| Előszó | 1 |
| Egy új község (1920-1922) | 3 |
| A községgé szervezés folyamata | 3 |
| Előzmények: megszállás | 3 |
| A megmaradt nagylaki területek | 4 |
| Az új határvonal | 5 |
| Az önálló községgé szervezés kezdetei | 6 |
| Ideiglenes elöljáróság | 7 |
| Helyi kezdeményezések | 8 |
| Törvényi feltételek | 10 |
| Az önálló működés egyéb feltételeinek megteremtése | 11 |
| A községalapításban megjeleníthető érdekek | 17 |
| Az ideiglenes elöljáróság tevékenysége a szervezés időszakában | 21 |
| A közbiztonság biztosítása | 21 |
| A határrend közigazgatási biztosítása | 23 |
| A határmódosítás sürgetése | 24 |
| Az új község főbb jellemzői | 25 |
| A népességre vonatkozó adatok | 26 |
| A lélekszám és a nemek szerinti megoszlása | 26 |
| Életkor szerinti megoszlás | 27 |
| Nemzetiségi megoszlás | 27 |
| Családi viszonyok | 28 |
| Felekezeti megoszlás | 28 |
| Általános műveltségi szint | 29 |
| A foglalkoztatottság | 29 |
| A lakáshelyzet | 30 |
| Gazdasági alapok és feltételek | 31 |
| A községi háztartás | 31 |
| Tulajdon- és birtokviszonyok | 32 |
| Intézményi ellátottság, infra struktúra | 33 |
| Az új község és környezete | 34 |
| "Gyárközségi" sajátosságok | 35 |
| A "Gyárközség" (1922-1944) | 37 |
| Az újtelep kiépülése | 38 |
| Házhelyosztás | 38 |
| Lakásépítési akció; FAKSZ-kölcsön | 38 |
| ONCSA-telep | 39 |
| A gyár és az újtelep | 40 |
| A lakosság számának növekedése és a kendergyár | 41 |
| Gyári lakásépítések | 42 |
| A gyár és a házhelyosztás | 43 |
| Gyári házépítési kölcsönök | 46 |
| A község anyagi alapjainak alakulása | 48 |
| A községi infrastruktúra első elemei | 48 |
| Gazdasági-pénzügyi gondok | 49 |
| A községi háztartás | 51 |
| Népesedés | 53 |
| Természetes szaporodás | 53 |
| Születések | 54 |
| Halálozások | 55 |
| A legfontosabb halálokok | 58 |
| Életkörülmények | 59 |
| Gyári bérezés | 60 |
| Kommciós rendszer | 60 |
| Áztatós bérek | 61 |
| Háborús közellátás | 64 |
| Disznóhízlalás | 64 |
| A "kétlakiság" | 65 |
| A mezőgazdasági fejlődés | 66 |
| Munkásbiztosítás, szociális- és egészségvédelem | 67 |
| Közoktatás | 70 |
| Gyári iskola | 70 |
| Az újtelepi iskola | 74 |
| Ugari iskola | 76 |
| "Civil-szféra" (egyesületek, szervezetek) | 78 |
| Pannonia Fc | 78 |
| Vonós Zene banda | 79 |
| Polgári Olvasókör | 79 |
| Levente Egyesület | 80 |
| Tűzoltó Egylet | 81 |
| Gyümölcsészeti Fiók-Egyesület | 81 |
| LÉegeltetési Társulat | 82 |
| Kisállat-tenyésztő csoportosulások | 82 |
| Szakszervezet | 82 |
| Politikai pártok | 83 |
| Hitélet | 83 |
| A községi vezetés | 84 |
| A regionális jelentőségű "Ipari központ" (1945-1985) | 86 |
| Átmenet a tanácsrendszerbe (1945-1950) | 86 |
| Köziogazgatás és közbiztonság | 88 |
| A politikai pártok megalakulása | 88 |
| Szakszervezet | 89 |
| Népi szervek | 90 |
| Nemz eti Bizottság | 90 |
| Egyéb népi szervek | 91 |
| A községi szervezet | 91 |
| Népesség az átmenet éveiben | 92 |
| Gazdasági alapok: kendergyár. Államosítás | 94 |
| Gazdasági alapok: mezőgazdaság | 95 |
| Új intézmények | 95 |
| Óvodák, üzemi konyha | 95 |
| Egyéb szociális intézmények | 96 |
| Kultúrterem | 96 |
| Közoktatás | 96 |
| Kommunális ellátás | 97 |
| A civil-szféra | 97 |
| A tanácsrendszer évei (1951-1985) | 99 |
| A tanács | 99 |
| A népesség | 101 |
| Gazdasági alapok: kendergyár | 101 |
| Gazdasági alapok: mezőgazdaság | 102 |
| Ellátás: kereskedelem, vendéglátás | 104 |
| Egyéb szolgáltatások | 105 |
| Szociális- és egészségügyi ellátás | 105 |
| Kommunális ellátás | 106 |
| Közoktatás: iskola | 107 |
| Iskolai napközi otthon | 108 |
| Felnőttoktatás | 109 |
| Óvodák | 109 |
| Művelődési Ház | 109 |
| Sport | 110 |
| Határforgalom | 111 |
| A jelen és jövő | 113 |
| A tanácsrendszer felbomlása | 113 |
| Utolsó beruházások | 113 |
| Rendszerváltás és az önkormányzati önállóság | 113 |
| A község jövőjéről | 116 |
| Felhasznált irodalom | 119 |
| Mellékletek | 120 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.