Tárgyvilágunk 1896-1996

Fülszöveg

A nonverbális kommunikáció szerepe jelentősen megnőtt századunk második felében, részint a hatalmas mennyiségű ipari termék, részint az új, immár az egész világot behálózó képi technika révén. Különösen fontossá lett a mindenki által használt hétköznapi tárgyak üzenete, hiszen minőségük alapvetően meghatározza életünk minőségét is. A hazai szemléletváltozás jeleként az utóbbi időben megszaporodtak a tárgy- és környezetkultúrával különböző szinten foglalkozó folyóiratok és cikkek. E folyamat továbbtágítása a szerző célja: összegyűjtötte azokat az elmúlt három évtizedben készült írásait, amelyek segítsenek megérteni a megélt történeti folyamatokat és becsülni a hazai és nemzetközi mértékkel egyaránt mérhető-mérendő eredményeinket. A kötet így nem csak gyakorló iparművészeknek, művészeti szakokon tanuló egyetemistáknak és főiskolásoknak szól, hanem a középiskolák vizuális nevelését vezető tanárainak, a formatervezéssel foglalkozó stúdiók, reklámügynökségek munkatársainak és a tárgyi minőség iránt fogékony minden olvasónak-használónak is.
Dr. Ernyey Gyula egyetemi tanár, a Magyar Iparművészeti Főiskola Elméleti Intézetének igazgatója, a magyar és egyetemes Design-történet és -elmélettörténet kutatásának kezdeményezője, fő hazai képviselője. több alapozó szakkönyv, tankönyv és számos cikk szerzője, emlékezetes hazai és külföldi kiállítások tervezője, rendezője. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, alapító tagja a Magyar Mérnökakadémiának, a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztőbizottságának. Vissza