Előszó
A Filmtudományi Intézet - a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága megbízása alapján, együttműködve a fővárosi és a 19 megyei moziüzemi vállalattal - 1972-ben hozzákezdett a városi filmszínházhálózat műszaki és üzemgazdasági kataszterének elkészítéséhez, s ezzel párhuzamosan valamennyi városra kiterjedő, reprezentatív jellegű közönségvizsgálatot végzett. A városi vizsgálatokat 1973/74-ben a községi filmszínházak és közönségük vizsgálata követi.
E feladatok elvégzését az tette szükségessé, hogy az utóbbi 10-12 évben (az Intézet dr. Taródi Nagy Béla által végzett közönségvizsgálatai óta) hazánkban társadalmi, gazdasági és művelődési téren olyan nagy jelentőségű változások történtek, melyek természetszerűleg hatással voltak és vannak ma is a film és a közönség, illetve a filmszínházak és a közönség viszonyának alakítására, a filmszínházakba járó közönség rétegződésére, a mozik „nézőtérképének" megváltozására.
Ahhoz, hogy objektíven lássuk a filmszínházhálózat - általában a filmszínházakban vetített filmek - mai társadalmi-kulturális szerepét és jelentőségét, utalnunk kell a legfontosabb előzményekre.
A felszabadulás előtti években filmszínházak a fővárosban, a vidéki városokban és csak igen kevés községben voltak. Az évi országos nézőszám abban az időben 18-23 millió között váltakozott, s ebből kb. 12 millió volt a fővárosi mozik nézőszáma. A felszabadulás, főleg a filmgyártás és a mozihálózat 1948. évi államosítása után, rendkívül gyorsan, 1958-ra teljesen kiépült városi és falusi mozihálózatunk. Művelődési szempontból a legnagyobb változást a szocialista műsorpolitika kialakítása jelentette. Mindezek következtében - párhuzamosan a lakosság általános művelődési igényének növekedésével - 1948-tól 1960-ig a filmszínházak látogatottsága mind a fővárosban, mind a vidéki városokban és községekben évről-évre emelkedett, s 1960-ban elérte a 140 milliós nézőszámot. Igen kedvező volt az országos nézőszám megoszlása is: az összes néző közül ugyanis 39,8 millió volt a fővárosi, 38 millió a vidéki városok és 62,2 millió a községi filmszínházak éves nézőszáma.
Hazánkban 1961-től kezdett jelentkezni azoknak a tényezőknek a hatása (a televízió fokozatos elterjedése, a lakosság életkörülményei, életmódja terén bekövetkező változások, az urbanizációs folyamat felgyorsulása, a felnőtt lakosság továbbtanulása, a szabadidő-struktúra átalakulása stb.), melyek - vagy ezek egy része - előzőleg már a külföldön a legtöbb országban - közöttük néhány szocialista országban is - a filmszínházak nézőszámának hol zuhanásszerű (Nagybritannia: 1,3 milliárdról 1970-re 182 millió), hol viszonylag mérsékeltebb (Olaszország: 300 millióról 1969-re 557 millió, Német Demokratikus Köztársaság: 300 millióról 100 millió) csökkenésével járt. (A Szovjetunió az egyetlen kivétel: az 1971. évi 4,6 milliárdos nézőszám még mindig emelkedő tendenciát mutat.)
Vissza 
