Tanulmányok Pécs történetéből 20.

Előszó

A Tanulmányok Pécs történetéből című kiadványsorozat 20. kötetét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A hasonló kerek számmal jelzett alkalmak sokak számára adnak okot ünneplésre. A Pécs történetét feldolgozó nagymonográfia előkészítésében részt vevők, szerzők, szerkesztők, a Pécs Története Alapítvány kuratóriumának vezetői és tagjai talán joggal lehetnek büszkék arra, hogy a sorozat köteteiben - a most olvashatókat is beleértve - összesen 211 tanulmányt és forrásközlést, köztük 2 monografikus feldolgozást adtak közre. A bennük foglalt - alapkutatások nyomán keletkezett - új tudományos eredmények fontos hozzájárulást jelentenek a végcél, a Pécs története c. nagymonográfia elkészítéséhez. E jogos büszkeséget további (rész)eredmények is táplálhatják. Az összkép azonban - miként a könyv utolsó oldalain is látni fogják - nem ilyen szívderítő. A 20. kötetben követtük hagyományainkat. Elsősorban két - a 2006-ban és 2007-ben rendezett - konferencia előadásainak tanulmánnyá fejlesztett változataiból válogattunk. E körbe sorolható 12 munka. Egy terjedelmes tanulmánya szerződés alapján végzett alapkutatás eredménye. Ismét éltünk azzal a lehetőséggel, hogy frissen elkészült, Pécs történetével foglalkozó, színvonalas szakdolgozatok részleteit közöljük. Az utolsó írás pedig a kerek kötetszám - és az egész munka várható fordulópontja - apropójából készült. A most közreadott anyag - a korábbiakhoz hasonlóan - nélkülözhetetlen alapanyagot nyújt majd a nagymonográfia egyes köteteinek szerzői számára. S addig is érdekes, hasznos olvasmányai lehetnek a város története iránt érdeklődőknek, amíg a szintézist kézbe vehetik. Sudár Balázs és Varga Szabolcs az általuk írandó, a törökkort feldolgozó 3. kötet témakörében feltárt új eredményeket közlik. Kaposi Zoltán tanulmánya a dualizmus kori, dinamikus fejlődés eredményeként kialakult iparszerkezet megértését könnyíti meg. Mészáros Balázs két fontos szociális kérdés - a városi lakásépítkezés és az árvaház - történetének részleteibe avatja be az olvasót. Deák Máté a pécsi egészségügy egyik fontos területének fejlődéséről ad vázlatos áttekintést. Négy tanulmány a város kultúrtörténetéről alkotott ismereteinket gazdagítja. Pohánka Éva a jeles, könyvtáralapító püspök munkásságának újabb részleteibe avatja be az olvasót. Schweitzer Gábor az Erzsébet Tudományegyetem egyik kiváló jogász professzorának munkásságáról ad átfogó képet. Csibi Norbert gazdagon adatolt írása a város - oktatási területen érvényesülő - regionális centrum szerepe jobb megértéséhez járul hozzá. Horváth Ádám dolgozata a Kádár-korszakot a sajtó alapján (is) kutatók munkáját segíti a sajtópolitika és a Dunántúli Napló korabeli működésének elemzésével. Vissza