Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában

Fülszöveg

A Tárgykapcsolat-elmélet a családterápiában több szempontból is hiánypótló, kiváló könyv. A szerző nem csak az elmélet közérthető leírásával szolgál, hanem bemutatja azokat az előzményeket, amelyekből kifejlődött Fairbairn, M. Klein és Winnicott teóriája. Az olvasó számára nagy segítséget jelent az, hogy a szerző részletesen bemutatja azokat az ismeretelméleti gyökereket, az emberről kialakított felfogást, amelyre egy-egy irányzat épül.
A tárgykapcsolat-elmélet adja Székely Ilona családterápiás munkájának vezérfonalát, amelybe beleszövi többek között Böszörményi-Nagy Iván kontexutális terápiáját és az itthon még elég ismeretlen Carl A. Whitaker szimbolikus-élménycentrikus családterápiáját is. Whitaker felfogása a pszichoterápiáról, a házasságról-családról és a terápiás stratégiákról, valamint invenciózus megoldásai nagyon hasznos információk minden gyakorló terapeutának.
Aki nem az analitikus kiindulásból próbálja megérteni a családi kapcsolatok jelentőségét, a kapcsolatokban bontakozó egyén személyességének alakulását, hanem a személyek közötti kommunikáció, az egyéneket színes keretbe foglaló rendszerek felől, azok számára igazi ajánlólevél, amit a szerző könyvének első fejezetében ír: "Minden családterápiás iskolában, beleértve a pszichoanalitikus tárgykapcsolat és a kontextuális családterápia irányzatait is, a nyitott rendszere paradigmája érvényesül, noha azokban az egyének belső lelki folyamatai is fontos szerepet kapnak. Ezért tágabb értelemben minden családterápia rendszerszemléletűnek tekinthető."
Ami igazán hiánypótló: a könyv második része, a családterápia gyakorlata - Székely Ilona bemutatásában. Ebből tűnik ki igazán a szerző rendkívüli hitelessége. Ezeket a fejezeteket olyan érdekes leírásokkal fűszerezi, mint például a "Kiút a múlt árnyékából", vagy "Az én fiam nem az ő unokája", még inkább a "Negyven nehéz év után" és a "Kinek számít az életem" - mind-mind érdekes és életszerű példák egy emberséges és jártas terapeuta gyakorlatából. Vissza