Tariménes útazása

Előszó

Bessenyei György életének utolsó negyedszázadát, mint tudjuk, Pusztakovácsiban töltötte, ahová 1787 tavaszán költözött. A következő évben, 1788-ban publikálta a Magyar Museumban Batsányi János a Bessenyei-filológiát - túlzás nélkül mondhatjuk - elindító tanulmányát, Bessenyei Györgyről és annak munkáiról címmel, amelyben a tanulmányíró, a kortárs részint úgy szól a csaknem egy évtizede hallgató szerzőről, mint nagy elődről, részint pedig, s számunkra ez most fontosabbnak látszik, először ad hírt a nyilvánosság előtt az alkotói oeuvre feltárásra váró, kéziratos részéről, s mutat rá az életmű, "jéghegy-természetére". Ha az a négy szöveg, amelyet Batsányi az Orczy család kapcsolatai révén s a könyvtáros Kreskay Imre segítségével a pesti "paulinus atyák" kolostorának könyvtárában tanulmányozhatott, Bessenyei az Orczy család kapcsolatai révén s a könyvtáros Kreskay Imre segítségével a pesti "paulinus atyák" kolostorának könyvtárában tanulmányozhatott, Bessenyei korábbi pályaszakaszához tartozik is, a velük, további sorsukkal összefüggésben felvetett aggodalom akár előrejelzésnek is tekinthető: "Nem szóllok egyéb már kiadott, olvasóink nagyobb részénél is esméretes munkáiról. Kézírásaira sietek, melyeket én ezelőtt vagy hat esztendővel a pesti paulinusok klastromának könyvesházában történetből láttam s olvastam, és amelyek, eloszolván már egymástól az említett az említett szerzetes atyák (hacsak vagy maga a szerző, vagy valamely jólteévő eset által népfényre nem kerülnek) talán örökre odavesznek." (Batsányi János: Bessenyei Györgyről és annak munkáiról. In: B.J.: Válogatott művei. S. a.r.: Keresztury Dezső és Tarnai Andor. Bp. 1956. 205-206.)
A kilencvenes évek közepéig terjedő évek Bessenyei számára a politikai-közéleti aktivitás jegyében telnek. 1790-ben Bihar megye táblabírájának választja, s ettől kezdve gyakrabban jár be Váradra. A megyegyűléseken többször találkozik Kazinczyval, s mikor 1794-ben hazatér Szentjóbi Szabó, vele is. Különösen emlékezetes az 1794. február 10-én tartott közgyűlés, amelyről Kazinczy is beszámol. (L. erről: Benda Kálmán: Kazinczy Ferenc ismeretlen levelei 1794-ből. It 1949. 318. és May István: Bessenyei és Szentjóbi Szabó Bihar vármegye közgyűlésén. ItK 1940. 383., továbbá az életrajzi szakasz egészéről: Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza. Bp. 1951. 271-280.) Vissza