| Molnár László: Kutatási szükséglet az értékesítés körében | 9 |
| Az árérzékenység és a vállalati árpolitika kérdései | 11 |
| A fogyasztás ingadozásainak (idényszerűségének) hatása a folyamatos termelésre | 12 |
| Az értékesítési csatornák kiválasztásának problémaköre | 12 |
| A termékfejlesztés és a diverzifikáció kérdései | 13 |
| A tervezés és a marketing kapcsolata | 14 |
| A piaci információk áramlásának meggyorsítása | 15 |
| Az optimális készletek problémaköre | 16 |
| A kereskedelmi funkció értelmezése a vállalatoknál és megjelenése a szervezeti felépítésben | 17 |
| Piaci modellek kidolgozásának szükségessége | 17 |
| A szerződéses fegyelem kérdései a kereskedelmi kapcsolatokban | 17 |
| Az ipari közös vállalatok létrehozásának kérdései a KGST-ben | 18 |
| Hoffmann Istvánné: A magyar háztartások gazdálkodási modellje | 20 |
| A szocialista fogyasztóegység modelljének elemei és szerkezete | 21 |
| A modell paramétereinek tartalma és felosztása | 22 |
| A fogyasztóegység-modell paramétereinek bemutatása | 24 |
| Sándor Imréné: A magyar háztartások gazdálkodási modellje | 35 |
| A piackutatás és a vállalati stratégia kapcsolata | 36 |
| A piaci stratégia-típusok és a kutatási metodika | 38 |
| A piaci stratégiát megalapozó kutatások gyenge pontjai | 42 |
| Marinovich Endre: Az értékesítéscentrikus tájékoztatás helye a szocialista vállalat gazdálkodásában | 43 |
| Az értékesítéscentrikus tájékoztatás szükségessége és feadatai | 43 |
| Az értékesítéscentrikus tájékoztatás általános jellemzői | 43 |
| A közvetlen értékesítési célú tájékoztatás: a reklámtevékenység | 45 |
| A reklámozás alapvető funkciói | 47 |
| A közvetett értékesítési célú tájékoztatás | 48 |
| A vállalat belső kapcsolatai | 52 |
| A vállalat kapcsolata külső környezetével | 54 |
| A visszacsatolás | 56 |
| Az értékesítéscentrikus tájékoztatás, mint a vállalati gazdasági stratégia része | 58 |
| Szalai György: Beruházási eszközök piacképességének mérésére szolgáló módszer bemutatása valós adatokkal, tőkés piacbeezetés előtt álló műszerekre | 62 |
| A feladat ismertetése | 63 |
| Hogyan elégítik ki a saját és konkurrens termékek a vizsgált piacok vásárlói szegmensének felhasználói igényét? | 65 |
| A saját és konkurrens termékek elméletileg realizálható maximális eladási árainak kiszámítása országonként | 74 |
| A saját és konkurrens termékek piacképességi mutatóinaik kiszámítása piaconkét | 81 |
| A saját és konkurrens temékekből elméletileg eladható darabszámok kiszámítása piaconként. Várható forgalom és nyereség | 83 |
| Az eddigi számítások eredményeinek ellenőrzése a konkurrens temékek piacrészesedése alapján | 90 |
| A nyereségoptimális eladási árak kiszámítása a vizsgált saját temékekre országonként | 91 |
| A számítások eredményeiből levonható következtetések. A vizsgált Medicor-termékek piacbevezetésénél elvégzendő feladatok | 96 |
| Lőrincz Alajosné: Az ésszerű kockázatvállalás lehetősége és szükségessége a magyar exporthitel-politikában | 98 |
| A gazdasági kockázat fogalma | 98 |
| A hitelpolitikai döntések kockázatai | 101 |
| Az exporthitel-politikai döntések kockázatvállalása | 102 |
| A kockázatvállalás problematikája exporthitel-politikánk perspektivájában | 107 |
| Az ésszerű kockázatvállalás és a hitelbiztosítási rendszer kapcsolata | 112 |
| Végső konklúziók | 118 |
| Káldyné Esze Magdolna: Termelési szakosítás és vállalatközi kooperáció a szocialista gazdasági integrációban | 119 |
| A tudományos-technikai forradalom és a szocialista országok közötti termelési együttműködés továbbfejlesztése | 119 |
| A tudományos-technikai forradalom követelményrendszere és a nemzetközi integrációs folyamat | 119 |
| A termelési kooperáció szerepe és helye a szocialista országok gazdasági integrációjában | 121 |
| A szakosítás és a kooperáció fogalmáról | 122 |
| A belföldi és a nemzetközi szakosítás (specializáció) lényege és összehasonlítása | 123 |
| Vita a nemzetközi kooperáció fogalmáról | 126 |
| A kooperáció fogalma a KGST-dokumentumokban | 126 |
| A kooperáció fogalma a szocialista országok néhány közgazdászának értelmezésében | 129 |
| A nemzetközi kooperáció tartalma és ismérvei | 133 |
| A nemeztközi kooperáció főbb típusai | 134 |
| A kooperációs szerződések csoportosítása az együttműködés területei szerint | 134 |
| A kooperációk csoportosítása az együttműködés terjedelme szerint | 136 |
| Csoportosítás a kooperációk irányítási módja szerint | 136 |
| A kooperációk csoportosítása a kooperációs szerződésben résztvevők száma szerint | 137 |
| A nemzetközi kooperációk hatása a vállalati gazdálkodásra | 138 |
| A vállalati és népgazdasági érdekeltsg kérdései | 140 |
| A szocialista országok gazdaságiránytási rendszereinek hatása a nemzetközi szakositásra és koopereációra | 147 |
| A szakosítások és kooperációk fejlődéséhez szükséges feltételek a nemzetközi mechanizmus oldaláról | 153 |
| Csanádi György: A szerződéses kapcsolatok létrejötte a vállalatok között | 159 |
| A kötet szerzői | 176 |
Folytatás Microsoft-tal