| I. kötet | |
| Korszerű társadalomelmélet - korszerű művelődés- és neveléselmélet | |
| Társadalom és művelődés | |
| Bevezetés | |
| A korszerű társadalomelmélet alapjai | 5 |
| A társadalom struktúrálódása, alrendszerei, kölcsönhatásos összefüggései | 16 |
| A problémára adott marxista válasz értékei és fogyatékosságai | 18 |
| A marxizmust meghaladó társadalomelméletek konzekvenciái | 23 |
| Az alrendszerek egymáshoz kapcsolódásának belső logikája | 27 |
| A kultúra (művelődés, felnőttnevelés) szükségszerű integrálódása a rendszer egészével | 27 |
| A rendszerbe szerveződés alapfolyamatai. Az integrális szemlélet szükségessége | 28 |
| Elsődleges elemi alrendszerek és integrált középszintű alrendszer-csoportok | 28 |
| Állampolitika-társadalompolitika, mint közvetítő alrendszer | 29 |
| Integrált társadalom és integráló társadalomszemlélet | 31 |
| A rendszer, a meghatározottság fókuszában az ember, az integrált személyiség áll | 32 |
| Személyiségközpontúság a társadalomban (motiváció) | 32 |
| Az ember, mint biogén, pszichogén, szociogén és spiritogén integráltság | 38 |
| A társadalmi alrendszerek kölcsönös kapcsolódásai. Művelődés (felnőttnevelés) integrációja a rendszer egészével | 40 |
| Piacgazdaság és művelődés | 42 |
| A művelődés integráló szemlélete | 48 |
| Többszörösen komplex társadalomszemlélet a világ és a mai ember sorskérdéseiről | 50 |
| Gyakorlati és elméleti zárókonzekvenciák, következtetések | 54 |
| A művelődés átfogó ellentmondásai és belső összefüggéseit feltáró koordinátái | 60 |
| Bevezető társadalom- és művelődéselméleti alapvetés | 60 |
| A társadalom, mint komplex egész struktúrájának törvényszerűsége | |
| Integrált középszintű alrendszerek: gazdasági-szociális alapozó rendszer és a művelődés | |
| Kultúra és művelődéselméleti alaptételek | |
| Az objektív kultúra és az objektív/szubjektív művelődés (műveltség) ellentmondása | 66 |
| A kultúra értelmezése. Az objektív/szubjektív kultúra (művelődés) | |
| A szubjektív kultúra (művelődés) egyszerre objektív és szubjektív jellegű. A műveltség történetisége | |
| A társadalmi tudáskészlet, mint az egyének műveltségének integrálódása | |
| Klasszikus tőkés társadalmi fejlődés, vagy latinamerikai út művelődési konzekvenciái. Esetleg más alternatívák: az un. "kistigrisek" és a japán út | 70 |
| A klasszikus tőkés fejlődés vagy a latinamerikai út művelődése | |
| Az amerikai, vagy európai típusú művelődés | |
| A klasszikus polgári szerves művelődés és a "kistigrisek" művelődése | |
| A "következő fejlesztés" japán művelődési útja | |
| A társadalmi tudás integrációja, szintjei, arányos kerete szerinti ellentmondások | 74 |
| Általános, egyetemes, modernizációs emberi tudás és a nemzeti (regionális) tudás ellentmondásai | 74 |
| Felhalmozott "tárgyiasult" tudás és az aktualizált (eleven) egyéni tudás ellentmondásai | 79 |
| Az új társadalmi kihívásokhoz való alkalmazkodás és a művelődés/köznevelés ellentmondásai | 82 |
| A személyiségfejlesztés "szabályos útja" | 82 |
| Megtartó, tartalmi tudásterjesztés és/vagy innovatív képességfejlesztés, mint művelődési, nevelési stratégia | 84 |
| A tömegközlési (információs) kultúra és művelődési ellentmondásai | 89 |
| A probléma elméleti körülhatárolása | 89 |
| A tömegközlés, mint társadalmi-művelődési (személyiségformálási) lehetőség és ennek valósága a recepciós vizsgálatok fényében | 96 |
| A művelődési (kulturális) kínálat veszélyei és az értékvédelem az alkotás és kultúraterjesztés terén | 98 |
| Súlyos ellentmondások a mindennapi és interperszonális kultúrában | 101 |
| Gyermeknevelés és felnőttnevelés | |
| A nevelés korszerű értelmezésétől a felnőttnevelésig | 106 |
| A hagyományos nevelési gondolkodás túlhaladása aspektusainak elsődleges felvetődései | |
| A hagyományos nevelési felfogás jellemzői | 106 |
| A "reformgondolatok" fejlődése történeti megközelítésben | 108 |
| Az alapfogalmak meghatározása, pontos értelmezése | 112 |
| A permanens (élethosszig tartó) nevelés | 113 |
| Formális, nonformális, informális nevelés | 114 |
| A rekurrens nevelés | 114 |
| Az élethosszig tartó tanulás | 116 |
| Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás a felnövekvő nemzedék nevelésében | 117 |
| A felnövekvő nemzedék nevelésével kapcsolatos alapvető kihívások a permanens nevelés fényében | 119 |
| Új igények a felnövekvő nemzedék nevelése és a felnőttnevelés kapcsolatával szemben a rendszerváltás után | 120 |
| Az embernevelés felnőttnevelési szakasza | 127 |
| A felnőttnevelés rendszere Magyarországon | 127 |
| Felnőttnevelés a permanens művelődés/nevelés rendszerében | |
| A felnőttnevelés további belső osztályozása | |
| A felnőttnevelés, andragógia formarendszere alapján | |
| A belső rendszer összefoglalása | |
| A felnőttnevelés szocializációs és individualizációs funkciói | 138 |
| Szemléleti alapkérdések | 139 |
| A felnőttnevelés szocializációs funkciói | 142 |
| Személyi, individualizációs funkciók | 161 |
| Bővülési tendenciák a felnőttnevelés funkciórendszerében a rendszerváltás után | 170 |
| Összegzés | 186 |
| A rendszerváltás utáni hazai felnőttnevelés változásának pozitív és negatív sajátosságai | 187 |
| A felnőttnevelés felértékelődésének szimptómái a rendszerváltás után | 188 |
| A változás negatív sajátosságai | 193 |
| összegzés | 196 |
| II. kötet | |
| Embernevelés - önnevelés - A korszerű embernevelés, mint emberi attribútum tanuláslélektani megközelítésben | |
| Előszó | 7 |
| Az önnevelés pszichológiai megalapozása | 10 |
| Az önfejlődés, önnevelés, mint emberi attribútum tanuláslélektani megközelítésben | 12 |
| A legelemibb idegrendszeri, feltétlen és feltételes válaszokon alapuló tanulás, önalakítás, személyiségformálódás | 13 |
| Kiépült feltételes reflexes önalakulási tanulási típusok (ahol az inger és reakció közé más pszichikus mozzanatok is kapcsolódnak) | 15 |
| Bonyolult feltételes reflexes, második jelzőrendszerre épülő absztrakt tanulási formák | 22 |
| Kísérlet a különböző tanulási módok és szintek integrált személyiségformálódási és nevelési-önnevelési eredményeinek összefoglalására | 25 |
| A személyiségformálódás alapvető szervezeti, intézményi kereteinek és ezek viszonyainak a problémája | 26 |
| A dinamikus működés modellre vonatkozó konzekvenciák | 27 |
| Személyiségformálódás a szocializáció és permanens művelődés rendszerében | 31 |
| A művelődési-tanulási (ön)tevékenység kiváltódása és motiválásának problémái | 34 |
| A művelődési motivációs folyamat átfogó jellemzői | 34 |
| A művelődésre motiváló tényezők rendszere | 36 |
| A motiváció jelentősége a művelődésben | 39 |
| A mai társadalmi helyzet ellentmondásai a művelődésre motiválás szempontjából | 41 |
| Önalakítás az embernevelésben | 45 |
| Rendhagyó gondolatok a nevelésről az önnevelés kapcsán | 45 |
| A "bipolaritás" különböző megvalósulásai a személyiségformálódásban | 45 |
| A céltudatos nevelés helye és szerepe a rendszerben | 47 |
| Az önnevelés kettős értelmezése a permanens (élethosszig tartó) nevelés rendszerében | 51 |
| Az önnevelés, mint a nevelési folyamat része (részeleme) | 52 |
| A kifejlett önnevelés, mint az autónom kultúra, művelődés része | 56 |
| A nevelési-önnevelési mozzanatok dinamikus egysége az embernevelés folyamatában | 63 |
| A nevelési folyamat értelmezése, fő mozzanatainak a belső logikája | |
| Az értékek, események, követelmények terén való tájékozódás nevelői segítése | 65 |
| A diagnózis, az adott műveltségi, képzettségi, neveltségi állapot, mint a nevelési folyamat indulási szintjének a tisztázása | 67 |
| Áthidalási (művelődési, képzési, nevelési) terv az adott helyzetből az értékesebb helyzet megközelítésére | 67 |
| Az áthidalási, nevelési tervben foglaltak gyakorlati megvalósulása, a tevékenység és viszonyrendszer tényleges funkcionáltatása | 69 |
| A nevelési folyamat eredményeinek, hatásának mérése, az értékelés mozzanata | 70 |
| A nevelés-önnevelés dialektikája, egysége | |
| Az önnevelési folyamat fő mozzanatai, mint a nevelési mozzanatok dialektikus párjai | 71 |
| A nevelés és a tanulás viszonyának differenciáltsága az önnevelési képesség különböző lehetséges fejlettségi állapotában (A viszony fő fejlettségi típusai) | 77 |
| Összegzés | 83 |
| A nevelés-önnevelés, mint csoport és közösségi hatás és kölcsönhatásrendszer | 84 |
| A nevelési folyamat egyes logikai szakaszai, problémái, különös hangsúlya a rendszerváltás utáni nevelésben | 90 |
| Aktív benn-élés a társadalmi élet folyamatában, segítség az értékek terén való eligazodásban | 90 |
| Reális diagnózis képez alapot a folyamatban résztvevő differenciált induló fejlettségi szintje kialakulásához | 91 |
| Plurális célkitűzés és a nevelési célok képviselete | 94 |
| A "segítő jellegű" nevelői beállítódás a nevelési folyamat megvalósításában | 97 |
| Az értékelő, hatásmérő szakasz sajátos funkciói az értékválságos és váltás időszakban | 102 |
| Az önnevelési, önművelési képesség ontogenezise az önnevelés szintjei és funkciói | 105 |
| A tudattalan alkalmazkodó önfejlődés szintjei és funkciói | 105 |
| A tudatosoló, alakuló önnevelés szintjei és funkciói | 107 |
| A kifejlett önnevelés szintjei és funkciói | 108 |
| Az önnevelés jelentősége és esetleges veszélyei | 110 |
| A kifejlett önnevelés, mint az autónom személyiség önvezérelt, céltudatos önalakítása | 113 |
| Amíg a kifejlett önnevelésig eljutunk (Az önnevelés kettős értelmezésének tanulságai művelődéspolitikánkra és a közművelődésre) | 113 |
| A kifejlett önnevelés jellemzői | 118 |
| A fejlett önnevelés-önművelés közvetett andragógiai segítése | 126 |
| Az önnevelés didaktikai folyamata, s annak közvetett segítése | 137 |
| A kifejlett önnevelés-önművelés össztársadalmi értéke | 134 |
| Az andragógia és önnevelés tudományelméleti és rendszertani vonatkozásai | 139 |
| Társadalmi szükséglet és dinamikus funkciók az emberneveléstudomány fejlődésében | 139 |
| A tudományról általában (tudomány és társadalom viszonya) | 139 |
| A tudományos gondolkodás strusktúrájáról és fejlődésfolyamatáról | 144 |
| A felnőttnevelés kérdéseivel foglalkozó tudomány, az andragológia kialakulása, tudományelméleti és rendszertani vonatkozásai | 148 |
| A felnőttnevelési sajátosságok ellentmondásos helyzete tudományos feldolgozásához vezető gondolkodásmódszertani út tanulságai | 148 |
| A felnőttneveléssel (önneveléssel) foglalkozó tudományok rendszertani kérdései (a tudomány kialakulásának hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján) | 152 |
| A hazai felnőttnevelés rendszerváltás utáni új kihívásai az andragógiai és önneveléselméleti kutatásokkal szemben | 156 |
| A kutatások kiterjesztése a hazai felnőttnevelés minden régi és új szakterületére | 156 |
| A fejlődés új tendenciái mint sürgető, új andragógiai kutatási témák | 158 |
| Az andragógiai kutatások rendszerváltás utáni helyzete és problémái | 159 |
| Kutatási szükségletek és számbavehető eredménye | 160 |
| A kutatási feltételek alapvető dilemmái | 164 |
| A felnőttnevelési, művelődési hatások multidiszciplináris jellegéből következő tudományelméleti-, módszertani-, értékelési sajátosságai | 166 |
| Összefoglalás, zárókonklúziók | 171 |
| Andragógiai, önneveléselméleti konklúziók a nevelési folyamat stratégiájára | 171 |
| A felnőttnevelésre, önnevelésre (önnemesítésre vonatkozó stratégiai konzekvenciák) | 171 |
| Korszerű társadalom- és emberszemléleti alapok | 171 |
| Racionalitás és részbeni meghaladása a társadalmi (embernevelési) jelenségek összefüggéseinek értelmezésében | 172 |
| Értékrend, erkölcs, vallás, értékválasztás új kihívás a felnőttneveléssel szemben | 175 |
| Értékrend, erkölcs, vallás és az egyéni élet szabályozása | |
| A vallás magatartásrend és az ember stabilitás iránti szükséglete | |
| Az önmegismerés, önfeltárás, az önkiteljesítés szükséglete és az értékek világa | |
| A mai "humán-elvű" élet új erkölcsi kihívásai és az embernevelés | |
| A személyiségformálódás és formálás alapvető befolyásolási tényezői | 185 |
| Részmozzanatok, részfolyamatok, a személyiség integrálódása az andragógiában | 188 |
| Szemléleti vonatkozásban | 188 |
| Az integrálódás folyamati vonatkozásai | 189 |
| A személyiség különböző oldalai fejlesztésének integrációja | 195 |
| A módszertani integrálódás dilemmái | 197 |
| Értékrendhez, morálhoz való viszony, mint leghangsúlyosabb mozzanat az integráló andragógiában | 199 |
| A szakandragógiák integrálódása | 201 |
| Vállalható-e a "felnőttnevelés" terminológia | 203 |
| Ábrák jegyzéke | 206 |
| Irodalom | 207 |
| Rezümék | 226 |
Folytatás Microsoft-tal