Társadalombiztosítási jog

Tartalom

I. rész
A társadalombiztosítás alapjai 9
1. Bevezetés 9
1.1 A nyugat-európai társadalombiztosítási jog ismeretének hasznossága és általános jellemzői 11
2. A társadalombiztosítás kialakulásának kezdetei 13
3. A szociális biztonsági rendszerek modern kori fejlődése 15
3.1 A szociális biztonsági rendszerek kialakulásának általános gazdasági,
társadalmi és ideológiai feltételei 15
3.2 A jóléti állam kialakulása 17
4. Az állam által működtetett szociális ellátási rendszerek főbb típusai 20
5. Az állam által működtetett szociális ellátási rendszerek főbb történelmi modelljei 24
5.1 A bismarcki társadalombiztosítási rendszer 24
5.2 Az új-zélandi modell 25
5.3 A Beveridge-terv 25
5.4 A svéd jóléti modell 26
6. A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása és a fejlődés főbb állomásai 27
6.1 A kezdetektől az első világháború végéig 28
6.2 A két világháború között 29
6.3 A második világháború végétől az 1989-es rendszerváltásig 30
6.4 A társadalombiztosítási rendszer reformja
a kelet-közép európai posztkommunista államokban 32
7. A biztosítási rendszerek felépítése és helye a jogrendszerben 35
7.1 A biztosítás és a szolidaritás elve 35
7.2 A bevételek forrásai 37
7.3 Az ellátások és a befizetések kapcsolata 38
7.4 A társadalombiztosítási jog kapcsolata más jogágakkal 39
7.5 A társadalombiztosítási jogviszony és annak tárgya, az ellátás 42
8. A magyar társadalombiztosítási jog alapelvei 45
9. A társadalombiztosítási rendszerek felépítése 48
9.1 A magyar társadalombiztosítás irányítása a rendszerváltozás után
és az irányítás ellentmondásos vonásai 48
9.2 A magyar társadalombiztosítás szervezeti rendszer megújításának optimális megoldása 52

II. rész
A társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai: az 1997. évi LXXX. tv.
és a kapcsolódó jogszabályok 55
1. A védett személyek köre a magyar társadalombiztosítási rendszerben 55
1.1 A védett személyi kör meghatározásának lehetséges módjai 55
1.2 A biztosítottak 55
1.3 A biztosítási jogviszony keletkezésére, szünetelésére és megszűnésére vonatkozó szabályok 56
1.4 Egyes ellátásokra jogosultak 58
1.5 A törvény hatálya alá nem tartozó személyek 59
1.6 Megállapodás alapján szerzett társadalombiztosítási jogosultság 60
1.6.1 Megállapodás nyugellátásra jogosító szolgálati idő
és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 61
1.6.2 Megállapodás szolgálati idő szerzése érdekében 61
1.6.3 Megállapodás szolgálati idő megszerzésére gyermekgondozási segély összege alapján...61
1.6.4 Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra 62
2. A foglalkoztatók 62
3. A társadalombiztosítási járulék mértéke és fizetésének szabályai 63
3.1 A foglalkoztató járulékfizetési kötelezettsége 63
3.1.1 A járulék alapjául szolgáló jövedelem 63
3.1.2 A munkáltató által fizetendő járulék fajtái és mértéke 64
3.2 A biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék 65
3.3 A társas vállalkozó által és után fizetendő társadalombiztosítási járulék 66
3.4 Az egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék 67
4. A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése 67
5. A társadalombiztosítás fedezeti rendszere kialakításának problematikája 69

III. rész
Az egészségbiztosítás 73
1. Az egészségügy szervezet és intézményrendszere 73
1.1 A Tbj. és az Ebtv. és egyéb jogszabályok 73
1.2 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv 74
1.2.1 Az egészségügyi ellátások rendszere 75
1.2.2 Az egészségügy intézményrendszerének irányítása 77
2. Az egészségügy finanszírozása 79
2.1 A finanszírozás alapproblémája 79
2.1.1 A piac szerepe az egészségügyben 80
2.2 A finanszírozási rendszerek alapvető modelljei 82
2.2.1 Tételes tevékenységfinanszírozási rendszer 82
2.2.2 Normatív finanszírozás 82
2.2.3 A közvetlen finanszírozás 83
2.3 Hatályos finanszírozási rendszerünk 85
2.3.1 Az Ebtv. alapján az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása 86
3. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai 88
3.1 A táppénz 88
3.1.1 Táppénzre jogosultság feltétele 88
3.1.2 A keresőképtelenség fogalma 89
3.1.3 A táppénzre jogosultság időtartama 90
3.1.4 Gyermekápolási táppénz 90
3.1.5 A táppénzjogosultság korlátozása 91
3.1.6 A táppénz mértéke 91
3.1.7 A táppénz iránti igény érvényesítése 91
3.2 A terhességi-gyermekágyi segély 92
3.3 A gyermekgondozási díj 93
3.4 Baleseti ellátások 94
3.5 A baleseti táppénz 95
3.6 A baleseti járadék 95
3.6.1 A baleseti járadék iránti igény érvényesítése 96
4. Eljárási és felelősségi szabályok az egészségbiztosítási törvényben 97
4.1 Visszafizetési kötelezettség 97
4.2 A megtérítési kötelezettség 97
4.3 A követelés érvényesítése 98
4.4 A mulasztási bírság 99
4.5 Fizetési könnyítés méltányosságból 99
4.6 Az egészségbiztosítási szerv határozata elleni jogorvoslat 99
4.6.1 A visszavonás és a módosítás 99
4.6.2 Fellebbezés 100
4.6.3 A határozatok bírósági felülvizsgálata 100
5. A betegbiztosítás főbb vonásai a fejlett nyugat-európai államokban 100
5.1 A betegbiztosítás és intézményrendszerének általános karaktere 100
5.2 A betegbiztosítási-tagsági jogviszony tartalma, jellege és szerkezete 103
5.3 A betegségi biztosítás (segélyezés) finanszírozása és a járulékfizetés rendszere, szabályai 104
5.4 A szolgáltatások rendszerezése és az egyes szolgáltatások részletes tartalma 104
5.5 A betegpénztári orvosi jog- és orvosmonopólium 108
5.6 A baleset és a foglalkozási ártalom, valamint következményeinek
biztosítási eseménykénti értékelése - az okozati összefüggés és a bizonyítás kérdése 108

IV. rész
A magyar nyugdíjbiztosítás 111
I. A nyugdíjbiztosítási jog alapjai 111
1. A nyugdíjbiztosítás alapfogalmai 111
1.1 A jogosultsági kritériumok 111
1.2 A nyugdíj alapjául szolgáló kereset meghatározása 112
1.3 A nyugdíj összegének módosítása a folyósítás alatt 114
1.4 A hátrahagyott hozzátartozók jogosultságai 115
1.5 A nyugdíj és a járulék kapcsolata 115
2. A magyar nyugdíjrendszer fejlődése az 1975. évi II. törvénytől napjainkig 116
II. A hatályos magyar nyugdíjbiztosítási jog az 1997. évi LXXXI. törvény alapján 118
1. A sajátjogú nyugellátás fajtái és a jogosultság alapvető szabályai 118
1.1 Az öregségi résznyugdíj 119
1.2 A korkedvezmény 120
1.3 Az előrehozott öregségi nyugdíj 120
1.4 A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj 121
2. A nyugdíj összegének kiszámítására vonatkozó alapvető szabályok 122
2.1 A szolgálati idő hosszának hatása a nyugdíj összegére 122
2.2 A nyugdíj alsó és felső határa, a nyugdíjnövelés és a nyugdíjemelés 123
2.3 A magánnyugdíj-pénztár tagság hatása a nyugdíj összegére 124
3. A nyugdíj alapjául szolgáló kereset megállapításának szabályai 124
3.1 A kereset, a valorizáció és a degresszió 124
3.2 A keresőtevékenységei nem fedezett,
de szolgálati időként elismert időszakok figyelembevétele 125
3.3 A szolgálati idővel nem fedezett időszakok hatása a nyugdíj számítására 126
3.4 A nyugdíj összegének kiszámítása 126
4. A rokkantsági nyugdíj 126
4.1 A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feltételei 126
4.2 A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 127
4.3 A rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló kereset 129
4.4 A rokkantsági nyugdíj összege 129
5. A baleseti rokkantsági nyugdíj 130
5.1 A nyugdíjjogosultság 130
5.2 A nyugdíj összege 130
6. A szolgálati idő 130
7. A hozzátartozói nyugellátások 132
7.1 Az özvegyi nyugdíj 132
7.1.1 Az özvegyi nyugdíj formái és jogosultsági feltételei 132
7.1.2 Az özvegyi nyugdíj alapja és mértéke 133
7.2 Az árva-ellátás 134
7.3 A szülői nyugdíj 134
7.4 A baleseti hozzátartozói nyugellátások 134
8. A nyugdíjbiztosítás eljárási kérdései 135
8.1 A nyugellátás iránti igény érvényesítése 135
8.2 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata 136
8.3 Felelősségi szabályok 137
8.4 Késedelmi kamat, mulasztási bírság, méltányosság 139
8.5 Jogorvoslat 140

V. rész
Az öregségi nyugdíj rendszere a nyugat-európai államokban és az Egyesült Államokban 141
1. Az öregségi nyugdíj feltételei és összege 141
1.1 A kötelező nyugdíjbiztosítás 141
1.2 A „népi biztosítási" rendszer lakossági és foglalkozási alapon 141
1.3 Jövedelemforrás szerinti" biztosítási rendszer munkahely és foglalkozási alapon 143
1.4 A szabad nyugdíjbiztosítás 146
2. A nyugat-európai nyugdíjbiztosítás rendszerezése a szolgáltatások formái szerint 146
3. Egyéb általános jellemzők 146
4. A nyugdíjkorhatár 147
5. Biztosítottsági idő (járulékfizetési), illetve szolgálati idő 148
6. A nyugdíj összege és kiszámításának elvei 150
7. A rokkantsági nyugdíj szabályai Nyugat-Európa egyes államaiban 152
7.1 A lakossági népbiztosításhoz tartozó államok 153
7.2 A jövedelemlokalizáltságú, frankofon-latin biztosítási rendszerek 155
7.3 A német-osztrák rendszer 155
8. Özvegyi nyugdíj, árva-ellátás és más hátrahagyottakról való gondoskodás,
valamint a temetési segély 156
8.1 Általános vonások 156
8.2 Az egyes országokra vonatkozó megoldások 156
9. A nyugdíjjal összefüggő egyéb segélyek, pótlékok és szolgáltatások 157

VI. rész
Az üzemi baleseti ellátások rendszere Európában 159
1. A balesetbiztosítás és intézményrendszerének általános karaktere 159
2. A baleset és a foglalkozási ártalom, valamint következményeinek biztosítási
eseménykénti értékelése - az okozati összefüggés és a bizonyítás kérdése 160
3. Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetére járó szolgáltatások általános jellemzése 162
4. Az egyes szolgáltatások 163

VII. rész
A magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak 164
1. A magánnyugdíjpénztári rendszer általános jellemzői 164
2. A magánnyugdíjpénztárak működési elvei 165
3. A magánnyugdíjpénztárak alapítása, szervezete és felépítése 166
3.1 A magánnyugdíjpénztár alapítása 166
3.2 A magánnyugdíjpénztár szervezete 168
3.3 A pénztárak működése 171
3.3.1 A pénztárak gazdálkodása 171
3.3.2 A pénztárak adatszolgáltatási és adatkezelési kötelezettségei 172
4. A magánnyugdíjpénztári tagság 173
4.1 A tagság keletkezése és megszűnése 173
4.2 A tagsági jogviszony tartalma 174
5. A magánnyugdíjpénztárak szolgáltatásai 174
6. A pénztárak garanciaalapja és a pénztárak állami felügyelete 175
6.1 A működés felügyelete 175
6.2 A pénztárak garanciaalapja 176
7. A magánnyugdíjpénztári rendszer kritikája nemzetközi kitekintéssel 176
8. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak 177
8.1 Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár fogalma és fajtái 177
8.2 Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak szervezete és működése 178

VIII. rész
A magyar társadalombiztosítás reformtervezetei 181
1. A társadalombiztosítás fedezetének reformjához 181
2. Kritikai észrevételek az egészségbiztosítás tervezett reformjához 183

IX. rész
Az Európai Unió 1408/71 számú koordinációs rendelete 185
1. Bevezetés 185
2. A közösségi szabályozás általános jellemzői 185
2.1 Az Európai Unió szociális jogalkotásának jellemzői és az alkalmazandó közösségi jog 185
2.2 A koordinációs rendeletek általános szabályai 186
2.2.1 A koordináció hatálya 186
2.2.2 A koordináció alapelvei 188
3. A nyugellátásokra vonatkozó általános információk 189
3.1 Az öregségi nyugdíj 189
3.1.1 A nyugdíjjogosultság megnyílása - a nyugdíjkorhatárok problematikája 189
3.1.2 A biztosítási idők összeszámítása és a nyugdíj megállapításának folyamata 189
3.1.3 Az igénybejelentés 190
3.2 A rokkantsági nyugdíj 190
3.2.1 A rokkantság foka és az orvosi vizsgálat/felülvizsgálat 190
3.2.2 A rokkantság foka és az orvosi vizsgálat/felülvizsgálat 191
3.3 A baleseti ellátások 191
3.4 A hozzátartozói ellátások 192
3.4.1 Az özvegyi nyugdíj 192
3.4.2 Az árvaellátás 192
3.4.3 A szülői nyugdíj 193

Irodalomjegyzék 195

Témakörök