Társadalmi integráció

Fülszöveg

Az integráció az egyéni, intézményi, Icapcsolati szintelcen is megvalósuló társadalmi újratermelés alapfeltétele, amelyhez a szükséges együttműködést, biztonságot és idszámítliatóságot az elfogadott és viszonylag állandó írott, kodifikált és íratlan szabályok, normák és értékek biztosíthatják.
A mag)'ar piaci-redisztribiitív rendszerben a redisztribúciónak csupán az egyik, és nem túl jól teljesítő fiinkciója a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A redisztribúció átszövi a gazdaságot, a társadalomirányítást, és a politikának olyan hatalmat ad a forrásfelhasználás, a piacbefolyásolás és a tulajdon-újraosztás területén, amely a totalitárius rendszereket kivéve példátlan. Az elosztott projektösszegek növekedése kevéssé hatott a munkahelyteremtésre, a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére, és az ország versenyképessége sem javult számottevően. A rekombináns redisztribúció kizárólag politikai célok szerint juttat tulajdont, fejlesztési forrásokat és piaci pozíciókat a... Tovább

Fülszöveg

Az integráció az egyéni, intézményi, Icapcsolati szintelcen is megvalósuló társadalmi újratermelés alapfeltétele, amelyhez a szükséges együttműködést, biztonságot és idszámítliatóságot az elfogadott és viszonylag állandó írott, kodifikált és íratlan szabályok, normák és értékek biztosíthatják.
A mag)'ar piaci-redisztribiitív rendszerben a redisztribúciónak csupán az egyik, és nem túl jól teljesítő fiinkciója a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A redisztribúció átszövi a gazdaságot, a társadalomirányítást, és a politikának olyan hatalmat ad a forrásfelhasználás, a piacbefolyásolás és a tulajdon-újraosztás területén, amely a totalitárius rendszereket kivéve példátlan. Az elosztott projektösszegek növekedése kevéssé hatott a munkahelyteremtésre, a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére, és az ország versenyképessége sem javult számottevően. A rekombináns redisztribúció kizárólag politikai célok szerint juttat tulajdont, fejlesztési forrásokat és piaci pozíciókat a kedvezményezetteknek. Kiegyenlítő és gazdaságfejlesztő hatása nincs, annak ellenére sem, hogy a tulajdon és a források újraosztása jelentős nagyságú.
A politikai viselkedést és értékorientációt nem lehet megérteni az egyének réteghelyzetéből, strukturális pozíciójából kiindulva. Nem a társadalom szerkezete és állapota határozza meg a politikát, hanem sokkal inkább a politika integrálja a társadalmat. A társadalom politikai integrációja az ismert közszereplők teljesítménye, akik a politikai kommunikáción keresztül és hatalmi eszközökkel alakítják az értékrendet és identitást, és hatással vannak a politikai közösségek és értékcsoportok létrejöttére, fennmaradására vagy szétesésére. A politikai integráció nyilvánvalóan felülírja és letompítja a társadalom - tagoltságának jobban megfelelő -önszerveződését.
A magyar felnőtt népesség 42 százaléka a személyközi integráltságot tekintve hátrányos helyzetű, kapcsolathálózatuk meglehetősen korlátozott. A dezintegráltság a magyar társadalom egyharmadát, kétötödét is érintheti.
mm


BE1.VEDERE

Vissza