Társadalmunk normái középiskolások tudatában

Tartalom

ELŐSZÓ 9
I. A NORMATÍV SZABÁLYOZÁS TÁRSADALMI-PEDAGÓGIAI PROBLÉMÁI 17
1. A jogi normák természete és funkciói 17
2. A valláserkölcsi normák jellege, hatómechanizmusa 29
3. A normatív szabályozás formái és funkciói a szocialista-kommunista erkölcsi rendszerben 37
4. Normák a szervezett iskolai nevelés folyamatában 45
5. A normatív értékek jellegének szerepe és jelentősége a személyiségformálásban 54
II. A NORMATARTALMAK VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERTANI KONCEPCIÓJA 63
III. GIMNAZISTÁK NORMAFELSOROLÁSA NYÍLT MEGFOGALMAZÁSÚ KÉRDÉSRE 75
1. A közvetítő helyzetet elutasító válaszok 76
2. A közvetítő helyzetet helyeslő válaszok 81
3. Nem tudnak szabályokat 83
4. A nyílt megfogalmazású normák tartalmi osztályozása 84
5. Az iskola területi elhelyezkedésének, az osztály tagozati jellegének, a tanulók nemének és életkorának befolyása a nyílt normatartalmak alakulására 113
6. Az önállóan megfogalmazott normák forrásai, a normatív értékek jellege 123
IV. GIMNAZISTÁK NORMA VÁLASZTÁSA ZÁRT LISTÁBÓL 131
1. A zárt listából választott normák témacsoportok szerinti megoszlása 139
2. Az iskola területi elhelyezkedésének, az osztály tagozati jellegének, a tanuló nemének és életkorának befolyása a zárt jellegű normák választására 153
3. A zárt normák forrásai, a választott értékek jellege 164
4. A leggyakoribb normatartalmak egymásra gyakorolt vonzása a zárt jellegű országos vizsgálatban 170
V. NYÍLT ÉS ZÁRT JELLEGŰ ORSZÁGOS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 181
1. Az ideáltípusok befolyása a nyílt és a zárt jellegű normák mennyiségének és minőségének alakulására 198
2. A nyílt és a zárt jellegű vizsgálati eredmények témacsoportok szerinti
összehasonlítása 212
3. A normák forrásai, a választott értékek jellege a nyílt és a zárt típusú vizsgálatban 224
VI. AZ EREDMÉNYEK ELLENŐRZÉSE NÉHÁNY GIMNÁZIUMBAN ÉS
SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN 231
1. A normák értéktartalmának megítélése kategóriákba sorolással 232
2. Az országos nyílt jellegű vizsgálat megismétlése néhány gimnáziumban és szakközépiskolában 245
3. Az országos zárt jellegű vizsgálat megismétlése néhány gimnáziumban és szakközépiskolában 267
4. A nyílt és a zárt jellegű kiegészítő vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása 281
5. Magasabb rendű szabályozó rendszerek oktatásának hatása a normák alakulására 296
VII. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGEZÉSE 307
MELLÉKLETEK 329
A) 1. számú tesztlap 330
B) 2. számú tesztlap 335
C) Reprezentatív (10%-os) statisztikai minta (1970/71-es tanév) 343
D) Reprezentatív (5%-os) statisztikai minta (1973/74-es tanév) 352
E) A gimnáziumokban 1973/74-es tanévben tanulók 5%-os reprezentatív mintája kiválasztásának módszere 367
F) A kiegészítő vizsgálatokban, kísérletekben részt vevő iskolák jegyzéke (1974-1978) 373
G) A normák jellege szerinti besorolás és a hozzá tartozó normalista 374
H) Az összes mérés kategorizálható normáinak témacsoportok szerinti megoszlása 378
I) Az úttörőélet törvényéből eredő normák teljes kapcsolódási hálózata a zárt jellegű vizsgálatban 380
J) A KISZ szervezeti szabályzata alapján összeállított követelményrendszer normáinak teljes kapcsolódási hálózata a zárt jellegű vizsgálatban 393
K) Az életideálok és a normák megfelelése 407

Témakörök