Magyar ezredforduló

Fülszöveg

Kinek írtam ezt a könyvet?
Mindazoknak, akiknek értéket jelent a Kárpát-medencében mögöttünk hagyott 1100 esztendő. Azoknak, akik érdeklődést tanúsítanak az iránt, miként alakította nemzetstratégiáját a magyarság az 1989-es politikai fordulat után. Azoknak, akiket komolyan érdekel: az anyaországi és a határon túli magyarság hogyan jutott el a kommunista diktatúra alól felszabadult szabadságfelfogástól a magyar nemzet egyesítésének gondolatáig. Azoknak, akik nemcsak magukévá teszik ezt a nemzetstratégiát, hanem tesznek is valamit ennek az értékrendnek megszilárdítása érdekében. Azoknak, akik "még egy embernek" elmagyarázzák ezt az eszmeiséget. Azoknak, akik Magyarországon és annak határain túl feltétel nélkül elkötelezett hívei a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésének. Azoknak, akik az előző mondat tekintetében a szavak között (is) tudnak olvasni... Azoknak, akik a múlt tapasztalatait és értékeit megtartva a jelenben gondolkodnak a jövőről. Azoknak, akik nem rombolnak, hanem építenek.
Könyvem műfajilag szabálytalan írásmű, hiszen szerepel benne kisebbségtudományi, politológiai és jogi értekezés, politika-történeti előadás, interjú, tudósítás, képes helyszíni riport, politikai dokumentum, jogszabály-szöveg, politikai kommentár, filozófiai eszmefuttatás, nyilatkozat-gyűjtemény. Mégis: szabályos keretek közé illesztve mindezt egységes képet próbálok adni az egyetemes magyarság ezredforduló környéki képéről, a rendszerváltozást követő új magyar önépítésről, tudatos nemzetfejlődésről, nemzet(újra)egyesítésről. S teszem ezt a könyvben tárgyalt eseményeken való részvétel személyes, tizenötéves tapasztalatával, valamint a Kárpát-medencében, a Benelux Államok-ban, Ausztriában, Németországban és Svájcban - az ottani magyarokkal - készített beszélgetéseim tanulságaival. A könyvből nem hiányzik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásunk rövid története sem.
magyarságkép, magyarságtükör az ezredfordulón. Lehetőségek, tények, kérdések, válaszok. Ezt, valamint a magyar társadalmi és politikai gondolkodás rendszerváltás utáni rövid fejlődéstörténetét adom közre nyíltan, tiszta és őszinte szándékkal, a határon túli magyar krónikás újságíró szemével, abban a reményben, hogy magyar hitemhez a jövőben is találok tűz-élesztő társakat. Mert Sütő Andrással együtt vallom: "Az anyanyelv őrzése nem valamiféle öncélú, fölösleges ragaszkodás valamihez, hanem talán a legfontosabb ismérve nemzetnek, nemzetiségnek." Vissza