése a bíróságon kívül 292
3. Igazságosság a munkaügyi perekben 293
3.1. A Polgári Törvénykönyv szabályainak érvényesülése a foglalkoztatási jogviszonyokban,
a munkaügyi bíróságok gyakorlatában 294
3.2. A munkáltató kárfelelőssége - 295
3.3. A jogellenes munkaviszony megszüntetés és következményei 297
3.4. A vezető állású munkavállalók köre és munkaviszonyuk megszüntetése 298
4. Kihívások a munkaügyi bíróságok előtt 301
Dr. Kollonay Csilla: AZ EGYÉNI JOGVITÁK ELBÍRÁLÁSÁNAK ALTERNATÍV-INTÉZMÉNYRENDSZERE 303
I. A hatékony jogérvényesítés dilemmája - Az alternatív vitamegoldási módszerek
általában 303
I.1. Az alternatív megoldások kialakulásának indokai 303
I.2. Az alternatív vitamegoldási módok fajtái 304
a) Az arbitráció 304
b) A mediáció 305
c) Az államilag kötelezővé tett döntőbíráskodás és mediáció 306
II. A munkaügyi viták sajátosságai: a mellérendelt felek közötti egyéb viták megkülönböztető jegyei 307
II.1. A munkaviszony tartalmi sajátosságaiban rejlő különbségek 307
II.2. A munkaügyi eljárásnak a tartalmi sajátosságokból fakadó eltérései 308
a) A peres pozíciók egyenlőtlensége 308
b) A perek elkerülésére irányuló kölcsönös érdek 309
c) Az igazgatási út szükségessége - közérdek 310
III. A munkaügyi viták sajátos és alternatív megoldási módjai 311
III.1. Vitaeldöntési módszerek 312
a) A magánjogi jellegű munkaügyi arbitráció 312
b) Közigazgatási kényszer, közigazgatási bíróságok 314
III.2. Vitamegoldó, vitaelkerülő módszerek 315
a) Közvetítés (mediáció) 315
b) Munkáltatói belső panaszeljárás - érdekegyeztetés, közvetítés 317
c) Munkaügyi kapcsolatok, mint a vitamegoldás (vitaelkerülés) intézményrendszere 318
IV. A magyar fórumrendszer jelenlegi kínálata és fejlesztési lehetőségei 320
IV.1. Az alternatív vitarendezés igényének háttere 320
IV.2. A bírósági eljárást megelőző vitamegoldás lehetősége 322
a) A letűnt munkaügyi döntőbizottságok történelmi leckéje 322
b) Az Mt 199-200. §-ainak változásai és a Pp. 355. § szerinti egyeztetés 323
IV.3. A választottbírósági és a közvetítésről szóló törvények alapján fennálló
lehetőségek 325
1. A választottbíráskodási törvény 325
2. A közvetítésről szóló törvény 328
V. összefoglaló következtetések 330
Felhasznált irodalom 332
Dr. ManfrEd Weiss: A NÉMET TAPASZTALAT 335
1. Bevezetés 335
2. Egységesítés és munkajog 336
3. A Munka Törvénykönyv kérdése 337
4. A szakosodott munkaügyi bíróságok rendszere 338
5. Kollektív munkajog 340
5.1. Az egyesülési szabadság mint alap 340
5.2. Szakszervezetek 340
5.3. Munkaadói egyesületek 342
5.4. Kollektív tárgyalások 343
5.5. Az üzemi tanácsok rendszere 345
5.5.1. Szervezeti felépítés 345
5.5.2. Kapcsolat a szakszervezetekkel 347
5.5.3. Az üzemi tanácstagok jogállása 349
5.5.4. Pénzügyi szerkezet és alap-kötelezettségek 350
5.5.5. A döntőbizottság 351
5.5.6. Az üzemi tanács részvételi joga 352
5.5.7. Üzemi megállapodások 355
6. Egyéni munkajog 358
6.1. A munkaviszony fogalma 358
6.1.1. Az alapmegközelítés 358
6.1.2. A munkavállaló-szerű viszony koncepciója 359
6.1.3. A foglalkoztatás koncepciója a társadalombiztosítási törvényben 360
6.2. A munkaszerződés megszűnése 361
6.2.1. A megszüntető szerződés 361
6.2.2. Elbocsátás 361
6.2.2.1. A minimális felmondási idő 361
6.2.2.2. Azonnali hatályú elbocsátás 362
6.2.2.3. Az elbocsátás elleni védelemről szóló törvény alkalmazhatósága 362
6.2.2.4. A szociális indokoltság koncepciója 362
6.2.2.5. Az üzemi tanács szerepe 364
6.2.2.6. Visszahelyezés kontra pénzbeli kárpótlás 366
7. Konklúzió 368
válogatott referenciák 369
Dr. Michal Sewerynski: A LENGYEL MUNKAJOG ÚJRAGKODIFIKÁLÁSA - VÁLOGATOTT PROBLÉMÁK 371
I. Általános kérdések 371
I.1. A lengyel munkajog újrakodifikálása iránti igény 37
I.2. Egyéni és kollektív munka: együtt vagy külön? 372
II. Egyéni munkajog 374
II.1. A munkaszerződés és a munkaviszony egyéb jogi alapjai 374
II.2. Szerződéses munka 375
II.3. Munkajogi elvek 376
II.4. A munkajog differenciálása, különös tekintettel a kismunkaadókra 376
II.5. A munkahely-védelem 378
II.6. Egyéni munkaügyi viták rendezése 380
III. A kollektív munkajog 382
III.1. Bevezető megjegyzések 382
III.2. A kollektív munkajog elvei 383
III.3. Szakszervezetek 383
a) Társulási szabadság a szakszervezetekben: szubjektív dimenzió 383
b) Szakszervezet alakítása 384
c) Munkahelyi szakszervezeti alapszervezetek és szakszervezeti küldöttek 386
d) A szakszervezeti képviselők védelme 387
e) A szakszervezet reprezentativitása 389
III.4. Kollektív szerződések 391
a) A kollektív szerződések törvényi szabályozása 391
b) A kollektív tárgyalások szabadsága 393
III.5. Kollektív munkaügyi viták 394
a) A kollektív munkaügyi viták rendezési eljárása 394
b) Sztrájk 395
c) Kizárás (lock out) 397
III.6. Dolgozói részvétel 399
a) A dolgozók részvételi joga 399
b) A dolgozói részvétel kiterjedése 401
c) A dolgozó képviselői és a szakszervezetek közötti együttműködés 402
III.7. Szociális partnerek párbeszéde 403
Dr. Igor Tomes: GONDOLATOK A JÖVENDŐ MUNKAJOGÁRÓL 405
Bevezetés 405
1. Egységes Munka Törvénykönyve, vagy külön törvények? 407
1.1. A volt kommunista országok Munka Törvénykönyv-öröksége 408
1.2. A munkajogi szabályozás eredete a visegrádi országokban 410
1.3. Mire van szükség jelenleg a visegrádi országokban? 411
1.4. A legjobb gyakorlati megoldások az EU-ban 412
1.5. A cseh tapasztalatok 414
2. Kollektív munkajog és a 2002/14/EK rendelet 416
3. A Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv 417
4. A munkaviszony megszűnése 419
4.1. A szerződéskötés szabadságának megsértése 420
4.2. A munkaadó diszkriminálása 420
4.3. Csekély hajlandóság dolgozók felvételére 420
4.4. A munkaadó fizetésképtelensége 420
4.5. A munkaügyi törvények alkalmazásának gyengeségei 421
5. Munkaidő és pihenőidő 422
6. Vitarendezés 424
6.1. Kollektív jogviták 424
6.2. Egyéni jogviták 424

Témakörök