Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban

Szerző

Szabó Ervin

Szerkesztő

Horváth Zoltán

Jászi Oszkár

Budapest

'Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban ' összes példány

Kiadó:	Népszava Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1948
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	391 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Világosság Könyvnyomda Rt. nyomása, Budapest. II. kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ritkán mutathatta valaha küzdő nép tökéletesebb egyetértés képét, mint a magyar az 1848/49.-ki forradalomban. Egész Európában alig rezegtek már a forradalmi fölkelések utolsó vonaglásai, mikor... Tovább

Tartalom

Horváth Zoltán. Szabó Ervin történelemszemlélete	3
Jászi Oszkár. Szabó Ervin és életmunkája	8
Szabó Ervin. Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban
Bevezetés	29
Osztályok és osztályellentétek a forradalom kezdetén	31
A negyvenes évek Magyarországának feudális szervezete
A főnemesek uralmának kettős alapja: latifundium és udvarral kötött szövetség
A főpapság
A köznemeseknek alig harmada igazi élvezője a kiváltságoknak
Kisnemesek és a nemesi proletariátus
A nemesség a megyékben
Parasztság
Végrehajthatatlan úrbéri törvények
A jobbágyság
A jobbágyság az udvartól vár segítséget
A városi polgárság
Ipari munkásosztály hiánya
Értelmiség
Alsópapság
A pártok és vezetőik, párthangulatok és áramlatok	46
A magyar és az egykorú nyugateurópai forradalmak közti különbség
Az udvar elejti reformtendenciát s kiszolgáltatja a parasztságot a nemességnek
A "tulajdonrabló" Széchenyi
Nemzeti egyesülés parasztfölszabadítás által
A kormány a "burokráciát" mozgósítja a haladópártiak ellen
Kölcsey és Wesselényi
Dessewffy a radikális mozgalomról
Kossuth "radikalizmusa"
A polgári elem nem demokratikus
Magyar doktrinérek (centralisták)
Kemény Zsigmond a "nemzeti géniusz" misztikus elmlélete ellen
A centralisták programja
A konzervatívok programja
Deák és Kossuth programja
Kísérlet a parasztság politikai felébresztésére
Csak két határozottan radikális egyéniség: Táncsics és Petőfi
Kossuthék nem gondoltak forradalomra
Az utolsó rendi országgyűlés	80
Főnemesek az ellenzék soraiban: a grandseigneur Battyhány
A centralisták népképviseletet akarnak, az ellenzék nem akarja feladni a rendi elvet
Kossuth és Eötvös ellentéte az örökváltság kérdésében
A háziadót megszavazzák, a hadiadót nem
Városi követek megtagadják a demokráciát
Elfogadják a "tökéletes teljes egész" birtokmegvásárlási kötelezettséget
A főrendi tábla elutasítja a konkrét javaslatokat
Lényegtelen különbségek a két tábla álláspontja között
Az ellenzék újból a gravaminális politikához tér vissza
A márciusi napok. Az utca és az országgyűlés	92
A februári forradalom híre Pozsonyban
Az ellenzék vegyes érzelmekkel fogadja a forradalom hírét
Kossuth balra fordulása márc. 3-i kerületi ülésen
Reformok ellenében lemondás a sérelmek orvoslásáról
"Áldozatkészség" a forradalomtól való félelemből
Petőfi az áldozatkészség legendája ellen
Kossuth óvatos Béccsel szemben, de rémületben tartja a konzervatívokat
Reform-bankett terve, népgyűléssel Rákoson
A pesti tizenkét pont és a "comité du salut public"
Kossuth nem akar beleegyezni, hogy a pesti küldöttséget fogadja az országgyűlés
Az országgyűlés és az utca kezdődő ellenéte
A radikális sajtó és a rend elemei	102
Lelki készség hiánya radikális változtatásokhoz
A tetszhalott konzervativizmus
A tömeg dinasztikus érzelmei
Értelmetlen udvari politika szülte nemzeti radikalizmus
Demokratikus mozgalmak csúfneve: kommunizmus
Pálffy Albert "Március 15-iké"-je
Petőfi új forradalmat prédikál
A radikális ifjúság hivatalokba kerül
A polgárság zsidóprogramokat rendez
A köztársasági radikalizmus lanyha fogadtatása vidéken
A mérsékelt sajtó nagyobb példányszáma
Az Egyenlőségi klub programja
A köztársasági eszme tábora: törpe kisebbség
A radikálisok megtagadják a kommunizmust
Eszmék zavara Európa március előtti szocializmusában
A Radicallap minden szocializmust elvet
Bizalmatlanság a paraszttal szemben
Petőfi és Arany választási kudarca
A nemesi ellenforradalom
A nemesi reakció új jelszava
Az országgyűlés ellenforradalma	124
A felelős minisztérium
Széchenyi gróf félénk kisérlete a jobbágyszolgáltatás visszaállítására
Rettegés parasztoktól és pesti radikalizmustól
A 48.-as reformmű a régi Kossuth szellemét tükrözi vissza
A nemesség megmentése
A pesti közcsendi bizottmány a sajtótörvényt közcsapásnak tartja
A törvény nyilvános elégetése
Csak két nemesi követ követeli az általános választójogot
Népképviselet alakjában nemesi képviselet
A pesti radikálisok egyenetlensége a népképviselet kérdésében
Cenzúra a nép számára, általános választójog a nemesség kebelében
A munkásmozgalmak	139
Félelem a pesti mellékkormánytól
A pesti utca jó volt Bécs ellen
A protestánsok "Mitläufer"-ek
"Kézműves legények" föl nem vétetése a nemzetőrségbe
Külföldi magyar munkások forradalmi nyilatkozata
Dobsa cikke a magyar munkásokról
A munkások se követelik a "céhek eltörlését"
Kedvezőtlen munkapiac, "ipari viszályok"
A forradalmi választmány utolsó ülésén először jut szóhoz a munkásság
Népgyűlés a munkakövetelések érdekében
Céhmesterek ellengyűlése a zsidók kiűzetését követeli
Az iparosifjúság követelése
Véres összeütközés a munkássággal
A gyülekezési jog korlátozása
A modernebb irányzatú mozgalom első jelei a nyomdászoknál
Bányamunkás mozgalmak
Szerb támadás
Versengés a városi proletariátus kegyéért
A céhszabályok reformja
Visszaesés az első munkásvédelmi törvénnyel szemben
Az örökváltság és a parasztmozgalmak	156
A társadalmi reform harcosai a Béccsel való ellentét nemzeti alapjára állítják a reformokat
A galíciai rémkép
A "radikális" borsodi utasítások
Kossuth úrbéri programja
Földnélküli jobbágyok ijesztő szaporodása
A végrehajtást a jövő országgyűlélsre tolják
A szerződéses jobbágyok kimaradnak a reformból
A főrendi ellenzék a kivitel módjában akarja megbuktatni a reformot
Batthyány a "tökéletes" váltság ellen
A "nemzeti egyesítés" a háziadó elvi elfogadására zsugorodik
Kossuth indítványozza az örökváltság újrafelvételét
Félelem parasztlázadástól
Kossuth engedményei a konzervatívoknak
Szabad polgárok milliói helyett ezrek
Csak március 15-én ment keresztül az állami kártalanítás
Az "áldozatkészség" és "nagylelkűség" magyarázata: a bécsi forradalom s pesti mozgalmak hírének parasztforradalommá növekedése
Inkább "törvényes forradalom", hogy a "gyeplő kezeink között maradjon"
Nádori terv: parasztok rászabadítása a "lázító urakra"
Alku a kármentesítés nagysága körül
Széchenyi Tarnóczy indítványát az elnöki székben szétszaggatja
A mentesítésre fölterjesztett javaslatba minden benne van, ami Tarnóczy javaslatában volt
Ez lett részben az oka a nemzeti szabadság kudarcának
Nádori gáncsvetés a reform és a függetlenség felelős minisztériumnak
Urgyűlölet:a nép jót csak a királytól vár
Jókai a népről
Félmillió zsellér kívülrekesztése
A nemesek továbbra is adót, robotot követelnek
A parasztok "rendbontása"
Erdélyi jobbágyfelkelésekben románok élén székelyek
Csongrádi, békési zavarok
Petőfi nem hajlandó megnyugtatni a népet
A Pesti Hírlap a népfajok harca sikerét osztályharc megszüntetésétől reméli
Kemény Zsigmond a hűbériség maradványai ellen
Táncsics lapjának panaszos levelei
A Nép Barátja az "ámítók" ellen
Nemzetőrség és robot összeférhetetlensége
Táncsics törvényjavaslatai
A reform igazi harcosai: Petőfi, stb. kibuknak a nemzetgyűlésből
A jobbágyfelszabadítás a nemzetgyűlésben	223
A választások irányítása a régi elemek kezében maradt
A nemzetiségek tömegmegnyilatkozásai
A balázsfalvi gyűlés
A horvát-szlavon országgyűlés úrbéri törvényei túlmennek a magyar törvényeken
A nemzetgyűlésből kimaradtak a nemzetiségek
Alig különbözött a rendi országgyűléstől
Petőfi a nemzetgyűléshez
Kemény Zsigmond lapja ezúttal is csak néhány doktrinért képviselet
Kuruc lobogó a nemesség további "megterhelése" ellen
A minisztériumnak fontosabb volt a földesurak bizalmatlanságának eloszlatása
Deák belsejében sokallta, ami történt
Táncsics a nemzetiségek elleni harc érdekében a parasztságot radikális rendszabályokkal akarja megnyerni
Képviselői értekezlet a hűbériség végleges megszüntetése érdekében
Nyáry Pál javaslata a "jobbágyviszony végképi megszüntetéséről"
A siklósi kerület kívánalmai
Táncsiccsal szemben ellenségessé vált a hangulat
Kossuth nem vette észre, hogy a bécsi körök a nemzetiségi tömegek gazdasági elégedetlenséget használják ki
A kormány késlekedik úrbéri törvényjavaslatával
Jellasics földet ígér
Erdélyi román és torontáli szerb lázadás
Deák törvénytervezete szerint továbbra is jobbágysorban maradtak volna a nép legszegényebbjei
Nyáry, Madarász, Szacsvay, Omaszta javaslatai
Táncsics magára marad
Jellasics átkel a Dráván, románok, csehek, szászok szembefordulása
Kossuthnak hirtelen sürgős a hűbéri ügy
Jellasics ígéretei a dunántúli magyar parasztságnak
Kossuth elsőbbséget ad az úrbéri veszteségekért kármentesítő javaslatnak
A radikálisok, hogy a konzervatívokat el ne riasszák, a kötelező állami kármenetsítés mellett
Staatsschrift; Lamberg megöletése
Kitör a szabadságharc, az úrbéri ügyet elhalasztják
Sok vidéken ellenállás a nemzetőrség megszervezésénél
A bűnbak: Táncsics
A szaporczaiak nem harcolnak Jellasics ellen
A békési parasztlázadás
A módosak kivonják magukat a katonáskodás alól
Bezerédy az úrbéri tárgy újrafelvételéért
Windischgrätz kiáltványt tesz közzé robotról és dézsmáról, Kossuth pedig hazaárulásnak minősíti a kérdés hánytorgatását
A "querelák" orvoslása, a haza megmentése után
Táncsics sajtóbírsága: megszűnik a lapja
Az úrbéri ügy szóba se kerül a szabadságharc végéig
A kármentesítés ügye a nemzetgyűlésben	293
A nép régi urait bízta meg képviseletével
A nemzetgyűlés többségének csak egy pozitív törvényalkotási gondja volt: március hagyatékát úgy lebonyolítani, hogy a kiváltságos osztály uralma érintetlen maradjon
A hűbériség maradványai tekintetében a nemzeti veszedelem se tudott végleges cselekedetet kikényszeríteni
A parasztság módosabb rétege számára a felszabadítás valóságos haszon volt
Erdély urai mérgesítették el a magyar nemzetiségi kérdést
A jobbágyság fölszabadítása: földjáradék növelése
A kárpótlás az úri szolgáltatások valóságos haszna összegének 5%-os tőkésítése
Nyáryék az úrbéri viszonyok végleges törlését szorgalmazzák - a többség erre előtérbe tolja a kármentesítést
Kossuth nyíltan kimondja, hogy a kárpótlás célja, miszerint a nemességnek legyen kedve a hazát védeni
Kossuth parlamenti ügyeskedése a kármentesítés ügyének az úrbéri fölött való elsőbbsége érdekében
Az úrbéri ügyével nem végezhetett a Ház a szemptemberi végzetes események miatt
"Érdekkérdések megoldása a haza megmentése után"
Kossuth mégis rögtön életbelépő javaslatot dolgoztat ki a nemesség kármentesítési előlegéről
"Országos határozati javaslat az úrbéri kárpótlás végrehajtásáról"
Windischgrätz előnyomulása - általános népfelkelés
Mit kapnak a rokkant fölkelők?
"A kármentesítéstől függ az ország sorsa"
Deák a percenuális kárpótlás mellett
Mohó konzervatívok
A döntés meghiúsítása határozatképtelenség fölidézésével
Győr kiürítése
Újabb határozatképtelenségi komédia; komáromi futás
300 halott és határozatképtelenségi vita
Mészáros serege visszavonul
Deák halasztó indítványa: harmadnapra a Ház útban van Debrecen felé
A közteherviselés megvalósítása	333
A nemesség adózása a kármentesítés előfeltétele
Kossuth az eddigi adómentes osztály, nagyobb megterhelése mellett
Kossuth adóbölcseleti elvei és az 1849-es szerves adórendszer
A fogyasztási adók nagy szerepe az egyenes adók rovására
A munkakeresetre vonatkozó kedvező intézkedés antiszociális irányú modósítása a Házban
A progressziót elvileg helyesli Kossuth, de az ily irányú indítványokat elbuktatja
A nemesség elkülönített adóztatása, a nép zúgolódása
A vármegye nem tud ujoncokat felszerelni, mert a tízezerholdasok nemcsak hogy adót nem, de segélyt sem adnak
Kossuth az egyenes adókezelést ki akarja venni a törvényhatóságok kezéből
"Az ország mostani állása kevesebb adó kivetését igényli"
A felsőház a földbirtoknak adótól való kímélése érdekében
Jegyzetek	351
Névmutató	381