| Tartalom | 5 |
| Ábrák jegyzéke | 17 |
| Bevezetés | 19 |
| TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK ÉS A FELNŐTTNEVELÉS FUNKCIÓI | 25 |
| A társadalom strukturálódása, alrendszerei és ezek kölcsönhatásos összefüggései | 27 |
| Az alrendszerek autonómiája, egymástól való függésük, kölcsönhatásos összefüggéseik | 28 |
| Történeti, gondolkodásmódszertani alapok | 28 |
| Marxista és marxizáló megközelítések | 30 |
| A marxizmust meghaladó, új társadalomelméletek | 38 |
| A kultúra (felnőttnevelés) szükségszerű integrálódása a rendszer egészével | 42 |
| A rendszerve szerveződés alapfolyamatai. Az integrális szemlélet szükségessége | 42 |
| A rendszer, a meghatározottság fókuszában az ember, az integrált személyiség áll | 46 |
| Kölcsönös kapcsolódások az alrendszerek között | 54 |
| A politikai kultúra új kihívásai | 67 |
| Politka, politikai kultúra, politikai nevelés | 67 |
| Új kihívások a politikai demokrácia színterein | 72 |
| A politikai demokráciaában élés értelmi-képzettségi, műveltségi, neveltségi feltételei | 79 |
| Értelmi képzettségi feltételek | 80 |
| Tartalmi, szemléleti kérdések | 82 |
| Magatartási feltételek | 90 |
| Zárókonzekvenciák a felnőttek politikai neveléséről | 91 |
| A politikai felnőttnevelés hatótényezői | 91 |
| Apavető politikai funkciói | 93 |
| Felnőttnevelési feladatok a politikai tevékenység fő színterein | 95 |
| A politikai felnőttnevelés folyamata (Résztvevő központúság) | 99 |
| Gazdasági versenyképesség és szakműveltség | 101 |
| A (szakmai) felnőttképzés, mint szükséges nemzeti beruházás | 101 |
| Munkastruktúra és műveltségstruktúra (A segédmunka, betanított munka és szakmunka műveltség-szükséglete) | 103 |
| Leszűkített készségfejlesztés, ismeretközlés vagy teljes személyiségfejlesztés? (A magas általános műveltségre épülő, széles alapú, elmélyült szakműveltség átfogó személyiségfejlesztést kíván. A munka mellett felnőttkori ki-, át- és továbbképzés) | |
| A menedzserképzés | 105 |
| Gazdasági termelési korszerűsítés és társadalmi átrendeződés (a munkanélküliség kezelése) | 108 |
| A munkanélküliség sajátosságai hazánkban | |
| A munkanélküliség-kezelés aktív formái és a felnőttképzés | |
| A régiónkénti (lokális) munkahelyteremtéshez kapcsolódó integrált programok | |
| A tulajdonváltásból következő műveltségi kihívások | 112 |
| A kisvállalkozások helyzete Magyarországon | |
| A kisvállalkozás műveltségszükségletének sajátosságai | |
| A szakmai felnőttnevelés szintjei és tartalma | |
| Klasszikus tőkés társadalmi fejlődés, vagy latin-amerikai út művelődési konzekvenciái. Esetleges más alternatívák: az ún. "kistigrisek" és a japán út | 170 |
| A klasszikus tőkés fejlődés vagy a latin-amerikai út művelődése | 170 |
| Az amerikai, vagy európai típusú művelődés | 171 |
| A klasszikus polgári szerves művelődés és a "kistigrisek" művelődése | 172 |
| A "követő fejlesztés" japán művelődési útja | 173 |
| A társadalmi tudás integrációja, szintjei, arányos mérete szerinti ellentmondástípusok | 174 |
| Általános, egyetemes, modernizációs emberi tudás és a nemzeti (regionális) tudás ellentmondásai | 174 |
| Felhalmozott "tárgyiasult" tudás és az aktualizált (eleven) tudás ellentmondásai | 178 |
| Az új társadalmi kihívásokhoz való alkalmazkodás és a művelődés/köznevelés ellentmondásai | 180 |
| A személyiségfejlesztés "szabályos útja" | 181 |
| Megtartó, tartalmi tudás terjesztés és/vagy innovatív képességfejlesztés, mint művelődési, nevelési stratégia | 182 |
| A tömegközlési (információs) kultúra és művelődési ellentmondásai | 187 |
| A probléma elméleti körülhatárolása | 187 |
| A tömegközlés, mint társadalmi-művelődési (személyiségformálási) lehetőség és a valóság a recepciós vizsgálatok fényében | 192 |
| A művelődési (kulturális) kínálat veszélyei és az értékvédelem az alkotás és kultúraterjesztés terén | 195 |
| Súlyos ellentmondások a mindennapi és interperszonális kultúrában | 197 |
| A felnőttnevelésig kiteljesedő közoktatás kihívásai az andragógia gyakorlatával szemben | 201 |
| Az iskolarendszerű felnőttnevelés rendszertani, történeti és funkcionális alapproblémái | 201 |
| Köznevelés és felnőttnevelés | 201 |
| A felnőttoktatás demokratikus rendszerváltásig tartó történetének vázlata és tanulságai | 206 |
| A szocialista iskolarendszerű felnőttoktatás funkcióinak ellehetetlenülése és működési zavarai a rendszerváltás idejére | 209 |
| A társadalom 1990-es műveltségi rétegződése, mint új kihívás a közoktatással és felnőttoktatással szemben | 211 |
| A felnőttnevelés felértékelődése és a rendszerváltás | 213 |
| A változás - felnőttoktatás szempontjából - pozitív eredményei és negatív konzekvenciái | 213 |
| Az iskolarendszerű felnőttoktatás illesztése a közoktatás rendszerével | 215 |
| Értelmi képzés, tehetséggondozás, egyéniségfejlesztés | 225 |
| A szabad közművelődés válasza a mai társadalom, kultúra, művelődés ellentmondásaira | 227 |
| A közművelődés történeti fejlődésvonala és fogalomrendszertani tisztázása | 228 |
| A szabad demokratikus közművelődés útkeresése | 234 |
| Kapcsolódása a közművelődés előző korszakaihoz | 234 |
| Jogi alapok | 234 |
| A szabad közművelődés tartalma, terjedelme | 235 |
| A programozás alapja | 236 |
| Céljai, társadalmi funkciói | 237 |
| Hatékonysága | 238 |
| A szabad közművelődés színterei, területei, szervezeti, személyi, irányítási, finanszírozási kérdései | 239 |
| A közművelődés folyamatai, formái, módszertani korszerűsödése | 242 |
| Önkéntesség, öntevékenység, munkaközösség | 242 |
| Szükségletekre építés, kínálat-növelés | 243 |
| Igénykielégítés, igényfejlesztés, recepció-segítés és fokozatosság | 244 |
| Az önnevelési képesség fejlettségi szintje, mint a művelődési, nevelési folyamatok tipológiáját meghatározó tényező | 245 |
| Ezen elvek integrációja a népfőiskolai mozgalomban | 250 |
| Összegzés: a kivezető út legsürgősebb lépései | 252 |
| Intézményrendszer és társadalmi mozgalmiság találkozása | 252 |
| Intézményközpontúságtól a személyiséggondozás felé való fordulás | 253 |
| Hatókörszélesítés a szükséglet- és igénytanulmányozás és rétegmunka erősítésével | 253 |
| Öntevékeny összefogás a helyi válságok leküzdésére | 254 |
| Alap- és céltámogatás kiegyensúlyozott megoldása | 256 |
| A tudományok világa, mint társadalmi tudat- és alrendszer. Az andrológia, mint a felnőttnevelés tudománya | 257 |
| A tudományról általában | 257 |
| A tudományos gondolkodás struktúrája és fejlődési folyamata | 261 |
| A felnőttnevelés kérdéseivel foglalkozó tudomány, az andragológia kialakulása, tudományelméleti és rendszertani vonatkozásai | 264 |
| A felnőttkori sajátosságok feldolgozásához vezető gondolkodásmódszertani út tanulsága | 264 |
| A felnőttneveléssel (önneveléssel) foglalkozó tudományok rendszertani kérdései | 267 |
| Értékrend (erkölcs), mint egyéni és társadalmi tudat, az erkölcs, vallás, mint társadalmi alrendszer funkciói és új kihívásai | 271 |
| Erkölcs, értékrend és vallás, mint emberi szükséglet | 271 |
| Az erkölcs, vallás, egyház, mint társadalmi alrendszer szükségletháttere | 272 |
| Az értékrendet, erkölcsi és vallási tudatok létrehozó társadalmi és egyéni szükségletek | 273 |
| Az értékrend, erkölcs, vallás forrásai, meghatározó tényezői | 282 |
| Az értékrend történeti változása. Modern korunk új kihívásai | 286 |
| Ellentmondások a teljesítményelvű közösségben | 287 |
| Új kihívások az értékrend terén a humánelvű közösség megteremtése érdekében | 288 |
| Az értékek, normák megvalósításának színterei és módja | 292 |
| Művelődési, nevelési (felnőttnevelési) konzekvenciák | 296 |
| ÖSSZEGZÉS, ZÁRÓ KONZEKVENCIÁK | 299 |
| Integrált társadalom- és személyiségelmélet és az egyéniség és a közösség hatékonyabb fejlesztése | 303 |
| A rendszerváltás utáni hazai felnőttnevelés változásának pozitív és negatív sajátosságai | 309 |
| A felnőttnevelés felértékelődésének szimptómiái a rendszerváltás után | 309 |
| A változás negatít sajátosságai | 313 |
| Új kihívások a felnőttnevelés tudományával, az andragológiával szemben | 317 |
| Alapvető kihívás: a kutatások kiterjesztése a hazai felnőttnevelés minden régi és új szakterületére | 317 |
| A fejlődés új tendenciái, mint sürgető, új andragógiai kutatási témák | 319 |
| Az andragógiai kutatások jelenlegi helyzete | 321 |
| Kutatási szükséglete - számbavehető eredmények | 322 |
| A kutatási feltételek alapvető dilemmái | 325 |
| A felnőttnevelés funkciórendszere | 327 |
| Elvi, módszertani alapvetés | 327 |
| A felnőttnevelés funkciórendszerének kidolgozottsága a szocialista felnőttnevelés időszakában | 330 |
| A rendszerváltás utáni időszak új kihívásaiból következő módosult hangsúlyok, tartalmi fejlődések és újonnan jelentkező funkciók a felnőttnevelésben | 333 |
| Új hangsúlyok, értelmezések, tartalmak a felnőttnevelés funkciórendszerében | 333 |
| Bővülési tendenciák a felnőttnevelés szocializációs funkciói terén a rendszerváltás után | 339 |
| Az andragógiai folyamatra vonatkozó zárókonzekvenciák | 347 |
| Elméleti-szemléleti alapok | 347 |
| A személyiségformálódás és -formálás alapvető befolyásoló tényezői | 351 |
| Részmozzanatok, részfolyamatok, s a személyiség integrálódása az andragológiában | 354 |
| Szemléleti vonatkozásban | 354 |
| Az integrálódás folyamati vonatkozásai | 356 |
| A személyiség különböző oldalai fejlesztésének integrációja | 359 |
| A módszertani integrálódás dilemmái | 361 |
| Az értékrendhez, morálhoz való viszony, mint hangsúlyos mozzanat az integráló andragógiában | 363 |
| Szakandragógiák integrálódása | 365 |
| Vállalható-e a "felnőttnevelés" terminológia? | 366 |
| Irodalom | 369 |
| Rezümék | 399 |
Folytatás Microsoft-tal