Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről

Előszó

Kötetünk az erdélyi tőkés fejlődés kezdeteinek néhány kérdését veti fel. A XIX. század első felében a feudális társadalom bomlása, mint ismeretes, Erdélyben is elmélyül. Új tényezők jelentkeznek és olyan erőgócok sűrűsödnek, amelyek belülről feszítik, majd bomlasztják a feudalizmus megkövült formáit. Erről a társadalom mélyén lejátszódó, és az új, fejlettebb társadalmi rendszer győzelmét előkészítő folyamatról kívánunk hírt adni.
E tanulmányokban azonban az előbb említett folyamatnak csupán néhány kérdéséről ejtünk szót. Arról, hogy miként vezetnek be új, fejlettebb termelőeszközöket, gépeket az évszázados hagyományok, ősi eljárások világába, a mezőgazdaságba; hogyan törik meg új, tőkés manufaktúrák a kisárutermelő céhipar egyeduralmát, és hogyan formálódik a bérmunkások új társadalmi osztálya; hogyan jelentkeznek a társadalom majd minden lényeges területén az új életforma nélkülözhetetlen dolgozói: a műszaki és gazdasági értelmiségiek.
A korszak új jelenségeit igyekeztünk figyelemmel kísérni; azt, ami változást hoz, belső átalakulást érlel, a polgári társadalom útját egyengeti. Természetes, hogy ebből szükségszerűen következik a tanulmányok bizonyos fokú egyoldalúsága. Nem a teljességre törekvés, az általános helyzet felmérése jellemzi azokat. Nem adnak teljes képet a bomló feudalizmus sokrétű társadalmi-gazdasági kérdéseiről, az élet minden területéről, a megélénkülő küzdelmekről. Vissza