A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Tanulmányok Budapest multjából IX.

Szerző

Kiadó: Budapest Székesfőváros Kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 246 oldal
Sorozatcím: Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái
Kötetszám: 13
Nyelv: Magyar  
Méret: 27 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Nyomtatta a Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

Széchenyi István közéleti pályafutásának kezdetén sem Buda, sem Pest nem voltak igazi nagyvárosok. Pestnek Jankovich becslése szerint (Pesth und Ofen mit ihren Einwohnern dargestellt)... Tovább

Előszó

Részlet:

Széchenyi István közéleti pályafutásának kezdetén sem Buda, sem Pest nem voltak igazi nagyvárosok. Pestnek Jankovich becslése szerint (Pesth und Ofen mit ihren Einwohnern dargestellt) mintegy 86.000, Budának pedig 45.000 lakosa volt, amely számból Pesten 20.000 esett a helyőrségre, papokra, nemesekre, értelmiségiekre és alkalmazottaikra, továbbá a tanulóifjúságra és az idegenekre, Budán pedig ugyanezekre 7000, s a Budához számított óbudai lakosságra kerekszámban 10.000. Buda és Pest az 1686. évi felszabadító ostrom után 1703-ban kapták vissza középkori jogállásukat, a polgári élet kibontakozása azonban mindkét városban lassú volt, mert hiányoztak azok a tényezők, amelyek erre hatást gyakorolhattak volna. Buda az 1703. évi kiváltságlevél szerint az ország fővárosa volt (caput sive metropolis regni), a valóságban azonban sem kormányzati, sem közművelődési, sem politikai szempontból nem tudott igazi fővárossá lenni. Kormányzati és politikai szempontból a XVIII. század folyamán inkább Pozsony volt az ország fővárosának tekinthető, mert itt voltak elhelyezve az országos kormányzat főhatóságai, és itt tartották az országgyűléseket; közművelődési szempontból pedig Nagyszombat volt az országos központ, mert itt volt az egyetlen tudományegyetem. 1777-ben helyezte át Mária Terézia királynő a nagyszombati egyetemet Budára, amit 1783-ban az országos kormányzat főhatóságainak idehelyezése követett, amikor is a tudományegyetem Budáról Pestre került át. Vissza

Tartalom

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá
fejlesztésében 1-31
Iványi Béla : Buda és Pest sorsdöntő évei (1526-1541) 32-84
Rexa Dezső: A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és
Budán 1819-1828 85-118
Fekete Lajos : Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori
Budán 119-141
Baraczka István: Óbuda közigazgatásának húsz éve (1746-
1766) 142-175
Huszár Lajos : A budai pénzverés II. Lajos korában 176-193
Csernyánszky Mária : A Valero-család a régi Pest művészettörténetében 194-413
Voit Pál: A Magyar Földhitelintézet székháza - hajdani
Marczibányi-palota - és dísztermei 214-230
Szilágyi János: Az aquincumi helyőrség csapattestei 231-246
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Tanulmányok Budapest multjából IX. Tanulmányok Budapest multjából IX. Tanulmányok Budapest multjából IX. Tanulmányok Budapest multjából IX. Tanulmányok Budapest multjából IX. Tanulmányok Budapest multjából IX. Tanulmányok Budapest multjából IX. Tanulmányok Budapest multjából IX.

A borító enyhén kopott, foltos. A lapélek egyenetlenek.

Állapot:
5.980 ,-Ft
30 pont kapható
Kosárba
konyv