1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Irodalomtanítás a harmadik évezredben

Szerző

Kiadó: Krónika Nova Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 958 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN: 963-9423-75-0
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 2005 szeptemberében felmenő rendszerben bevezetett Nemzeti alaptanterv jelentős változásokat eredményezhet az irodalomtanításban. Véglegesen lezárhatja azt a korszakot, melyben az irodalomról... Tovább

Előszó

A 2005 szeptemberében felmenő rendszerben bevezetett Nemzeti alaptanterv jelentős változásokat eredményezhet az irodalomtanításban. Véglegesen lezárhatja azt a korszakot, melyben az irodalomról szóló ténytudás jelentette a műveltséget; amikor a műalkotás forrását, az alkotói szándékot, a szerző életrajzi vonatkozásait, az életműhöz és a világirodalmi tendenciákhoz való kapcsolódást vizsgálták a tanítási órán, azt próbálva meg „kiszűrni" az alkotásból, milyen lélektani-alkati tényezők motiválták a szerzőt, milyen korszemlélet „bontakozik ki" a szövegből. Remélhetőleg meghatározóvá válik a tanítási órán a jelenkori irodalomtudomány szemlélete, fogalomrendszere és beszédmódja, a művek befogadásában a szöveg nyitottságának az elve, s azt fogják vizsgálni-kutatni-értelmezni, milyen eljárások és konstrukciók eredménye a forma, melyek az irodalmi szöveg kristályosodási pontjai, milyen akusztikus, grammatikai, ritmikai, kompozíciós elvek segítségével írható le az alkotás, milyen formakomponensek határozzák meg a művet, miként próbálja megragadni a nyelvi kifejezés az immanencia körvonalait, hogyan érvényesül a befogadói értelemtulajdonítás, mindezen közben pedig háttérbe kerül (viszonylagossá válik) a ma még meghatározó irodalomtörténeti gondolkodás. A történetinek elgondolt „teljesség" helyére új módon strukturált tananyag kerülhet. Az érettségi követelményrendszere szerint összesen hat szerző: Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila pályaképét kell felvázolni (6-8 alkotás segítségével), tizenhárom „portré"-szerű összefoglalásra kerül sor Balassitól Ottlikig (2-3 mű vagy műrészlet intenzív közös olvasásával), nagyobb szerepe lehet egy-egy műcsoportot vizsgálva a műfaj-, a motívum- és a stíluselemzésnek, a látásmódok analízisének, a kortárs irodalom befogadásának, a drámai műnem értelmezésében a dráma és a szöveg, valamint az interpretáció és a befogadás módozatainak, a territoriálisán, etnikailag, ideologikusan elgondolt, a multikulturalitásban megvalósuló regionális kultúrának; új elem a szabályozásban a populáris regiszter szerepeltetése, az irodalom határterületeinek és kulturális kapcsolódási pontjainak beépítése az irodalomtanításba. A kulturális kódrendszer közvetítésének helyére kerülhet a szövegértés fejlesztése, az olvasói kompetencia javítása és az újragondolt, időről időre változó-módosuló-kiegészülő irodalmi kánon is. Az Európai Unió kialakulásával és Magyarország csatlakozásával a kontinens (és benne a Kárpát-medence népei) a posztindusztriális társadalom korszakába léptek. Ebben a szakaszban a használat, a felhasználás, az elsajátítás a meghatározó, a tudás szembesül a megismerhető bonyolultságával, s lassan nyilvánvalóvá lesz, az egyes ember és az embercsoportok tudattalanul, vágyaik és szándékaik alapján épülnek be a történetbe. A folyamatban, melyről Bókay Antal tág összefüggéseket is felvillantva írt az Irodalomtudomány a modern és a posztmodem korban című munkájában, már a kisiskolás korban is kitüntetett szerep jut a szövegértésnek és a gondolkozási folyamatok állandó fejlesztésének, az állítások és a tagadások, a nyelvhasználat, a szövegalkotás javításának. Vissza

Tartalom

Előszó 11
ELSŐ RÉSZ
I. Az irodalomtanítás elméleti pozíciói
Sipos Lajos: Iskolaszerkezet, irodalomfogalom, irodalomtanítás Magyarországon 16
Bókay Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei 29
Kulcsár Szabó Ernő: Irodalomértésünk néhány örökletes előfeltevéséről 43
Sári B. László: A kontextuális megközelítések lehetőségeiről 51
Petőfi S. János - Benkes Zsuzsa: Az irodalomtudomány és a szövegtudományok 66
Orbán Gyöngyi: Az irodalomóra mint hermeneutikai szituáció 78
Zsolnai József: Az irodalompedagógia mint alkalmazott irodalomtudomány és alkalmazott pedagógia 91
II. Horizontok az irodalomtanításban
Gordon Győri János: Nemzetközi tendenciák az irodalomtanításban 100
Arató László: A tananyagkiválasztás és -elrendezés néhány lehetséges modellje 113
Gordon Győri János: Tanárszerepek irodalomórán 124
Pála Károly: Irodalomtanítás és kompetenciafejlesztés 137
Arató László: Szövegértés, szövegalkotás a magyarórán 144
III. Műfaj, stílus, motívum
Suhai Pál: Az alteritás kora az irodalomban 162
Imre László: A műfajtörténet esélyei a harmadik évezredben - iskolában és iskolán kívül 167
Olasz Sándor: A regényforma változásai a 20. századi magyar irodalomban 175
Veress Zsuzsa: Az úr ölében / Az isten balján • Mikszáth Kálmán: A jó palócok (1882) - Bodor Ádám: Sinistra körzet (1992) 183
Czimer Györgyi: Szerepkonstrukciók dekonstruálása • Kérdések és válaszok az Esti Kornél énekében 191
Tolcsvai Nagy Gábor: A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben 200
Vilcsek Béla: Szabadvers(szabad vers)-tipológia napjaink irodalmában 209
Eisemann György: Nemzeti sztereotípiák mint történelmi allegóriák a romantikus és a modern magyar lírában 218
Fried István: Meghatározók és meghatározottak • Az Osztrák-Magyar Monarchia szövegisége 226
Fenyő D. György: Egy fabula - öt szüzsé • Kolhaas-történetek 238
Gyeskó Ágnes: A csavargó alakja az irodalomban - egy toposz vizsgálata 246
Vasy Géza: A művész és a clown • Kormos István: Szegény Yorick 254
Tarján Tamás: A cirkusz (jel)világa a közelmúlt magyar irodalmának motivikájában 261
MÁSODIK RÉSZ
I. Pályaképek
Margócsy István: Petőfi és a romantika 270
Szabolcsi János: Petőfi-problémák a középiskolában 287
Nyilasy Balázs: Arany János költészete 296
Fűzfa Balázs: Kommunikáció, erotika és magatartás-szimbólumok Arany János néhány balladájában 310
Gintli Tibor: Ady Endre 321
Gintli Tibor: Ady újraolvasásának lehetőségei az oktatásban 331
Sípos Lajos: Babits Mihály 340
Jobbágyné András Katalin: A pályaképet összefoglaló óra 353
Olasz Sándor: Kosztolányi Dezső 367
Szegedy-Maszák Mihály: Kosztolányi: A cseh trombitás - kései művek előképe 381
Gordon Győri János: Kosztolányi Dezső tanítása a középiskolában (Javaslat) 392
Tverdota György: József Attila 395
N. Horváth Béla: Az analitikus óda 408
II. Portrék
Hargittay Emil: Az Egy katonaének mint az eszményítés verse 422
Debreczeni Attila: Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz 428
Bécsy Ágnes: Berzsenyi Dániel: A közelítő tél 436
Arató László: Kölcsey Ferenc: Hymnus 445
Mohácsy Károly: Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének tanítása különböző korosztályú diákoknak 455
Eisemann György: Anekdoták és különcök (Beszterce ostroma, A sipsirica) 464
Angyalosi Gergely - Forgács Anna: Megjegyzések Móricz novellisztikájáról - A Barbárok 474
Rónay László: Márai Sándor: Szindbád hazamegy 482
Kulcsár Szabó Ernő: A „szerelmi" líra vége • „Igazságosság" és az intimitás kódolása a késő modern költészetben - Szabó Lőrinc: Semmiért Egészen 490
Szegedy-Maszák Mihály: Radnóti Miklós és a holokauszt irodalma 501
Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor: Istar pokoljárása 515
Radnóti Sándor: Pilinszky János: A szerelem sivataga 524
Fűzfa Balázs: Ottlik Géza Iskola a határon című regényének modernségjegyei, idő- és térpoétikája 530
III. Látásmódok
Kovács Sándor Iván: Az író Zrínyi Miklós és a magyar irodalom 540
Csíkvári Gábor: Az arany ember. Az értelmezés lehetőségei 550
Bezeczky Gábor: A Szindbád ifjúsága mint műfajtörténeti probléma 557
Kecskés András: Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek 566
Cs. Varga István: Az emberi értékkapcsolatok regénytragédiája: Németh László: Iszony 581
Nyíri János: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról 588
Görömbei András: Ki viszi át a Szerelmet 598
Tarján Tamás: Örkény István: Tóték 605
Honti Mária: A „szó és szótlanság" költője - Nemes Nagy Ágnes verseiről 616
Szabó B. István: Mészöly Miklós: Saulus 625
IV. Kortárs irodalom
Bednanics Gábor: A történő elbeszélés 636
Görömbei András: Kányádi Sándor: Krónikás ének 644
B. Gáspár Judit: "...Paradoxon vagy önmagad szemében..." Nádas Péter Egy családregény vége című művének lélektani elemzése 652
Tarján Tamás: Tandori Dezső: Hommage 658
Tarján Tamás: Spiró György: Csirkefej 664
N. Tóth Anikó: Grendel Lajos: Csehszlovákiai magyar novella 671
Márton János: „Harmónia Caelestis": Esterházy Péter tanítása 678
Németh Zoltán: Az életmű mint irodalomtörténet • Tőzsér Árpád poétikái és a nyelvhasználat kérdéséi 687
Fűzfa Balázs: Létezni részben, egészben • Nagy Gáspár és Parti Nagy Lajos egy-egy verseskötetének összehasonlító értelmezése 696
Schein Gábor: Lefordíthatatlan szójátékok • Várady Szabolcs költészetéről 702
Dérczy Péter: Vallomás a mindenségről és az irodalomelméletről • Orbán Ottó: Vojtina recepcióesztétikája 709
V. Világirodalom
Rajhona Flóra: Az antik irodalom világképe 718
Márton János: A Biblia tanítása a 9. évfolyamon 725
Horváth Géza: Johann Wolfgang von Goethe: Az ifjú Werther szenvedései. A menekülés dimenziói 733
Péter Ágnes: Byron, Shelley, Keats 740
Balassa Péter: A regényforma változásai a 19. századi francia irodalomban • Flabuert Bovaryné című regényének értelmezése 747
Kroó Katalin: Bűn és bűnhődés - Gogol, Dosztojevszkij (Tolsztoj) 754
Spira Veronika: Bulgakov: A Mester és Margarita 762
Fűzfa Balázs: Az irodalmi posztmodernség kezdetei • Borges, Márquez, Hrabal 773
VI. Színház- és drámatörténet
Bécsy Tamás: Drámatípusok. A konfliktusos dráma modellje: Szophoklész Antigoné)a és Shakespeare Hamletje 780
Bíró Ferenc: A Bánk bánról 794
Görömbei Andrásné: Madách művének belső ellentmondásai a tanításban 802
Bécsy Tamás: Beckett: Godot-ra várva 814
Imre Zoltán: Szöveg és előadás néhány lehetséges kapcsolata a kortárs magyar színházban 824
VII. Az irodalom határterületei
Tverdota György: Irodalmi kultusz 836
Praznovszky Mihály: Kéziratok, hasonmások (az irodalomórán) 843
Hubert Ildikó: Régi szövegek az irodalomórán 852
Bárczi Ildikó: Eredeti szöveg és műfordítás: Janus Pannonius 860
Eck Júlia: Szövegbefogadás, szövegelemzés a kreatív dráma eszközeivel 867
Gelencsér Gábor: Átmeneti idők • Huszárik Szindbádja 875
Fenyő D. György: Sorstalanság - egy regény és egy film 881
Domonkos Péter: Irodalom és filozófia 888
Arató László: A populáris regiszter az irodalomtanításban 896
Lackfi János: Kreatív írás avagy az irodalom mint mesterség 904
VIII. Regionális kultúra
Forgács Anna - Horváth Zsuzsanna: A regionális kultúra tanításáról 914
Bokányi Péter: A nyugat-pannon irodalmi régió 921
Csiszár Edit: Endrődi Sándor Alsóörsön 928
N. Horváth Béla: Regionalizmus - kultúra. Baka István - Szekszárd 936
Szerzőnév-, mű- és kötetcím mutató 941
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv