| Társadalmi elméletek az ókorban | |
| Bevezetés | 3 |
| Platon | |
| A legjobb állam | 5 |
| Platon államphilosophiai művei | 5 |
| A Respublica | 6 |
| Ethika és politika | 8 |
| A lélek elemei és az állam alkatrészei | 9 |
| A társadalmi rend genesise | 9 |
| A munkafelosztás | 10 |
| Az emberek egyenlőtlenségéről szóló tan | 12 |
| Állami czélok és egyéni különérdekek | 15 |
| A tulajdonközösség (communismus) | 15 |
| A családközösség (nő- és gyermek-közösség) | 18 |
| A nemi viszonyok szabályozása | 21 |
| A nők jogai és kötelességei. (A nők emancipatiója) | 24 |
| Állami paedagogia | 26 |
| A nevelés főeszközei | 27 |
| A philosophok hivatása | 28 |
| A munkásosztályok helyzete | 29 |
| A rabszolgaság | 29 |
| Platon communismusa és a modern communismus | 30 |
| A "Törvények" állama | 32 |
| Az authenticitas kérdése | 33 |
| A "Törvények" tárgya | 33 |
| Az állami czélok és a törvények feladatai | 37 |
| A tulajdon-rend | 40 |
| Politikai szervezet | 41 |
| A nevelés-ügy | 42 |
| Házasság és családi viszonyok | 43 |
| A proceratio szabályozása | 44 |
| Paedagogiai követelmények | 44 |
| Állami jogok és egyéni igények | 45 |
| A "Törvények" és a "Respublica" | 47 |
| Aristoteles | |
| I. Aristoteles politikája | 49 |
| Aristoteles politikájának történeti jelentősége | 49 |
| Az ember mint politikai lény | 51 |
| Az állami czél és az állam elemei | 52 |
| A béke javai és a nevelés | 54 |
| A rabszolgaság jogosultságáról szóló tan | 55 |
| Birtokviszonok és keresetmódok | 60 |
| Természetes keresetmódok | 61 |
| Csere és csereérték | 62 |
| A pénzcsinálás (tőkeszerzés) | 63 |
| A család | 67 |
| A nő hivatása | 68 |
| A Platon Respublicájának kritikája | 69 |
| Aristoteles tulajdonjogi alapnézete | 75 |
| A "Törvények" kritikája | 69 |
| A proceratióra vonatkozó határozatok | 80 |
| Aristoteles és Malthus | 81 |
| Phaleas tanainak birálata | 82 |
| Ókori alkotmányok (nevezetesen a spártai és krétai alkotmányok) kritikája | 83 |
| A politikai jogokról | 85 |
| A középosztály méltatása | 86 |
| Az államformák felosztása | 87 |
| Törvények, alkotmányformák és társadalmi osztályok | 89 |
| A földmívelő osztály jelentősége | 90 |
| Agrarius elvek | 91 |
| A birtokviszonyok rendezése | 92 |
| A házassági és családi viszonyok szabályozása | 92 |
| Az állam nevelői feladata | 93 |
| Aristoteles paedagogiai elvei | 94 |
| Visszapillantás | 96 |
| Aristoteles és kora | 96 |
| Aristoteles és Platon | 97 |
| A munka szerepének felfogása és az emberek egyenlőtlenségéről szóló tan | 97 |
| Utopisták | |
| Bevezetés | 120 |
| Morus Tamás utopiája | |
| A humanismus kora | 114 |
| Morus Utopiája és Platon társadalomphilosophiai tanai | 115 |
| Az "Utopia" beosztása | 117 |
| A létező társadalmi rend kritikája | 118 |
| A bűntények okai és a büntető jog drakonismusa | 120 |
| A magántulajdonra alapított társadalmi rend kritikája | 124 |
| A collectív tulajdon ellen szóló érvek | 126 |
| A munka társadalmi organisatiója | 128 |
| A collectív tulajdonnal kapcsolatos productió-rendszer | 128 |
| Az utópiai életmód egyes jellemző vonásai | 129 |
| A pénzről és a nemes fémekről | 131 |
| A házasságra vonatkozó törvények | 132 |
| A népességről | 133 |
| Családi élet és nevelés | 134 |
| A tanügy | 135 |
| Az általános munkakötelesség | 136 |
| A földmívelés | 137 |
| A normál munkanap | 138 |
| A társadalmi intézmények feladata | 139 |
| Erkölcsi és vallásos élet | 140 |
| A munkásosztályok helyzete a létező államokban | 142 |
| A panacéa | 144 |
| A mintakép árnyoldalai | 146 |
| Morus és Platon; érintkezési pontok és ellentételek | 150 |
| Az "Utopia" hatásának okai | 153 |
| Szocialisticus eszmék | 154 |
| Az "Utopia" történeti jelentősége | 156 |
| Campanella Tamás államregénye | |
| A philosoph jellemzése | 160 |
| Campanella gyakorlati philosophiája | 163 |
| Politikai alapnézet | 164 |
| Az amor communitalis | 165 |
| Platon, Morus és Campanella | 166 |
| A "civitas solis" állami hatalmai | 169 |
| Tulandon-közösség és család-közösség | 171 |
| Általános munkakötelezettség | 174 |
| Munkafelosztás | 175 |
| A nők hivatása | 175 |
| A munka becsületének elismerése | 176 |
| A munka mint társadalmi hivatal | 177 |
| A normál munkaidő | 178 |
| Szórakozás és játék | 178 |
| A nemi viszonyok szabályozása. A proceatio | 180 |
| A nevelés egyenlősége és nyilvánossága | 185 |
| A tanterv | 186 |
| A szellemi élet signaturája | 187 |
| A testi nevelésre, a közegészségügyre és az életmódra vonatkozó határozatok | 188 |
| Az egyéni szabadság megsemmisítése | 190 |
| A tudás jelentősége | 192 |
| Ethikai vezérelvek | 193 |
| Cabet államregénye | |
| Cabet művének tárgya s intentiója | 195 |
| Az egyenlőség elvének felállítása | 196 |
| A communismus védelmezése | 198 |
| A békés fejlődés hangsúlyozása | 200 |
| Culturális állapotok; házassági és családi viszonyok | 202 |
| Jogok és kötelességek egyenlősége | 203 |
| Általános munkakötelesség | 204 |
| A javak produciója és elosztása | 204 |
| Demokratikus elvek s intézmények | 206 |
| A munka elosztása s megkönnyítése | 207 |
| A régi társadalmi szervezet kritikája | 209 |
| Az átmeneti rendszer leirása | 212 |
| A communisticus főelvek | 213 |
| A társadalom fogalma | 215 |
| A communisticus elmélet alapvonásai | 216 |
| Cabet tanainak békés tendentiája | 218 |
| A testvériség eszméje | 221 |
| Visszapillantás | |
| Az államregények történeti jelentősége | 222 |
| A társadalmi intézmények kritikája | 223 |
| Társadalmi pathologia | 225 |
| Társadalmi eszmék az újkori jog- és államphilosophiában | |
| Ujkori elméletek (Bevezetés) | 229 |
| Grotius | |
| A társadalmi szerződés eszméje | 232 |
| A jogalkotás alapmotívuma az emberi természetben | 233 |
| Hasznossági szempontok | 234 |
| A természeti jog fogalma | 235 |
| A társadalmi szempont a természet-jogban | 236 |
| Magánjogi szempontok érvényesülése az állam- és társadalomphilosphiában | 237 |
| A szabadság felálodázásnak jogosultsága | 238 |
| Későbbi tanli csirái | 240 |
| Az elmélet hiányai | 241 |
| A tulajdonjogi elmélet | 243 |
| A természetes tulajdonközösség állapota | 244 |
| A tulajdonjog alapja | 244 |
| A tulajdonjog korlátai és a tulajdonszerzés módjai | 245 |
| A rabszolgaság | 246 |
| A házasság és a család | 248 |
| A szülők jogai s kötelességei | 249 |
| Kritikai észrevétel | 249 |
| Hobbes | |
| A társadalmi szerződés eszméje Grotius és Hobbes tanaiban | 252 |
| A psychologiai és ethikai alapnézetek ellentételessége | 253 |
| Az állati társadalmak és az emberi társadalom | 255 |
| A társulási hajlam és az önzés | 257 |
| A természeti állapot: bellum omnium contra omnes | 258 |
| A társadalmi szerződés oka | 261 |
| Az absolutismus apologiája | 263 |
| A társadalmi szerződés közvetetlen czélja | 265 |
| Az ész alapkövetelményei. (Az első természeti törvények) | 265 |
| Az absolut államhatalom nyutotta előnyök | 267 |
| Az erkölcsi törvényhozás | 268 |
| Törvények jogczíme és sanctiója | 269 |
| Az emberek eredeti egyenlősége és szabadsága | 271 |
| Az egyenlőség megszüntetése | 272 |
| A rabszolgaság | 272 |
| Az alattvalók föltétlen engedelmessége | 274 |
| Az absolut hatalom természetes határai | 276 |
| A tulajdon eredete és jogczíme | 277 |
| Az állam legfelső tulajdonjoga | 278 |
| Az atyai hatalom | 281 |
| Az anyai jog; az anya uralma | 281 |
| A házasság és az atyai hatalom | 283 |
| Absolutismus és socialismus | 284 |
| Kritikai észrevételek | 286 |
| Az egyéni szabadság elve | |
| Spinoza és Locke | |
| Bevezetés | 289 |
| Hobbes elméletének hatása | 289 |
| A tudományos kritika | 290 |
| Spinoza | |
| Spinoza tanának kiinduló pontja | 291 |
| Jog és hatalom | 292 |
| Az általános háború | 292 |
| A társadalmi szerződés | 293 |
| Spinoza contra Hobbes | 293 |
| A társadalmi szerződés igazi czélja | 294 |
| A szabadság elidegeníthetetlen | 295 |
| A gondolatszabadság | 296 |
| Az állam feladata | 296 |
| Tulajdonjogi elvek | 297 |
| Spinoza elméletének jelentősége | 297 |
| Locke | |
| A társadalmi szerződés keletkezése | 297 |
| A természeti állapot | 299 |
| Természeti törvény | 299 |
| A büntetés a természeti állapotban | 300 |
| A természeti állapot visszásságai | 301 |
| Természeti állapot és háború-állapot | 302 |
| Az önvédelem joga | 304 |
| A társadalmi rend közvetetlen czélja és a szabadság | 304 |
| Természeti és politikai szabadság | 305 |
| A szabadság elidegeníthetetlensége | 306 |
| A rabszolgaság | 307 |
| Az absolutismus érveinek megczáfolása | 308 |
| A politikai hatalom korlátai | 309 |
| Az állami rend feladata | 311 |
| Az ellenállás joga | 312 |
| A többség határozatai | 313 |
| Az államhatalom elosztása | 314 |
| A törvényhozó hatalom mint souverain hatalom | 315 |
| A végrahajtó hatalom | 315 |
| A confoederativ hatalom | 316 |
| A constitutionalismus elmélete. Locke és Montesquieu | 316 |
| A lelkiismeretszabadság | 317 |
| Egyház és állam | 317 |
| A képviseleti rendszer | 318 |
| A házasság | 318 |
| Az atyai hatalom alapja s terjedelme | 320 |
| Szülői jogok és kötelességek | 322 |
| Autokratia és atyai hatalom | 323 |
| Tulajdonjogi elvek | 324 |
| A munka mint a tulajdonszerzés alapja | 325 |
| Az eredeti tulajdonközösség és a tulajdon keletkezése | 326 |
| A tulajdonjog korlátai | 328 |
| A földbirtok | 329 |
| Az appropriatio jogának határai | 331 |
| Restrictiók | 332 |
| A pénz és a kereskedelem hatásai | 333 |
| A javak accumulatiója | 334 |
| Kritikai és történeti észrevételek | 335 |
| Locke paedagogiai tanai. (Thoughts concerning eduction) | 337 |
| Locke alapvető munkálatai és J. J. Fousseu paedagogiája | 338 |
| A szabadság eszméje | 339 |
| Az egyenlőség eszméje | |
| A socialismus és a franczia forradalom | 340 |
| J. J. Rousseau jelentősége a társadalmi eszmék fejlődéstörténetében | 342 |
| Általános jellemzés | 343 |
| Jean Jacques Rousseau | |
| Rousseau társadalomphilosophiai művei | 344 |
| Az egyenlőtlenség okairól szóló tan | 345 |
| A természeti állapot reconstructiója | 346 |
| A természeti (physikai) és az erkölcsi (politikai) egyenlőtlenség | 347 |
| A természeti állapotról szóló tan értelmezése | 348 |
| Domesticatio és cultura | 348 |
| A nyelv eredete | 349 |
| A társulási ösztönök | 350 |
| Rousseau contra Hobbes | 351 |
| A moral alapja. (A könyörület) | 352 |
| Rousseau és Schopenhauer ethikai elvei | 353 |
| A két nem viszonyainak átalakulása | 353 |
| A szükségek és a szolgaság | 355 |
| A magántuladon létesítésének következményei | 356 |
| Primitiv szükségletek | 357 |
| A családi viszonyok fejlődése, a szükségek szaporodása és a társadalmi differentiatio | 358 |
| A társadalmi fejlődés szülte bajok | 358 |
| A tulajdonjog alapja | 360 |
| Az állami rend eredete | 361 |
| A társadalmi szerződésből eredő előnyök és hátrányok | 362 |
| A hódítás joga és a gyöngék szövetkezése | 363 |
| Az állami hatalom központosítása. A hatóságok | 364 |
| Az absolutismus jogczimeiről | 365 |
| Az egyenlőtlenség fejlődése | 366 |
| A természeti állapot és a bellum omnium contra omnes | 367 |
| A társadalmi haladás föltételei | 368 |
| Rousseau paedagogiai tanai | 369 |
| A vallás kérdés | 370 |
| Az egyenlőség eszméje | 370 |
| A "Contrat social" problémája | 370 |
| A souverainitas | 371 |
| A szabadság elidegeníthetetlensége | 371 |
| A család | 372 |
| A rabszolgaság védői ellen | 372 |
| Az erősebb joga | 373 |
| A népek önhatósága | 374 |
| A jus belli mint a rabszolgaság és az absolutismus jogczíme | 375 |
| Rabszolgaság és despotismus | 376 |
| Az összeség akarata | 377 |
| Természeti szabadság és polgári szabadság | 378 |
| Erkölcsi szabadság | 379 |
| A társadalmi szerződésből eredő kötelességek | 379 |
| A közakarat mindenhatósága | 380 |
| A jus primi occupantis | 380 |
| Az állam tulajdonjoga | 381 |
| A souverainitás elidegeníthetetlensége és eloszthatatlansága | 383 |
| A hatalmak felosztása. A képviseleti rendszer | 384 |
| Társadalmi kötelességek | 385 |
| A büntetőjog | 386 |
| A republicanus kormányzat lényege | 387 |
| Szabadság és egyenlőség | 388 |
| Az államformák relativ értéke | 389 |
| Rousseau politikai eszménye | 390 |
| A "Contrat social" alapeszméje | 391 |
| A socialisticus szempont | 392 |
Folytatás Microsoft-tal