Tapolca

Előszó

BEVEZETÉS
Az Atlasz összeállítását és a magyarázó elkészítését a Központi Földtani Hivatal elnöke Fülöp József akadémikus 1969-ben indította el. 1970-75 között Miskolc egész közigazgatási területe - azok egyenesekkel elvágott befoglaló formájára, 310 km2-re - elkészítettük az 1 : 10 000 méretarányú építésföldtani atlaszt 18 kötetben, melynek ez az anyag az egyik kötete. Az atlasz Magyarország első három építésföldtani atlaszának egyike. Ennek megfelelően ez az atlaszsorozat nemcsak tartalmában, hanem metodikájában is számos újat tartalmaz.
Az atlaszsorozat megindítása előtt részletes módszertani és tartalmi előírásokat állítottunk össze. Ezzel bizonyos mértékig már sikerült az anyagot készítésekor is uniformizálni. A teljes egységesség érdekében azonban kérésünkre a Központi Földtani Hivatal lehetővé tette, hogy az anyagot csak mind a 18 kötet elkészülte után, azok lényegében teljes egységesítésének elvégeztével kellett kiadnunk. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a használó most tartalmában, metodikájában és jelkulcsában is részletekbemenően egységes 18 kötetet vehet kézbe, ami ma még egyedülálló a hasonló méretű munkák között.
Az atlaszok átlag 23 lapból állnak (minimálisan 17, maximálisan 33). Az atlasz anyagát két nagy csoportra lehet bontani: az alapanyagra és a mérnökgeológiai változatokra. Mindkét csoportnál a maximális célszerűség, a felesleges anyag elhagyása, de minden szükséges adat feltüntetése volt a célunk. Az alapanyagot négy részre bonthatjuk tovább: a geomorfológiai, a földtani, a kőzetfizikai és a vízföldtani anyagrészre. Ezek az anyagrészek pedig több térképlapból állnak.
Az egyes alapanyagoknál az illető szaktudomány eredményeiből csak azokat az elemeket vettük ki, amikre építésföldtani szempontból szükség volt. Nem volt célunk az alaptudományok eddigi megállapításait új tudományos eredményekkel fejleszteni vagy változtatni. Ahol a saját kutatási, térképezési, feldolgozási munkánk a korábbiaktól mégis eltérő eredményeket adott, ott azokat tüntettük fel. Az atlasz anyagát a szokásos szélábrákkal és a magyarázóval együtt lehet eredményesen használni. A magyarázó szöveg az atlasz lényeges kiegészítője a terepi bejárás, a kutatási anyag feldolgozása, értékelése és a szakirodalom alapján készült. Tekintetbe vettük a lényegesebb kézirati anyagot is. Minden adatot kritikailag értékeltünk.
Az atlaszok alapanyagának összeállításánál a szokásos földtani térképezéshez képest lényeges különbséggel találkoztunk. A felszín alá lehatolás mélysége csekély (alig 20—25 méter), ugyanakkor igen gondosan kell ezen belül disztingválni (lényeges különbséget jelent az, hogy a felszín alatt három és fél vagy öt és fél méter mélyen vizsgáljuk a földtani, vízföldtani, kőzetfizikai stb. viszonyokat). Ez a sajátos feladat és az 1 : 10 000 méretarány gyakorlatilag lehetetlenné tette a már korábbi anyagok, vagy azok egy részének közvetlen felhasználását. Az alapanyagot is tehát teljesen újonnan kellett előállítani beleértve a több, mint négyezer meglevő feltárás összegyűjtését, helyrerakását, bizonyos értelmű ellenőrzését is. S így bár a területen, ill. annak egyes részein közel nyolc évtizede folyik földtani, geomorfológiai térképezés, vizsgálat, azokat csak közvetve tudtuk munkánknál felhasználni.
Munkánk során sok száz irodalmi anyagot és kéziratot vizsgáltunk át. Közülük a területileg vagy metodi-kailag legfontosabbakat a magyarázó irodalomjegyzéke tartalmazza. Közülük is kiemelendő Balkay Bálint, Balogh Kálmán, Franyó Ferenc, Halaváts Gyula, Jakucs László, Jaskó Sándor, Juhász András, Láng Sándor, Pantó Gábor, Peja György, Radnóthy Egon, Schréter Zoltán munkássága. Az irodalmi és kézirati anyagon kívül felhasználtuk számos vállalat és intézet erre a területre eső anyagát. Több, mint 4000 fúrás adatait gyűjtöttük össze, főleg az FTV, MÉLYÉPTERV, VÍZITERV, UVATERV, BORSODTERV, ÉSZAKTERV, OFKFV, VIKUV adattárából.
A munkában összesen 115 fő vett részt. Közülük a főmunkatársak Fuchs Péter, Goda Lajos, Hajdú Lajosné, Simkó Ilona, Szabó Imre, Wallacher László voltak, akik sorban a dokumentáció és földtan, a műszaki földtan, a geomorfológia, a hidrogeológia, a kőzetfizika, a földtan anyagát állították össze, a vonatkozó atlaszrészeket és a magyarázó fejezeteket egyaránt. Az adatgyűjtésben, a helyszíni térképezési munkában nyújtottak segítséget Pálfy
5 Vissza