| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 12 |
| Gyergyó népéletének alakulása | 12 |
| Gyergyó néprajzi megismeréséről | 17 |
| Gyergyó történeti néprajzáról | 28 |
| A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban | 31 |
| Természeti és történeti adottságok | 31 |
| A fák és melléktermékeik a gyűjtögetésben | 32 |
| Vadgyümölcsök | 38 |
| Gyógynövények | 40 |
| Gombák | 42 |
| Gyergyószentmiklós és környéke határhasználatáról | 45 |
| A termőföld meghódítása és az erdőtakaró változásai | 45 |
| A határ képének alakulása | 51 |
| A határ belső rendjének biztosítása | 59 |
| Az erdei legelők használata | 63 |
| A kerti vetemény- és gyümölcstermesztésről | 69 |
| A magashegyi földművelés gyergyói emlékei | 75 |
| Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban | 79 |
| A méz és viasz hasznosítása | 80 |
| A vadászat és halászat jelentősége az élelmezésben, ruházkodásban | 81 |
| A tejtermékek | 84 |
| Az esztenatársaságok működésének szabályai és szokásai | 85 |
| A mészárosság | 91 |
| A mészároskodás joga | 91 |
| Az állatvágások és a mészárszékek helyei | 92 |
| Vágóállatok | 94 |
| Vágás, nyúzás, húsfeldolgozás | 94 |
| A bőr kezelése a mészárosok által | 96 |
| A mészárosság készítményei | 97 |
| A tímárság emlékei | 99 |
| A bocskorkészítés | 100 |
| A csizmadiaság | 100 |
| A gyapjú és a kecskeszőr feldolgozása | 101 |
| Kalaposság és egyéb mesterségek | 102 |
| A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei | 105 |
| A vízrajzi viszonyok alakulásáról | 105 |
| A vízhasználati jog | 107 |
| A vízmedrek karbantartása | 109 |
| A vízhasználat és a lakosság | 110 |
| A vízzel hajtott szerkezetek területi elhelyezkedése | 112 |
| A vízimalmok birtoklási formái | 118 |
| A vízimalmok szerkezeti felépítése | 121 |
| Az őrlés | 129 |
| A molnárok mellékfoglalkozásai | 131 |
| A deszkametszés múltjából | 134 |
| A vízifűrészek megjelenése és elterjedése | 134 |
| A vízifűrészek birtoklása | 138 |
| A vízifűrészek szerkezete | 142 |
| A termelékenység, deszkafajták és értékesítés | 146 |
| Gyergyói adatok néhány szakosított foglalkozás ismeretéhez | 150 |
| Kovácsmesterség | 150 |
| Tégla- és cserépkészítés | 154 |
| Fazekasság, csempekészítés | 156 |
| Mészégetés | 157 |
| Kőfaragás | 158 |
| Kőművesség | 159 |
| Famunkák | 160 |
| Képírók | 161 |
| Kéményseprés | 162 |
| Kenyérsütés | 163 |
| Szeszes italok főzése | 163 |
| Cséplőgépesség | 164 |
| Az árucsere néprajzából; gyergyói szekeresek, tutajosok, vásárosok | 167 |
| Szekerezés - szekeresség | 168 |
| A gyergyói tutajozás emlékei | 172 |
| A vásárok és a vásározás | 179 |
| Gyergyószentmiklós településnéprajzához | 187 |
| A középkori település | 187 |
| A XVIII-XIX. századi településkép | 193 |
| A városközpont és műemlékei | 199 |
| Az 1848 utáni településkép | 204 |
| A tízesekről | 209 |
| A kerítések, kapuk, hidak kutak, keresztek | 210 |
| Gyergyószentmiklósi adatok az erdélyi örménység történeti néprajzához | 213 |
| Az erdélyi örmény telepek történeti-néprajzi kutatásának hagyományai | 213 |
| A megtelepülés körülményei | 214 |
| A családok számának alakulása | 216 |
| Az örmények helyi közigazgatási szervezetei | 218 |
| A kereskedők | 219 |
| A céhekről; a társadalmi élet emlékei | 220 |
| Családnevek | 223 |
| Szokásvilág | 224 |
| A foglalkozással kapcsolatos hiedelmek | 224 |
| A téli napforduló körüli és újévi szokások | 225 |
| Mulatságok | 225 |
| Lakodalmi szokások | 226 |
| Halálozás, temetkezés | 227 |
| Viselettörténeti adatok | 229 |
| A lakás | 229 |
| A táplálkozásról és ételekről | 230 |
| Gyergyó egykori népéletéből | 234 |
| Vidámságok, mulatságok | 234 |
| Viselet- és viselkedéstörténeti vonatkozások | 236 |
| Népi jeladási rendszerek | 239 |
| A ditrói madáreresztés | 241 |
| Halálozás, temetkezés | 243 |
| A temetők | 243 |
| Függelék | 247 |
| Adatközlők | 247 |
| Rövidítések | 248 |
| Gyergyó helyismereti-néprajzi bibliográfiája | 250 |
| Könyvészeti anyag | 250 |
| Levéltári források | 275 |