Előszó
Az 1989-90-es rendszerváltozást követően 1993-ban hatályba lépett a tudományos minősítés gyökeresen új szabályozása. Ez megszüntette az addigi egyetemi doktori címet, a Tudományos Minősítő Bizottságot és az általa odaítélt tudományok kandidátusa, illetve tudományok doktora fokozatot. Helyükbe egyfokozatú tudományos minősítést vezetett be: a „Philosophia Doctora", PhD tudományos fokozatot, amelynek megszerzése az erre akkreditált egyetemeken vált lehetségessé. Ugyanakkor a PhD fokozat és az akadémiai tagság közé beiktatta az
„akadémiai doktor" címet, amelynek odaítélése a Magyar Tudományos Akadémia joga. A szocialista korszak előtti gyakorlathoz való visszatérést jelezte, hogy mindezzel egyidejűleg az egyetemi tanári kinevezést a PhD fokozaton túlmenően a habilitációhoz kötötte.
A fentiek következtében az egyetemekre, így a legnagyobb és leginkább
autentikus ELTE-re újabb feladatok egész sora hárult. A Bölcsészettudományi Karon 1994-ben kezdte meg működését a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált Történettudományi Doktori Iskola, amelynek eredetileg hét, majd kilenc ún. B programja működött. A Doktori Iskola struktúrája nagyrészt egybeesett a Történettudományi Tanszékcsoport, majd a Történeti Intézet szervezetével.
E szervezeti kereteken belül az akkori Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék doktori programja volt (és maradt) a doktoranduszok, illetve oktatóik számát tekintve a legnagyobb méretű. A XIX-XX. századi magyar történelem majd minden kérdését felölelő doktori programunk keretében - amelynek vezetője Pölöskei Ferenc akadémikus volt - számos olyan disszertáció született, amely már könyv alakban is megjelent, szerzőik pedig jó nevet vívtak ki maguknak a szakmában.
Az egyetemi doktori képzés minőségi színvonalát különféle eszközökkel és módszerekkel biztosítanunk kell. Mindennek természetesen objektív előfeltételei vannak: kik oktatnak a programban, és milyen tehetséggel és felkészültséggel jönnek hozzánk a doktoranduszok? A „minőségbiztosításnak" a rendszeres számonkérések mellett kialakult egy kötetlenebb, de az elért teljesítményt mégis jól mutató formája: a doktoranduszok számára (pontosabban: az ő részvételükkel)
rendezett tudományos konferenciák sorozata, és az ott elhangzott előadásoknak önálló kötetben történő publikálása.
A XIX-XX. századi magyar történeti program doktoranduszainak első konferenciájára 1997 tavaszán került sor, s ennek anyaga Múltból a jövőbe címmel
jelent meg (Budapest, ELTE BTK, 1997). Ezt követően 1999 májusában Politika, politikai eszmék, művelődés a XIX. századi Magyarországon témakörben rendeztünk konferenciát. Az itt elhangzott előadások - Pajkossy Gábor szerkesztésében - ugyanilyen címmel jelentek meg (Budapest, ELTE BTK, 2000).
A XIX. századi tematikus konferenciából logikusan következett, hogy bemutatkozzanak a XX. századi történeti kérdésekkel foglalkozó doktoranduszaink is.
Vissza 
