Tanulmányok Budapest múltjából XIX.

Szerző

'Rózsa Miklós: Tanulmányok Budapest múltjából XIX. ' összes példány

Kiadó:	Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	479 oldal
Sorozatcím:	Budapest várostörténeti monográfiái
Kötetszám:	28
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval, kihajtható melléklettel. 1000 példányban került kiadásra.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Budapesti Történeti Múzeum évkönyvének ez a kötete az előzőekhez hasonlóan Budapest középkori és újkori történetére vonatkozó tanulmányokat közöl. Ezek a tanulmányok a város története - főképp levéltári - kutatásainak az új eredményeit közlik, és számos új adattal, megállapítással járulnak hozzá a főváros gazdaság-, társadalm-, igazgatás- és ipartörténetéhez, valamint helyrajzi fejlődésének ismeretéhez. Kumorovitz L. Bernát új adatokat közöl Budapest főváros Árpád-kori történetéhez, Kubinyi András a XIV-XV. századi magyarországi városfejlődés néhány kérdését vizsgálja. Borsos László régi, XV. századi és XVIII. század végi budai házösszeírásokat dolgozott fel, Scheiber Sándor pedig egy budai zsidó nürnbergi szerepére vonatkozóan közöl eddig ismeretlen adatokat. Rákoscsaba és Rákoskeresztúr hódoltság kori történetével foglalkozik új török források alapján Vass Előd, Nagy Lajos pedig a Buda visszafoglalását ábrázoló lotharingiai gobelinek kérdéseit vizsgálja. Morvay Endre a XVIII. században Buda és Pest között működő repülő híd működését rekonstruálta, Felhő Ibolya pedit azt vizsgálta, hogy milyen szerepe volt Budánaka XVIII. század folyamán a tárnoki városok között. Gál Éva a Krisztina-város topográfiáját dolgozta fel az 1770-es évektől a XIX. század közepéig, Bibó István, Cifka Péterné és Komárik Dénes pedig új adatokat közöltek a XIX. század első felének pesti művészettörténetéhez. Bácskai Vera Pest társadalmi és politikai arculatát rajzolta meg 1848-ban, Spira György pedig Pest szerepével foglalkozott a 48-as forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén. Vörös Károly az előzetes kötetekben már közölt társadalomtörténeti tanulmányait folytatta, megvizsgálván Budapest legnagyobb adófieztőit 1888-ban. Rózsa Miklós és Auguszt család történetét írta meg, Tóth Imre pedig az Elzett gyár történetét dolgozta fel. Tarjányi Sándor folytatta a Horthy-korszakbeli várostörténeti kutatásai eredményeinek a közlését, feldolgozva a szociáldemokrata községpolitikai programot és annak kommunista bírálatát. Vissza

Tartalom

Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez	7
Kubinyi András: A XIV-XV. századi magyarországi városfejlődés néhány kérdése	39
Borsos László: Régi budai házösszeírások	57
Scheiber Sándor: Egy budai Mendel Nörnbergben	79
Vass Előd: Török adatok Rákoscsaba és Rákoskeresztúr hódoltság kori történetéhez	87
Nagy Lajos: Buda visszafoglalását ábrázoló lotharingiai gobelinek kérdései	113
Morvay Endre: A Pest-budai röpülőhíd	131
Felhő Ibolya: Buda elsősége a tárnoki városok között	153
Gál Éva: A Krisztinaváros topográfiája (1770-1872)	179
Bibó István: Klasszicista épületegyüttes a Belvárosban	221
Cifka Péterné: Adatok Hofbauer János működéséhez, valamint a budai rajziskola történetéhez	239
Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat	251
Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban	283
Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén	327
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban	359
Rózsa Miklós: Az Auguszt-család története	393
Tóth Imre: Az Elzett-gyár története	433
Tarjányi Sándor: Szociáldemokrata községpolitikai program és kommunista bírálata	461