| A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG ÁLTAL SZABÁLYOZOTT TÁRSADALMI VISZONYOK. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS FOGALMA | |
| Bevezetés | 29 |
| Bevezető megjegyzések | 29 |
| A definíciós kísérletek főbb irányai | 33 |
| Tudati kategóriákból kiinduló definíciók | 33 |
| A társadalmi gyakorlat elemzésén alapuló definíciók | 36 |
| A szociális ellátási rendszerek működését igénylő társadalmi viszonyok köre, az egyéni tartalékképzés és a kis közösségek szociális tevékenysége | 40 |
| A szociális ellátások működési tere az egyéni életpályán | 40 |
| A mikrokollektívák szociális ellátást nyújtó tevékenységének néhány főbb formája | 44 |
| Az állam szerepének kibontakozása a szociális ellátási rendszerek működtetésében | 52 |
| Biztosítási és segélyezési típusú ellátások: két alapmodell. A társadalombiztosítás fogalma | 64 |
| A két modell | 66 |
| A biztosítási modell jellemzői | 67 |
| A segélyezési modell jellegzetes vonásai | 71 |
| Két rendszer lényegesebb eltérései | 73 |
| Az egyes rendszerek előnyös, hátrányos vonásai | 76 |
| Modellek a gyakorlatban | 86 |
| A biztosítási típusú rendszerek új elemekkel való kiegészítésének főbb irányai | 87 |
| Új elemek megjelenése a segélyezési jellegű rendszerekben | 91 |
| A vegyes rendszerek kialakulása és ezek belső szerkezete | 92 |
| A biztosítási és segélyezési típusú intézmények ismertető jegyei a gyakorlatban. A társadalombiztosítás fogalma | 105 |
| A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPVETŐ PROBLÉMÁI | |
| A társadalombiztosítás fejlődésének három fő szakasza | 123 |
| A társadalombiztosítási jogviszony alanyai | 136 |
| A kedvezményezettek köre | 137 |
| A társadalombiztosítás által védett személyek köre a kialakulás időszakában és a fejlődés első szakaszában | 137 |
| A kedvezményezettek körének meghatározása a társadalombiztosítási rendszerek fejlődésének második szakaszában | 146 |
| A távlatok | 150 |
| A társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek | 153 |
| A szervezeti struktúra jellemző vonásai a társadalombiztosítás fejlődésének első szakaszában | 154 |
| A második szakasz integrációs tendenciái | 156 |
| A szervezeti rendszer változásának főbb irányai 1945 után | 158 |
| Két megjegyzés a társadalombiztosítás koherens jogi szabályozásának szervezeti előfeltételeivel kapcsolatban | 161 |
| A munkáltatók | 165 |
| A társadalombiztosítási jogviszony tárgya és tartalma | 183 |
| A felek között kialakuló jogi kapcsolatok szerkezete | 183 |
| A társadalombiztosítási ellátások fajai | 186 |
| Az ellátások csoportosítása az őket kiváltó reprodukciós zavar természete alapján | 186 |
| Az ellátások osztályozása más ismérvek alapján | 199 |
| Az ellátásokra való jogosultság feltételei | 204 |
| A "biztosítási esemény" | 204 |
| Az ellátásokra való jogosultság másodlagos (szekunder) feltételei | 218 |
| Az ellátások alaki feltétele | 224 |
| A társadalombiztosítási ellátások mértéke | 225 |
| A keresettel arányos társadalombiztosítási ellátások mértékét befolyásoló főbb tényezők | 227 |
| Az átalány (vagy fix) összegben megállapított ellátások mértéke | 240 |
| Az ellátások értékének megőrzése | 241 |
| A kedvezményezettet és más alanyokat terhelő fontosabb kötelezettségek (A társadalombiztosítás finanszírozása) | 249 |
| Néhány általános megjegyzés | 249 |
| A társadalombiztosítás finanszírozása | 252 |
| A társadalombiztosítási jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése | 299 |
| Bevezetés | 299 |
| A jogi kapcsolatok belső szerkezete | 299 |
| A jogviszonyok munkavállalói és munkáltatói oldala. A széttagolt és az integrált társadalombiztosítási rendszerek jogviszonystruktúrái | 302 |
| A passzív védelem és az aktív ellátás szakaszai | 311 |
| A munkavállalói jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése | 313 |
| A jogviszony keletkezése | 313 |
| A jogviszony módosulása | 316 |
| A jogviszony megszűnése | 317 |
| A munkáltatói társadalombiztosítási jogviszony dinamikája | 318 |
| A jogviszony keletkezése és módosulása | 319 |
| A jogviszony megszűnése | 320 |
| Záró megjegyzések | 329 |
| Irodalomjegyzék | 333 |
Folytatás Microsoft-tal