Tanulmányok Pécs történetéből 15.

Előszó

Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy nevük fogalommá váljon egy adott közösségen belül. Madas Józsefnek ez megadatott, hiszen pécsi kutatóknak, a város története iránt érdeklődőknek "A MADAS" az általa összegyűjtött helytörténeti anyag köteteit jelenti: eggyé olvadta mű és alkotója. Madas Józsefnek nem pécsi születésűként sikerült valódi "tüskévé" válnia; a város iránt érzett szeretet és nyugdíjas éveinek gyűjtőszenvedélye eredményeként valódi kincset hagyott ránk. Amint e kötet tanulmányi is bizonyítják, történészek, építészek, nyelvészek és újságírók forgatják és nyernek belőle inspirációt a további alkotáshoz. Madas József könyveit a kutatómunka jelentőségéhez mérten értékelték már az első recenziók is. Egyik méltatója rácsodálkozott, hogy hivatásos kutatóknak nem jutott eszébe ez az adatgyűjtés. Valóban, azt az évekig tartó, nap mint nap végzett "aprómunkát", amely évtized múltával hozza meg az eredményt, kutató történész, levéltáros, egyetemi oktató aligha tudta volna elvégezni másfél évtized alatt, hiszen ők nem engedhetik meg maguknak azt a "luxust", hogy semmi mással ne foglalkozzanak. Ezt csak a nyugdíja évek független és kötetlen körülményei között ehetett elvégezni, amikor a kutatás ütemét, mentét az alkotón kívül senki és semmi nem befolyásolta. És persze kellett hozzá a mérnöki képzettség, tapasztalat és gyakorlat, amellyel a témához a társadalomtudomány felől közelítők nem rendelkeznek. És kellett hozzá a biztos latin és német nyelvtudás, amely a mérnök Madas József ismeretanyagában "szunnyadt", amíg aktív mérnöki munkát végzett. És kellett hozzá az az érdeklődés, amellyel a műszaki gyakorlattal rendelkező értelmiségi a történeti kutatáshoz szükséges ismereteket saját maga számára szabott pensumként elsajátított. Végső soron szükség volt arra a sajátos mérnök, egyszersmind történész-nyelvész látásmódra, ami nélkül "A MADAS" nem jöhetett volna létre. Madas József életművéhez mottóként is szolgálható az a megállapítás, amelyet maga igen gyakran hangoztatott: "a dolgok mindig valahol történtek". Vissza